• Vetési idő (tól-ig): augusztus - szept. 10-ig
• Vegetáció: november közepe
• Zöldhozam (t/ha): 30-50
• Gyökértömeg (t/ha): 12-20
• Gyökérzet mélysége (cm): 60-100
• Nitrát N visszatartás: 100-130
• Naphossz befolyása: hosszú nappalos "késői vetés"
• Erózió elleni védelem: jó
• Sortáv: dupla gabona
• Norma: 8-10 kg vetőmag-előállítás esetén, 20-25kg zöldtrágya esetén
• Vetésmélység: 2-3 cm
• Izolációs távolság (I. fok): 200 m, rokon fajoktól és fajtáktól.

Éghajlatigény:
Termesztésére hazánk időjárása megfelelő. Csapadékot elsősorban keléséhez, kezdeti fejlődéséhez kíván. Szárba induláskor 20-25 mm csapadékot igényel. Magja alacsony hőmérsékleten, 5 celsius fokon csírázik, talaj menti fagyokra nem érzékeny. Virágzástól a szárazabb időjárás kedvező. A magérés időszakában hullott jelentősebb csapadék oldalhajtások kialakulásához vezethet,ami kedvezőtlenül befolyásolhatja a betakarítást. Magyarországon az olajretket elsősorban magjáért termesztik, de kiváló zöldtrágya növény, és takarmányozásra is felhasználható. Őshazája Elő-Ázsia. A tápanyagraktározó, megvastagodó földalatti növényrészből főgyökér - (karógyökér) fejlődik. Az olajretek először tőrózsát fejleszt, később magtermő hajtásrendszere 1-1,5 m-ig is megnő. Egyéves növény.
 

Talajigény: 
Középkötött, jó táperőben lévő, mélyrétegű, jó vízgazdálkodású talajokon sikeresen termeszthető. Termesztésére nem alkalmasak a szikes, kavicsos, homokos, durván heterogén összetételű talajok. Talajvíz iránt közömbös, de ne vessük vízállásos területekre.
 

Elővetemény:
Az olajretek legjobb előveteményei a kalászos gabonafélék, a borsó, a cukorrépa. A kapások, mint a kukorica, napraforgó a szármaradvány tömegük miatt nem a legjobb elővetemények. Ne vessük napraforgó, mustár, repce után. Közös gombabetegségük (Sclerotinia sclerotiorum) csapadékos időjárás esetén jelentős kárt okozhat. Az olajretek önmaga és repce után vetőmagtermesztésben 3-4 év után következhet.
 

Tápanyag ellátás:
Az olajretek 1 tonna szemterméshez 50 kg nitrogént, 25 kg foszfort és 35 kg káliumot von ki a talajból. A szükséges adag meghatározását a talajtípus és a tápanyag ellátottság ismeretében kell elvégezni. A foszfor és a kálium műtrágya teljes mennyiségét illetve a nitrogén műtrágya egy részét (cellulóz bontás érdekében) őszi mélyszántással javasoljuk a talajba juttatni. A többi nitrogén műtrágyát tavasszal - lehetőleg gyorsan felvehető formában - jutassuk ki. Javasolt műtrágya mennyiség hatóanyagban: Nitrogén 80-120 kg/ha, Foszfor 50-60 kg/ha, Kálium 50-100 kg/ha.
Az olajretek nagyon kedvezően reagál a bórtrágyázásra, jelentős termésnövekedés várható az alkalmazása esetén. A bórtrágya a rovarkártevők elleni védekezés során a rovarölő szerrel együtt kijuttatható.
 

Talajművelés: 
A talaj előkészítése során abból kell kiindulni, hogy az olajretek apró magjának jó feltételeket kell teremteni a csírázáshoz és a gyors egyöntetű keléshez. Mindenképpen ajánlott az őszi mélyszántás, mivel a téli csapadékot így őrizhetjük meg.  Tavasszal igyekezni kell, hogy a lehető legkevesebb talajművelettel alakítsuk ki a vetőágyat. A vetőágy kialakítás legmegfelelőbb gépe a kompaktor, illetve a  KRM talajművelő gép, melyekkel egy menetben jó minőségű vetőágy alakítható ki. A hagyományos technológiával rendelkező termelők a simító és kombinátor egymás utáni alkalmazásával is nagyon jó minőségű vetőágyat készíthetnek. A magágy előkészítésnél ügyelni kell a következőkre: a felső 3-4 cm réteg aprómorzsás, kertszerű legyen az alsó réteg kellően tömött, nedves legyen.
 

Vetés, izolációs távolság:
A vetése kora tavasszal közvetlenül a tavaszi árpa után, legkésőbb március utolsó dekádjáig esedékes. 
A vetésmélységnek egyenletesnek kell lennie, ezt elősegíthetjük vetés előtti hengerezéssel és a jobb minőségű vetőgépek alkalmazásával.
A vetésmélység pontossága nagyban elősegíti a kelés egyenletességét. A vetés után is hengerezni kell, melynek a legmegfelelőbb eszköze a Cambridge henger.