Takarónövényként gyorsan fejlődő, jó gyomelnyomó képességű, könnyen lebomló növényeket érdemes vetni. Nem alkalmasak a nagy vízigényű, illetve nagyon magasra növő fajok.
Természetesen a takarónövényeknek is szükségük van vízre és így egy beállt ültetvény összes vízigényét 10-30%-kal is növelhetik. Azonban a takarónövények képesek növelni a talajba szivárgó csapadékvíz mennyiségét, a talaj vízmegtartó kapacitását és ennek köszönhetően a rendelkezésre álló víz mennyiségét. A takarónövények vízfelhasználásának mennyisége függ attól, hogy az adott ültetvény mennyire árnyékolja a talajt. A növényekkel takart talaj tovább marad nedves.
A takarás nélküli, csupasz földfelület képes éjszaka leadni a megkötött hőt és így 1,6 - 2,2 0C-kal növelni a levegő hőmérsékletét. A takarónövényekkel bevetett föld nem képes annyi hőt megkötni, ezért kora tavasszal, rügyfakadáskor megnőhet a fagyveszély. Azonban a takarónövények korai kaszálásával megelőzhető a radiációs (kisugárzási) fagykár.
A takarónövények alkalmazáskor figyelembe kell venni az ültetvény technológiai igényeit és a növényegészségügyi szempontokat is. Például az érés elején érdemes a takarónövényeket eltávolítani/alacsonyan kaszálni, a betakarítás megkönnyítése érdekében. Jó választás lehet pillangósokat nagyarányban tartalmazó keverék, amely lebomlik a nyár folyamán. A növényegészségügyi szempontból káros növényi maradványok (levél, termésmúmia, nyesedék) eltávolítását nehezítheti a túl magas takarónövény, ezért áttelelő, vagy évelő takarónövények esetében a kaszálásokat a munkálatokhoz kell időzíteni. A késő őszi kaszálás felaprítja a leveleket és a termésmaradványokat. A nyesedék lehordása szempontjából megoldást jelenthet, ha minden második sorközbe kerül évelő takarónövény, vagy ha az egynyári takarónövényt a metszési munkálatok után vetik el.
A z évelő takarónövények alkalmazásával megnőhet a rágcsálók károsításának veszélye az ültetvényben. Az évelő keverékek kisebb arányba tartalmazzanak a rágcsálók által kedvelt hereféléket. Lágyszárú, egyéves növények alkalmazásával van annyi talajbolygatás, amely már segíthet kezelni a problémát. Alternatív megoldást jelenthet ragadozó madaraknak (pl. bagolynak) odút kihelyezni.
A takarónövények hatással vannak a nematódák (Pratylenchus sp., Heterodera maroni, Mesocriconema xenoplax és Meloidogyne sp.) populáció dinamikájára. A takarónövények is lehetnek gazdanövényei a fonálférgeknek, azonban bizonyos fajok gyérítő hatással rendelkeznek. Ilyen például a mustár.
A vetés mélysége: 2-4 cm
Szükség esetén, ha az állomány túl magasra nő, vagy virágzás során a sorközök ápolása történhet:
A terminálás még más műveletek előtt megtörténik. A termésmúmiák aprítása a takarónövényekkel együtt egymenetben megtörténik. A takarónövényeknek alacsony a C:N aránya. Fagykár kockázatának csökkentése.
A biomassza felhalmozódás korlátozott. Az állomány még nem virágzik (pillangósok nitrogénkötése 50%-os virágzásban a legnagyobb).
Nagyobb biomassza tömeg. A takarónövényeknek alacsony a C:N aránya. Elkerülhető a tápanyag és víz kompetició.
Korlátozza a vadonélő rovarok életterét. Az állomány még nem virágzik (pillangósok nitrogénkötése 50%-os virágzásban a legnagyobb).
Egyes fajok magot érlelnek be (ez nemkívánatos tulajdonság is lehet), újravetik magukat. Bőséges nektár és pollen forrás a beporzóknak. Egyes fajok elfásodnak, a C:N arányuk nagy lesz.Nehezebb terminálni, és nehezebben bomlanak le
Biomassza túl nagy lesz, nehezen kezelhető.