1. Mi van akkor, ha a jogszabálytervezetben említett minimum 2 helyett 4 pontot vállal a termelő, de a 4 pontból csak kettőt teljesít? Van-e következménye?
Nincs. A Kincstár a 2 pont (fölhasználati kategóriánkénti) teljesülését fogja vizsgálni.
2. Milyen jogkövetkezményekkel lehet számolni?
Mindent vagy semmit elvére épül az AÖP. Ha valamelyik földhasználati kategóriában nem teljesíti a termelő a 2 pontot, akkor nem csak az a földhasználati kategória esik el a támogatástól, hanem a többi terület is.
Van kivétel: ha olyan földhasználati kategóriában nem teljesül a 2 pont, amire nem volt kötelező vállalni (pl. küszöbérték alatti méretkategóriában lévő területek) vagy a Natura 2000 gyepterületek.
Illetve speciális az, amikor olyan szántós gyakorlatot választ, amikor a szántó 50 százalékában kell teljesülnie pl. egy forgatás nélküli művelésnek. Ha például 80 %-ot vállal a termelő, de az derül ki, hogy a 80 % nem sikerült, viszont az 50 százalék teljesül, meglesz a 2 pont.
3. Ugyanaz a tábla részt vehet-e több gyakorlatban? Ha egy táblán többször végzek el egy gyakorlatot, akkor ez ponthalmozódást jelent-e?
Ugyanaz a tábla részt vehet több gyakorlatban is, hiszen pl. ha 2 olyan szántós gyakorlatot választ a termelő, amely az üzem teljes területére vonatkozik (pl. talajtakarás febr. 28-ig, méhbarát növényvédelem), akkor minden szántóterület részt fog venni minden gyakorlatban.
A szántó 50 százalékára vonatkozó gyakorlatokkal is részt lehet venni ugyanazon a táblán, lehet például forgatás nélküli művelés gyakorlatban és mikrobiológiai készítmények kijuttatása gyakorlatban is ugyanaz a tábla.
A második kérdésre viszont nem a válasz. Ha ugyanazon a táblán juttatok ki talajkondicionálót tavasszal és ősszel is, akkor az a tábla egyszer szerepel, tehát egyszer kapható meg érte a pont.
4. Az egy éves vállalás és teljesítés mit jelent?
Január 1-től december 31-ig tartó időszakot nézünk, és táblára vonatkozik, nem növénykultúrára.
5. A 2022 őszén elvetett őszi kalászos alá kijuttatott mikrobiológiai készítmény a 2023-as AÖP kérelemben szerepelhet-e?
Nem. Nem az számít, hogy a növénykultúra az idei évben főnövény, hanem az, hogy az a tábla, amire vállalta a termelő a gyakorlatot, az 2022-ben kapta meg ezt a kezelést.
6. 12 százalék feletti lejtésű területek lehatárolása hogyan valósul meg?
A szója és repce termesztése hogyan valósulhat meg ezeken a területeken?
A MEPAR-ban és a kérelemben minden termelő látni fogja, hogy a tábláin a 12 százalékos vagy a 17 százalékos lejtő bármelyikével érintett-e a terület.
Az, hogy egy ilyen tábla érintett bármelyikkel, még nem jelenti azt, hogy a tábla az egész tábla 12 százalék feletti lejtős besorolású, azon múlik, hogy mennyire fed rá a táblára egy ilyen fedvény.
2 hektárnál kisebb táblák esetében az 50 százalékos szabály az irányadó.
A szója és a repce termeszthetősége: ha a sortávolság kevesebb, mint 24 cm, sem a repce sem a szója nem jelenthet problémát.
7. A teljes szántó- vagy ültetvény területen be kell-e tartani a karbamidos szabályt, vagy csak azon az 5 százalékon, amely a gyakorlat teljesítéséhez szükséges?
Minden olyan táblán, be kell tartani ezeket a határértékeket, amelyeken karbamid tartalmú műtrágyát juttat ki a termelő.
8. A készítmények kijuttatása már megtörtént. Elismertethetőek-e ezek az idén az AÖP-ben?
Az egységes kérelem benyújtása előtt már sok esetben elvégezte a termelő egyes készítmények kijuttatását, és azoknak a bejelentése már bőven túl van a 15 napos agrotechnikai bejelentés határidején a fizikai megvalósuláshoz képest.
De ez nem probléma, mert minden olyan műveletet, amit január 1. óta végeztek el a területen és az AÖP szempontjából releváns, be fogják tudni nyújtani az EK-ben.
9. Szőlőültetvény esetén minden 2. sorközt természetes gyomflóra borít. Elég lehet-e ez az AÖP-ben?
A természetes gyomflóra rendben van, mert ez évelő növényes talajtakarásnak minősül.
Nem muszáj telepített növénynek lennie, a spontán füvesedés is elfogadható.
Viszont azért nem fogadható el ebben az esetben, mert minden 2. sorközben van csak takarás, ez így nem elég.
10. Zárt termesztőberendezésben, zöldségtermesztés esetén 12 hektáros üvegház is választhat AÖP előírást?
Igen, bejöhet zárt termesztőberendezés is az AÖP-be, feltéve, hogy alaptámogatásra (BISS) jogosult területről van szó, és talajkapcsolattal történik a termesztés, nem pedig mesterséges termesztőedényekben.
11. Az AKG és AÖP hogyan illeszthető össze?
A magyar AÖP modell kidolgozásakor alapelv volt, hogy mindenki bejöhessen a programba, és minél több támogatást ki lehessen fizetni, ne legyen kizáró ok az AKG és az ÖKO az AÖP-ben.
Arra kell figyelni, hogy ugyanazzal a gyakorlattal nem lehet teljesíteni mindkét program előírásait.
Pl. zöldtrágyanövény termesztése AKG-ban nem számolható el AÖP-ben talajtakarásként. De részt vehet ezzel a területtel az AÖP-ben pl. mikrobiológiai készítmény használatával.
12. Dobos, tárcsás és alternáló kasza használata. A dobos és tárcsás kasza sincs tiltva az AÖP-ben, de plusz pont nem jár érte?
Önmagában az AÖP-ben való részvétel nem jelenti azt, hogy a gazda ne használhatna megszokott módon tárcsás vagy dobos kaszákat, akkor van jelentősége az alternáló kaszának, és akkor válik kizárólagossá, ha a termelő kifejezetten azt a gyakorlatot választja a gyepeire, ami az alternáló kaszára vonatkozik.
Dolgoznak a KAP Stratégiai Terv első módosításán, ez a gyakorlat bővülni fog várhatóan jövő évtől, és az alternáló kaszák mellett egyéb természet- és környezetbarát kaszálási módokat is tartalmazni fog.
13. Gyep szakaszolt legeltetése esetén, ha egy táblán több 12 napos szakasz van, a legeltetési naplóban az áthajtásokat az aktuális területekkel vezetni kell? Vagy egy tábla esetén akár a 4-8 szakasz teljes területét az összes legeltetési nappal fel lehet tölteni, többszöri forduló esetén akár adott gulya a teljes legeltetési időszakban a táblán maradhat?
Logikus, ha egy 100-150 hektáros tábla esetében a táblán belül alakít ki szakaszokat a termelő. A legeltetési naplóban azt kell vezetni, hogy az ezen a táblán belül kialakított szakaszokon mikor és mennyi állatot legeltet.
Az a lényege a legeltetési naplónak, hogy a 12 napos legeltetési szabály betartását kétséget kizáróan tudja igazolni a termelő utólag, ezért az áthajtásokat kell jelölni, mert ezzel tudja az egyes szakaszok terhelését rögzíteni.
14. Egy állattartással foglalkozó gazdaság több, mint 75%-a állandó legelő. A szántókon kizárólagosan szálastakarmány termesztése zajlik. Ilyen esetben a szántó esetében melyik AÖP előírás választására van lehetőség?
Fontos kérdés az állandó gyepek és ideiglenes gyepek viselkedésének tisztázása az AÖP-ben. Ha olyan szálastakarmányról beszélünk, amelyek évelők (pl. lucerna, herefélék, fűfélék, keverékek), ezek ideiglenes gyepnek fognak minősülni, és az AÖP-ben ezekre nem a szántós, hanem a gyepes gyakorlatot kell választani.
15. A pásztoroló és a szakaszos legeltetés módszertana milyen lesz?
Az adminisztratív ellenőrzés alapja a legeltetési napló, a helyszíni ellenőrzés pedig nem teljes körű, az a kiválasztott mintára korlátozódik.
Egy helyszíni ellenőrzés keretében meg fogják tudni ítélni az ellenőrök, hogy egy állatállomány pásztoroló legeltetése megvalósul-e, van-e pásztor az állatokkal, ugyanez vonatkozik a szakaszosra is, ugyanazok a helyszíni ellenőrzési megoldások lesznek, mint eddig.
16. Van-e tudományosan, szakszerű kísérletekkel alátámasztott bizonyíték a talajbaktérium készítmények hatékonyságára különböző típusú, szerkezetű, pH-val rendelkező talajokon?
A forgalomban lévő talajbaktérium készítmények engedélyezésének rendjét és feltételrendszerét a 36/2006. (V. 18.) FVM rendelet írja elő.
E szerint ezeknek a termékeknek a forgalmazási és alkalmazási engedélye a talajadottságokat és a növénykultúrákat figyelembe vevő kísérleti vizsgálati alátámasztáshoz kötött.
Az engedélyező hatóság (Nébih) a mintegy egy évig zajló hatékonyságot igazoló kísérleti vizsgálati eredményeket csak GEP (Good Experimental Practice) tanúsítvánnyal rendelkező vizsgálati intézményektől fogadja el.
A szabályozott kísérleti vizsgálati módszertan tudományos igényű szakmai tartalmon alapul és matematikai statisztikai értékelési eszközöket is alkalmaz. A magyarországi engedélyezési gyakorlat a nemzetközi összehasonlításban is a legszigorúbb, szakmaiságában is elismert körbe tartozik.
A Magyar Talajvédelmi Szövetség „közös" Nébih tartamvizsgálata savanyú, Ramann-féle barna erdőtalajon folyt és még most is tart.
A Szövetségben szereplő vállalkozások mindegyikének vannak egyetemek, kutatóintézetek által vezetett vizsgálati eredményei különböző típusú és szerkezetű talajokon, szintén több évtizedre visszamenőleg. A Tagok minden évben végeztetnek a különböző talajokon ellenőrzött, szakmailag vezetett szántóföldi (kisparcellás és online) vizsgálatokat a mikrobiológiai készítményekkel. A kísérletek alapján a hatékonyság bizonyított.
17. Hogyan lehet a programmal a föld termőképességét növelni?
A talaj termőképességének növelését komplex módon lehet megoldani. Az egyik legfontosabb a talajélet fokozása, serkentése.
A baktériumos talajoltás célzottan gazdagítja a termőtalajokat mikroorganizmusokkal, ezáltal jótékony hatással van a talajéletre.
A kutatási eredmények igazolták, hogy a talajba oltott baktérium törzsek a növény igényei szerint szaporodnak fel és „szolgálják" az életfolyamatokat, szükségleteket. (Például a kukoricánál címerhányás előtt a rizoszférában – gyökér környezetében – a foszfor feltáró baktériumtörzsek szaporodnak fel a megnövekedett foszfor igény miatt.) A másik fontos tényező a talaj szervesanyag-tartalmának növelése.
A növényi maradványok visszadolgozása a talajba és szakszerű kezelése szárbontó baktérium készítményekkel növelik a szervesanyag-tartalmat.
Tápanyagot biztosítanak a következő növénykultúra számára és javítják a talajszerkezetet, így a talaj víz- és hőháztartását.
Emellett a patogén gombák elszaporodását gátolják.
Összefoglalva a mikrobiális talajoltás minden fontos területen segíti a talajélet javulását, a növények egészséges fejlődését – tápanyagot tár fel és szolgáltat (N, P, K, mikroelemek), stressz hatásokat mérsékel, vizet tárol és közvetít, véd a patogén gombáktól, növényi hormonokat termel, talajszerkezetet javít, stb.
A termőképesség növeléséhez természetesen hozzájárul többek között a helyes talajművelési gyakorlat, a szakmailag átgondolt vetésforgó és még sorolhatnánk. Ezért a termőképesség növelését átfogóan kell kezelni és az adott talajtípusnak, éghajlati körülményeknek megfelelő kombinációt kiválasztani a termőképesség javításakor. A lényeg, hogy nincs egyetlen helyes megoldás, komplex rendszerben kell gondolkodni.
18. Hogyan érvényesül a "Talajt tápláld"-elv, hogy a jó vagy jobb talajállapoton keresztül valósuljanak meg a készítmények elvárt hatásai?
A növénytermesztésben fontos szem előtt tartani, hogy a talaj állapota az egyik legfontosabb tényező a sikeres és eredményes gazdálkodás eléréséhez. Hiába rendelkezik kiváló genetikával az adott vetőmag, ha gyenge minőségű a termőföld. De az is igaz, hogy ha nincs elegendő csapadék, akkor még a többi optimális feltétel esetén sem kaphatunk kielégítő eredményt.
Forrás: 2023. május 2., kedd 18:07:00 / Agroinform.hu
| Legkeresettebb termékek
