Az őszi takarmányborsó az elmúlt években felértékelődött a fehérjenövények között. Nem véletlenül: korábban indul tavasszal, előbb takarítható be, és időt hagy a következő kultúra talajmunkáira. Ez a gyakorlatban jobb munkaszervezést és kiegyenlítettebb szezonális terhelést jelent. A siker kulcsa a jó termőhely megválasztása, a pontos vetésidő és a fegyelmezett technológia a tarlóhántástól a kombájn utolsó beállításáig.
Magas fehérjetartalmú, jól illeszthető a szántóföldi vetésszerkezetbe, és hüvelyes növényként a talaj nitrogénkörforgására is kedvezően hat. Őszi vetésben a növény télre meggyökeresedik, tavasszal gyors rajtot vesz, így a betakarítás a szezon első hullámában történhet. Ez nyit időablakot a következő növény precíz talajelőkészítésére és a vetés optimális időzítésére. A koraiság előnye akkor érvényesül igazán, ha minőségi vetőmaggal, ellenőrzött csávázással és átgondolt növényvédelemmel párosul.
A borsó és a többi hüvelyes rövid visszatérése ugyanarra a táblára felerősíti a talajból fertőző kórokozók és egyes kártevők nyomását. Biztonságos irányelv a legalább 4 éves szünet a borsó és más hüvelyes között. Ez növényegészségügyi és növényvédelmi szempontból is kiszámíthatóbb termesztést ad.
Korán lekerülő őszi kalászosok, például őszi árpa vagy korai búza után illeszthető be a legkönnyebben. Így jut idő a gyors tarlóhántásra és lezárásra, a gyomnyomás letörésére, a tömörödött rétegek lazítására és az ülepedett, egyenletes magágy kialakítására. Ez az alapozás a csávázott vetőmag és az őszi gyomirtási technológia hatékonyságát is támogatja.
Ne kövesse borsó, bükköny, lóbab, lucerna vagy más hüvelyes. Gyomos elővetemény, pangó vizes vagy tömörödött táblarész szintén kockázatos. Ahol azonos talajlakó kórokozók halmozódhatnak, ott a beillesztés nem célszerű.
A korai aratás előkészíti a terepet az időben vetett őszi kalászosnak vagy tavaszi kapásoknak. A borsó szármaradványa mennyiségben és kezelésben általában könnyebben kezelhető, így gyorsabb a munkasor a következő kultúráig.
Mély termőrétegű, jó vízgazdálkodású, levegős talajon a legbiztonságosabb. pH 6,0-7,0 környéke kedvező, közepes vagy jó ellátottsággal. A sekélyebb gyökérzet miatt a szélsőséges vízellátásra és a szerkezetromlásra érzékeny.
Tömörödés, művelőtalp, pangó víz és erősen cserepesedő felszín esetén gyenge kelés, ritka állomány és rossz áttelelés várható. A vízborítás gyökérfulladáshoz vezethet.
A művelt réteg legyen levegős és egyenletes. Az aprómorzsás, ülepedett magágy segíti a gyors, kiegyenlített kelést. Intenzívebb technológiában indokolt lehet a lombtrágya és mikroelem-kiegészítés, ha talaj- vagy levélanalízis hiányt jelez.
Kalászos után a tarlóhántás ne várjon. A sekély, azonnali művelés és a lezárás őrzi a talajnedvességet, előhívja a gyomokat, és jobb feltételeket teremt a következő műveletekhez. A tarlóápolás a gyomosodást tartja kordában.
Középmély lazítás akkor indokolt, ha tömör réteg állja a gyökér útját. Cél az ülepedett, de nem tömör szerkezet. A túl rögös vagy poros magágy rontja a kelés biztonságát, a vetésmélység tartása is bizonytalanná válik.
Az egyenletes vetésmélység csak jól előkészített talajon tartható. Ez jobb gyökérfejlődést, biztosabb áttelelést és a vetés utáni gyomirtó kezelések hatékonyabb időzítését adja.
Általános irány: szeptember vége és október közepe. Hűvösebb termőhelyen inkább a korábbi dátumok, a legtöbb táblán október első fele a fő időszak. Október második felében a fajta, a talajállapot és az időjárás dönti el a mozgásteret. A cél, hogy télre meggyökeresedjen, de ne fejlődjön túl.
A túl korai vetés felnyurgult, sérülékeny állományt adhat. A túlságosan késői vetés gyenge gyökérzettel, rossz átteleléssel jár. A fajta és a fémzárolt vetőmag minősége döntően befolyásolja a kezdeti dinamizmust, ezért a vetőmag választás kritikus pont.
|
Technológiai elem |
Irányadó érték |
|---|---|
|
Sortávolság |
12,5-15,2 cm |
|
Vetésmélység |
6-8 cm |
|
Vetési norma |
80-100 csíra/m² |
|
Vetőmagnorma |
kb. 150-300 kg/ha (EZMT és csírázás függvényében) |
|
Fő vetési idő |
szeptember vége - október első fele |
Azonos vetésmélység és jó talaj-mag kapcsolat szükséges. A mélységet a kötöttséghez és a nedvességhez igazítsuk. Laza felszínnél a vetés utáni hengerezés segíthet, ha nem fokozza a cserepesedés kockázatát.
A gümőbaktériumok miatt a nitrogénigénye mérsékeltebb, de nem nulla. Az induláshoz és a gümőképződéshez kiegyensúlyozott foszfor- és kálium ellátás, valamint kén és kulcs mikroelemek kellenek. A túl sok nitrogén megnyújtja a végét, növeli a megdőlés és bizonyos betegségek kockázatát.
A borsó gyökerein a vele szimbiózisban élő, nitrogénkötő baktériumok hatására gümők alakulnak ki. A gümők belsejében található baktériumok és a növény kölcsönösen előnyös kapcsolatban élnek.
Gümőképző baktérium: a borsó esetében elsősorban a Rhizobium leguminosarum bv. viciae baktériumcsoport.
Feladatuk: a légköri nitrogént a növény számára hasznosítható formává alakítják.
Mezőgazdasági jelentőségük: hozzájárulnak a borsó nitrogénellátásához, és a növényi maradványokon keresztül a következő kultúra nitrogénellátására is hatással lehetnek.
A foszfor és a kálium jellemzően ősszel, alaptrágyaként kerül ki, talajvizsgálatra támaszkodva. A nitrogénnél kerüljük a túladagolást, kora tavasszal jöhet célzott, mérsékelt korrekció, ha az állomány és a vizsgálatok indokolják. A lombtrágya és a mikroelem-készítmények kiegészítő eszközök, nem helyettesítik a talajon alapuló ellátást.?
A borsó kezdetben lassan zár, gyomelnyomása gyenge. A keléskori gyomkonkurencia csökkenti a termést és megnehezíti az aratást. A tiszta előéletű terület, az egyenletes állomány és a vetés utáni, kelés előtti alapkezelések adják a technológia gerincét. A készítmény választásnál a talajtípus és az utóvetemény-korlátozásokat is mérlegelni kell.
Legalább négyéves hüvelyes-visszatérési idő, csávázott és ellenőrzött vetőmag, a pangó vizes foltok kerülése és rendszeres bejárás. Levéltetvek, tripszek és gombabetegségek ellen a beavatkozás mindig megfigyelésre és előrejelzésre támaszkodjon, virágzás és hüvelyképződés idején sűrített ellenőrzéssel.
Jellemzően június vége, július eleje. Támpont az alsó hüvelyek sárgulása-barnulása, a mag keményedése és a lombozat száradása. A pergési kockázatot szem előtt tartva érdemes kompromisszumot kötni a teljes biológiai érettség és a veszteségminimalizálás között.
Irányadóan 17-19% szemnedvességnél. A túl korai aratás szárítási költséget és magtörést növelhet, a késlekedés pergést és megdőlést hozhat.
A borsómag törékeny, a túl agresszív cséplés rontja a minőséget. A fordulatszámot és a hézagokat a szemnedvességhez és a hüvelyek érettségéhez igazítsuk, a veszteséget a betakarítás elején és közben is ellenőrizzük.
Túl korai vagy túl késői vetés, bizonytalan átteleléssel
Rögös vagy poros magágy, ingadozó vetésmélységgel
Tömörödött, pangó vizes tábla választása
Túlzott nitrogén, elmaradó P és K pótlás
Elspórolt gyomirtási stratégia és megfigyelés nélküli növényvédelem
Késedelmes aratás pergésre hajlamos állományban
A stabil indulás és a biztonságos szezon érdekében a Primag kínálatából olyan inputokra építhetsz, amelyek bizonyítottan működnek a gyakorlatban. A vetéshez fémzárolt őszi borsó vetőmagot válassz, csávázott kivitelben a korai kórokozók és kártevők visszaszorításához. Az állomány tápanyagutánpótlásához pedig célzott lombtrágyák és mikroelem-készítmények.
Az őszi takarmányborsó akkor fizet igazán, ha a vetésforgó fegyelmezett, a talaj szerkezete rendezett, és a vetés időben, pontosan történik. A technológia érzékeny pontjai a gyomkezelés, az áttelelés biztosítása és az aratás időzítése. Ha a tábládat és a céltermésedet velünk egyeztetve tervezed meg, a szükséges vetőmagot és inputanyagokat egy kézből, ellenőrzött minőségben kapod meg – kérj ajánlatot a Primagtól.
Szeptember vége és október közepe között. Hűvösebb, nehezebben melegedő talajon inkább a korábbi időpontok működnek, a legtöbb területen október első fele az ideális. A cél, hogy tél előtt meggyökeresedjen, de ne nője túl magát.
Korán lekerülő, gyommentes őszi kalászos után. Így jut idő a gyors tarlóhántásra, a tömörödött rétegek megszüntetésére és az ülepedett magágy kialakítására, ami az egyenletes kelés alapja.
Legalább 4 évet érdemes kihagyni borsó és más pillangósok között. Ezzel mérsékelhető a talajlakó kórokozók és kártevők felszaporodása, és stabilabb lesz a termésbiztonság.
Pangó vizes, magas talajvízű, tömörödött vagy erősen cserepesedésre hajlamos talajon. Sekély termőréteg esetén is nagy a kockázat, különösen száraz tavaszban.
Mert a borsó kezdetben gyenge gyomelnyomó. A vetés utáni, kelés előtti alapkezelések és az egyenletes állomány döntik el, mennyi erőforrást visz el a gyomkonkurencia, és mennyire lesz gondmentes a betakarítás.
A takarmányborsó jelentősége
https://portal.nebih.gov.hu/-/a-takarmanyborso-jelentosege
Őszi borsó termesztési technológia
https://isterra-seeds.com/en/technologiak/oszi-borso-technologia/
Crop husbandry
https://www.pgro.org/crop-husbandry/
Harvesting, Drying and Storage
https://www.pgro.org/harvesting-drying-and-storage/
Field Peas
https://www.sare.org/publications/managing-cover-crops-profitably/legume-cover-crops/field-peas/
| Legkeresettebb termékek | Cikkajánló
