Milyen takarónövényt válasszunk?

A talajtakarás előnyei

• csapadékos időben is járható felület
• téli csapadék jobb befogadása
• elnyomja a gyomokat
• szervesanyag pótlás
• tápanyag megkötés
• nitrogén-gyűjtés
• erózió- és defláció védelem
• talajtömörödés csökkentése
• talajélet növelése
• hasznos szervezeteknek életteret ad
• növeli a beporzók számát
• fonálféreg gyérítő hatás

Takarónövényként gyorsan fejlődő, jó gyomelnyomó képességű, könnyen lebomló növényeket érdemes vetni. Nem alkalmasak a nagy vízigényű, illetve nagyon magasra növő fajok. 

 Fűfélék  

• Gyökérzetük talajlazító, erózió védő
• Nagy biomassza tömeget képeznek
• A talajból nitrogént és káliumot kötnek meg
• Jó gyomelnyomó képességűek
• Magasabb C:N arányuk miatt lassabb az elbomlásuk

 Pillangósok  

• Nagy mennyiségű nitrogént képesek megkötni a levegőből (lóbab akár 200 kg/ha)
• Jó gyomelnyomó és erózióvédő hatásúak
• A herefélék kiváló mézelő növények, ezért a beporzók számára jó életteret biztosítanak
• Fagynak erősen kitett területeken jó választás
• Kedvező C:N arányuk miatt pedig gyorsan lebomlanak

 Keresztesvirágúak  

• Gyors növekedésűek, jó gyomelnyomó képességűek
• Nagy biomassza tömeget adnak
• Jellemzően a beporzók és a hasznos szervezetek élettereként szolgálnak az ültetvényekben
• Vastag karógyökerükkel lazítják a talajt, gyökérváladékuk pedig csökkenti a talajkórokozók és a nematódák számát
• A bimbós-virágzó állomány kevésbé fás, így ebben az állapotban ajánlott a talajba bedolgozni

 Egyéb egynyáriak  

• Gyors növekedésű, jó gyomelnyomó növények
• Sűrű gyökérzetük védi a talajt
• Jó mézelő növények

Miért válasszunk sorköztakarásra keveréket?

• Sűrű gyökérzet a felszín közelében
• Kevésbé engedi le a vizet
• Könnyebben alakul ki talajtömörödés
• Pár éven belül foltossá válhat és újra kell vetni
• Minden kaszálás/mulcsozás után, az állomány növekedésekor víz-és tápanyagfelvétele megnő
• Mindig lesz egy-egy növekvő faj, és kitöltik egymás helyét
• Keverék alkalmazásával jól kihasználhatóak az egyes fajok pozitív hatásai, szinergista hatásuk
• Mézelő növényekkel a beporzók felszaporodnak az ültetvényben
• A pillangósok megkötik a légköri nitrogént
• Az eltérő gyökerek védik a talajt és megkötik a tápanyagokat
   

Milyen kihívások jelentkezhetnek a talajtakarás során?

• Vízhasználat

Természetesen a takarónövényeknek is szükségük van vízre és így egy beállt ültetvény összes vízigényét 10-30%-kal is növelhetik. Azonban a takarónövények képesek növelni a talajba szivárgó csapadékvíz mennyiségét, a talaj vízmegtartó kapacitását és ennek köszönhetően a rendelkezésre álló víz mennyiségét. A takarónövények vízfelhasználásának mennyisége függ attól, hogy az adott ültetvény mennyire árnyékolja a talajt. A növényekkel takart talaj tovább marad nedves.

• Fagykár kockázata

A takarás nélküli, csupasz földfelület képes éjszaka leadni a megkötött hőt és így 1,6 - 2,2 0C-kal növelni a levegő hőmérsékletét. A takarónövényekkel bevetett föld nem képes annyi hőt megkötni, ezért kora tavasszal, rügyfakadáskor megnőhet a fagyveszély. Azonban a takarónövények korai kaszálásával megelőzhető a radiációs (kisugárzási) fagykár.

• Növényegészség

A takarónövények alkalmazáskor figyelembe kell venni az ültetvény technológiai igényeit és a növényegészségügyi szempontokat is. Például az érés elején érdemes a takarónövényeket eltávolítani/alacsonyan kaszálni, a betakarítás megkönnyítése érdekében. Jó választás lehet pillangósokat nagyarányban tartalmazó keverék, amely lebomlik a nyár folyamán. A növényegészségügyi szempontból káros növényi maradványok (levél, termésmúmia, nyesedék) eltávolítását nehezítheti a túl magas takarónövény, ezért áttelelő, vagy évelő takarónövények esetében a kaszálásokat a munkálatokhoz kell időzíteni. A késő őszi kaszálás felaprítja a leveleket és a termésmaradványokat. A nyesedék lehordása szempontjából megoldást jelenthet, ha minden második sorközbe kerül évelő takarónövény, vagy ha az egynyári takarónövényt a metszési munkálatok után vetik el.

• Pocok

A z évelő takarónövények alkalmazásával megnőhet a rágcsálók károsításának veszélye az ültetvényben. Az évelő keverékek kisebb arányba tartalmazzanak a rágcsálók által kedvelt hereféléket. Lágyszárú, egyéves növények alkalmazásával van annyi talajbolygatás, amely már segíthet kezelni a problémát. Alternatív megoldást jelenthet ragadozó madaraknak (pl. bagolynak) odút kihelyezni.

• Fonálférgek

A takarónövények hatással vannak a nematódák (Pratylenchus sp., Heterodera maroni, Mesocriconema xenoplax és Meloidogyne sp.) populáció dinamikájára. A takarónövények is lehetnek gazdanövényei a fonálférgeknek, azonban bizonyos fajok gyérítő hatással rendelkeznek. Ilyen például a mustár.

Vetés

A vetés mélysége: 2-4 cm

A vetésideje az alkalmazott technológiától függően:

• Márciusban az egyéves, vagy évelő keverék
• A betakarítást követően az áttelelő, vagy évelő keverékek.

A vetés módja a technikai háttértől függően lehet:

• Szórva vetés műtrágyaszóróval:  ebben az esetben nagyobb dózis szükséges a vetőmag keverékből. Vetés előtt a talaj lazítása indokolt, utána pedig hengerezni kell.
• Talajba vetés, vetőgéppel.
• Magágyat elő kell készíteni.
• No-till vetőgéppel.

Lehetőségek

• Minden sorköz: A keveréket minden sorközbe elvetik. A kaszálás, vagy hengerezés csak néhány sorközben történik, hogy minél kevesebb legyen a biomassza veszteség.
• Minden második sorköz: A sorok fele üres marad, ezek a „munka sorok”.
• Eltolt vetésidő: A sorok felét betakarítást követően vetik el, a másik felét a munkálatok elvégzése után.
• Alacsony növekedésű takarónövény: Alacsony fajok (pl. herefélék) kerülnek elvetésre, így a munkálatok elvégzését nem akadályozzák a növények, azonban fedik a talajt.

Sorköznövények ápolása

Szükség esetén, ha az állomány túl magasra nő, vagy virágzás során a sorközök ápolása történhet:

• szárzúzó
• kasza
• henger használatával

Terminálás 

• Áttelelő keverékek korai terminálása (febr.-márc.): 

A terminálás még más műveletek előtt megtörténik. A termésmúmiák aprítása a takarónövényekkel együtt egymenetben megtörténik. A takarónövényeknek alacsony a C:N aránya. Fagykár kockázatának csökkentése.

A biomassza felhalmozódás korlátozott. Az állomány még nem virágzik (pillangósok nitrogénkötése 50%-os virágzásban a legnagyobb).

• Áttelelő keverékek közép-korai terminálása (márc.-ápr.)

Nagyobb biomassza tömeg. A takarónövényeknek alacsony a C:N aránya. Elkerülhető a tápanyag és víz kompetició.

Korlátozza a vadonélő rovarok életterét. Az állomány még nem virágzik (pillangósok nitrogénkötése 50%-os virágzásban a legnagyobb).

• Áttelelő keverékek késői terminálása (jún.-júl. artó kap

Egyes fajok magot érlelnek be (ez nemkívánatos tulajdonság is lehet), újravetik magukat. Bőséges nektár és pollen forrás a beporzóknak. Egyes fajok elfásodnak, a C:N arányuk nagy lesz.Nehezebb terminálni, és nehezebben bomlanak le

Biomassza túl nagy lesz, nehezen kezelhető.

Forrás: Lajtamag kiadványok 2023