Kövess minket a Facebookon
Lájkold a Facebook oldalunkat és értesülj elsőként eseményeinkről, akcióinkról és újdonságainkról.
Az alternatív növénytermesztési rendszerekben a legnagyobb kihívást a talaj termékenységének és a növénytermesztés szintjének fenntartása jelenti. Különösen igaz ez azóta, mióta az (érett) istállótrágya hozzáférhetősége az állatállományok létszámának csökkenéséből eredően erősen korlátozott.
A 2018-as év jelentős változásokat hozott a zöldítésben. Az ökológiai jelentőségű területeket érintő növényvédőszer használati tilalom sok gazdálkodó zöldítési gyakorlatát megváltoztatja. Hiszen, akik eddig fehérjenövények termesztésével teljesítették az előírásokat, az idei évtől csak úgy számolhatják el a területeiket, ha a termesztési időszakban nem használnak növényvédőszereket. Sok gazdálkodó számára ez nem teljesíthető, így más megoldást kell keresniük a zöldítésre.
A zöldítés legegyszerűbb módja az ökológiai másodvetés – a zöldtrágyázás. Ugyanis a zöldtrágyázás néhány szakmai szempont betartásával könnyen kivitelezhető.
Keresztesvirágúakat csak augusztus második felétől érdemes vetni, mert a júliusban vetett növények hamar vegetatív fázisba kerülnek, és nem képesek nagy zöldtömeget fejleszteni.
Száraz területekre a július végi vetés biztosabb a pohánkát, facéliát, négermagot tartalmazó keverékek. Ezek a növények a keléshez és a fejlődéshez nem igényelnek sok nedvességet, ennek ellenére gyorsan záródó, nagy zöldtömegű állományt adnak.
A csapadék nagyon befolyásolja, hogy egy adott összetételű keverékben milyen lesz a kikelő növények aránya. Például egy mustár- olajretek tartalmú keverékből szárazabb területeken, vagy évjáratokban jellemzően a mustár fog dominálni. Ezért érdemesebb alacsonyabb mustár tartalmú keveréket választani.
A keverék összetevőinek meg kell felelniük az egészséges vetésforgó szabályainak. Tehát olyan növényeket ne tartalmazzon a zöldtrágya keverék, amelyek a következő főnövénnyel azonos kártevői és betegségei vannak.
A legelterjedtebben alkalmazott zöldtrágya keverékek keresztesvirágúakat tartalmaznak. Ezek a mustár-olajretek tartalmú keverékek olcsóak, azonban csak kevés területen megalapozott a használatuk, pl. rossz szerkezetű, tömörödött talajokon, hiszen kiváló talajlazító hatásuk van.
Kertészeti kultúrák előtt is szívesen alkalmazzák fonálféreg gyérítő hatásuk miatt.
Repce vetésforgóban azonban kifejezetten negatív hatásúak, nem csak azért mert felszaporítják a repce kártevőit és kórokozóit, hanem azért is, mert hasonló módon veszik igénybe a talajt. Tehát monokultúrát teremtenek és nem a vetésforgó elemeinek bővítését szolgálják.
A korábbi őszi repce példánál maradva: a repce után korán vetett, rövid tenyészidejű zöldtrágya korai bedolgozást, így őszi kalászos vetését is lehetővé teszi.
Tavaszi vetésű növény előtt azonban későbbi (augusztus második fele-szeptember) vetésű, hosszú tenyészidejű vagy áttelelő keverék is alkalmazható.
A kifagyó komponensek mulcsként védik a talajt és a téli csapadék jobb hasznosulását teszik lehetővé. Az áttelelő komponensek pedig könnyen a talajba dolgozhatóak.
Az elmúlt évben a fenti szempontok nagyobb figyelmet kaptak a gazdálkodók részéről is, ennek ellenére még mindig tapasztalható, hogy csupán a keverék ára befolyásolja a választást.
Sokan úgy gondolják, hogy az árvakelésre elvetett második komponenssel elvégezhető a zöldítés, vagy az ajánlott vetőmagnorma töredékét alkalmazzák.
Ezek azonban nem jó gyakorlatok, mert nem biztosítható a megfelelő sűrűségű növényállomány, nem lesz megfelelő a gyomelnyomás, a talajtakarás és a szervesanyag képzés. Sőt, a felesleges talajmunkák még további károkat is okoznak.
A vetés idejétől, illetve attól függően, hogy mennyi ideig maradnak a területen a növények, a zöldtrágyázásnak több módozata is ismert:
1. Fővetésű zöldtrágya:
Egy (kora tavaszi vetés és nyári, vagy őszi bedolgozás) vagy több évre vetett ugaroltatást jelent, amely során termés nem kerül betakarításra a területről. Ez a módszer a kieső bevétel miatt a legdrágább, azonban a leghatékonyabb zöldtrágyázási forma.
Különösen hatásos szélsőséges, sekély termőrétegű talajok javítására, illetve olyan területeken, ahol a nyári csapadékszegény időszakban a másodvetésű zöldtrágyázás nem kivitelezhető. Alkalmazható olyan területeken is, amelyek nehezen művelhetők, a zöldtrágya növények után pedig őszi vetésű növény is kerülhet.
2. Fedett tarló vagy heretakarós zöldtrágyázásnak két módszere ismert:
3. Sarjú-zöldtrágyázás:
Ennek során évelő pillangós növények első növendékét takarmányként hasznosítják, a másodikat – a sarjútermést – pedig zöldtrágyaként a talajba dolgozzák.
4. Takarónövényes zöldtrágyázás:
Főként szőlő- és gyümölcstermesztő ültetvényekben jellemző. A takart felület lehet teljes, minden sorköz, vagy minden második sorköz. A fedettség időszakát tekintve a legjellemzőbb az egész éves fedettséget biztosító évelő keverékek használata, de alkalmazható tavasztól-őszig, nyár végétől őszig, valamint nyár végétől a következő év tavaszáig is.
5. Tarló-, vagy másodvetésű zöldtrágya:
Jóll beilleszthető a vetésforgóba. Korán lekerülő elővetemények (borsó, repce, őszi vagy tavaszi kalászos) esetén alkalmazható. A zöld növényi részeket még ősszel bedolgozzák a talajba, vagy az elfagyott növényeket mulcsként a talaj felszínén hagyják (talajvédelem) és tavasszal forgatás nélkül munkálják be.
Az áttelelő zöldtrágyázás a másodvetésű zöldtrágyázás egyik módozata. Az áttelelő zöldtrágyanövények vetése ősszel történik, beforgatásuk pedig kora tavasszal. A modern gazdálkodási rendszerekbe a másodvetésű és az áttelelő zöldtrágyázás illeszthető be sikerrel, hiszen ezek nem járnak bevétel kiseséssel és bővítik a vetésforgó elemeit.
A másodvetésű zöldtrágyázásra számos növény alkalmazható, leggyakrabban használt fajok a fehér mustár, az olajretek, a facélia és a pohánka, pillangósok közül pedig a herefélék.
A zöldtrágyázás során mindig ajánlatos keverékeket alkalmazni, mivel a keverékeknek szinergista hatásukból eredően számos előnye van a tiszta vetésekkel szemben:
A zöldtrágyázás hatékonyságát és az elérhető pozitív hatásokat is alapvetően befolyásolja a megtermelhető és beforgatható biomassza tömege, amely függ a zöldtrágyázás módjától, az alkalmazott növényfajoktól, a vetésidőtől, a talajadottságoktól és az évjárathatástól (csapadék mennyiség) is. A zöldtrágyaként alkalmazott keverékekben mindig vannak gyors növekedésű növényfajok, amelyek hamar beborítják a talaj felszínét, így jó gyomlenyomó képességűek és védik a talajfelszínt a szél és vízerózióval szemben. A talajt takaró növényeknek elsődleges szerepük van a talaj termőrétegének és szerkezetének védelemben, amelynek az egyre gyakoribb heves esőzések és viharos szél miatt, már nem csak a lejtős területeken van jelentősége.
A különböző fajú zöldtrágyanövények eltérő gyökérszerkezete más- más mélységében van közvetlen hatással a talajszerkezetre. A szerteágazó, nagytömegű, mélyre hatoló gyökérzetet fejlesztő meliorációs retek, olajretek vagy mustár talajlazító hatással rendelkezik. Ezzel szemben, a finom gyökérzetű zöldtrágyanövények, mint pl. a facélia, a pohánka, vagy a pillangósok a talaj víztartóképességének fejlesztésében játszanak különösen fontos szerepet.
A folyamatos növényi jelenlétnek fontos szerepe van a tápanyagok megőrzésében és feltáródásában is (gyökérsavak és mikorhizza rendszer), a megtermelt biomassza (gyökérzet és a beforgatott növényi részek) pedig táplálékul szolgálnak a talajmikrobák számára.
Ennek főként a talajoldatban könnyen mozgó nitrogén, illetve a nem könnyen oldódó makroelemek, mint a foszfor, illetve a mikorlelemek (pl. réz, cink, mangán) esetében van jelentősége.
A keresztesvirágúak jelentős mennyiségű nitrogént képesek megkötni, csökkentve a kimosódásból adódó veszteséget és környezeti terhelést.
A facélia, vagy a csillagfürt foszfor, míg a pohánka kálium feltárására képes. A megkötött, ill. feltárt tápanyagok mennyisége a talajban található mennyiségtől függ.
Pillangósok alkalmazásával növelhető a nitrogén mennyisége, amely fajtól függően, éves szinten 50-80 kg/ha is lehet. Ez a mennyiség 5-50 t/ha istállótrágyában lévő nitrogénnek felel meg. A zöldtrágyanövények által megkötött és feltárt tápanyagok elérhetővé vállnak a nem csupán a következő növény számára, hanem a teljes vetésforgó növényei számára.
A zöldtrágya növények vetésforgóba illesztésével megtörhető bizonyos kórokozók és kártevők fejlődési ciklusa. Számos zöldtrágyanövényről bizonyított, hogy gyökérváladékukban olyan vegyületek találhatók, amelyek hatására bizonyos talajkártevők egyedszáma gyérül.
Nematóda gyérítő hatással főként a keresztesvirágúak rendelkeznek, de a répa-fonálféreg ellen (Heterodera schachtii) a facélia is hatékonynak bizonyult.
A nematóda rezisztens mustár és olajretek fajták a fonálféreg teljes fejlődési ciklusát gátolják. Facéliával, mustárral és olajretekkel végzett kutatások szerint a gyökereik által termelt ciántartalmú vegyületek jelentős, akár 50-70 %-os cserebogár pajor pusztulást is okozhatnak.
Forrás: Agrofórum
| Legkeresettebb termékek | Cikkajánló
