A kapor (Anethum graveolens) hazánkban is egyre népszerűbb fűszer- és gyógynövény, melynek termesztése kereskedelmi mennyiségben is megvalósítható.
A kapor jelentősége mind gasztronómiai, mind gyógyászati szempontból kiemelkedő. A növény aromás levelei különféle ételek fűszerezésére használhatók, mint például uborka, halételek vagy saláták. Levelei, virágai és magjai is felhasználhatók. Olajai emésztést segítő, nyugtató és gyulladáscsökkentő hatással bírnak. Nem szabad megfeledkezni antibakteriális hatásáról sem. Hatásos például fogínygyulladásra, nyákoldásra és köhögés ellen is. Hazai termesztési viszonyok mellett a kapor kereskedelmi szinten is egyre keresettebb termék, így a szakosodott termesztők számára komoly piaci lehetőséget kínál.
A kapor sikeres szabadföldi termesztése homogén, jó vízelvezetésű, tápanyagban gazdag talajt igényel, melynek pH-értéke 6,0 és 7,0 között kell, hogy legyen. Az előző évben kerülendő növények közé tartoznak például a citrusfélék, mivel azokból átvihetőek a kórokozó magok, míg javasolt olyan elővetemények, mint a saláta vagy a borsó, melyek elősegítik az egészséges talaj mikroflóráját. A kapor termesztésénél különösen fontos a tőtávolság és a sortávolság pontos meghatározása: a sorok között ajánlott legalább 20-25 cm távolságot tartani.
A magyar éghajlati viszonyokhoz igazodva a kapor vetőmag vetési időszaka áprilisi, illetve kora májusi hónapokban kezdődik. A hibrid fajták esetében célszerű a vetést korai tavaszban megkezdeni, míg a hagyományos fajták is jól fejlődnek a március vége és április eleje közötti időszakban. A laza, homokos vályogtalaj a legideálisabb számára. A vetést közvetlenül a szabadföldre végezzük, mivel a kapor nem szereti az átültetést, ezért az elővetemények helyett közvetlen vetés ajánlott. A magokat 1-2 cm mélyen, egyenletesen kell eloszlatni, majd finoman leborítani, követve a fent említett sortávolságokat. Az öntözésre az első növekedési fázisban különös figyelmet kell fordítani: rendszeres, egyenletes nedvesség biztosítása elengedhetetlen a csírázáshoz és a későbbi jól kiegyensúlyozott növekedéshez.
A kapor gondozása során kiemelten fontos a rendszeres öntözés. Az első növekedési időszakban hetente legalább kétszer javasolt mérsékelt öntözést alkalmazni, különösen a szárazabb időszakokban. Emellett a gyomok elszaporodása gátolhatja a kapor fejlődését, ezért megfelelő talajlazítás és kézi gyomlálás szükséges. A műtrágyázásnál először egy lassan lebomló szerves trágya alkalmazása a legideálisabb, majd kiegészítő mértékű szervetlen tápanyagokat javasolt beadni, melyek mennyisége 50-70 kg/ha nitrogénben gazdag műtrágya formájában történik. A lokális mikroklíma is meghatározó tényező: az árnyékolt, de napos területek kiválasztása az elkerülhetetlen hőingadozások miatt előnyt jelenthet, különös tekintettel a déli fekvésű ültetvényekre.
A kapor termesztése során előforduló gyakori betegségek közé tartozik a lisztharmat és a szürkepuhaság. A hagyományos kezelési módszerek közé tartozik a neemolaj és a kén-alapú permetezők alkalmazása. A mikroklíma módosításával is lehet csökkenteni a fertőzés esélyét. A sortávolság növelésével létrehozott megfelelő légáramlás például jelentősen csökkentheti a betegségek terjedését. A betegségeket megfelelően kialakított a vetésforgóval is megelőzhetjük.
A kapor betakarítása akkor ideális, amikor a növény levélzete teljesen kifejlődött. Ilyenkor a bioaktív komponensek tartalma a legmagasabb. A betakarítást kézzel vagy gépi eszközökkel is meg lehet valósítani. A frissen betakarított kaporhoz azonnali hűtés ajánlott, mely segít megőrizni a minőséget. Az optimális hőmérséklet 2-4 °C között van az ideális a minőség megőrzéséhez, míg a páratartalom 85-90%-át érdemes biztosítani a száradást megelőzően.
A kapor termesztésének ciklusa a tavasztól a nyár közepéig tart, azzal a megjegyzéssel, hogy a késő nyári hónapokban a hőstressz fokozódása miatt a növény minősége romolhat. A legkritikusabb időszakokban - április vége és június eleje - ügyeljünk a talaj nedvességtartalmára és a hőmérsékletre. A termesztés során gyakran előforduló hibák közé tartozik a túl sűrű vetés, ami miatt nem kap elegendő fényt és tápanyagot, illetve a nem megfelelő öntözési rendszer, ami vagy túlöntözéshez, vagy kiszáradáshoz vezet.
A hazai piac mellett a kapor exportlehetősége is megnövekedett. A friss és bio minősítésű termékek iránti kereslet magas, ezért a precíz termesztési és feldolgozási eljárások hosszú távon biztosíthatják a piaci versenyképességet. A termelők számára a minőségi vizsgálatok, a nyomon követhető származási adatok és a megfelelő hűtőlánc fenntartása mind hozzájárulnak a magasabb piaci árrés eléréséhez. A hazai és nemzetközi kereskedők fokozott érdeklődése rámutat arra, hogy a helyi éghajlati viszonyokhoz adaptált, hagyományos módszerekkel kombinált modern technikák alkalmazása jelentős előnyt kínál a versenytársakkal szemben.
A kapor szabadföldi termesztése tehát megfelelő talaj- és éghajlati viszonyok mellett jövedelmező lehetőséget kínálhat a gazdálkodók számára. A sikeres termesztéshez elengedhetetlen a megfelelő vetési idő betartása, a rendszeres öntözés, a gyomirtás és a betegségek elleni védekezés. A betakarítás és tárolás során a frissesség megőrzése kulcsfontosságú, különösen a piaci értékesítés szempontjából. A hazai és nemzetközi kereslet növekedése további lehetőségeket biztosít a termelők számára.