Zöldítés - Zöldtrágyázás
Kezdőoldal > Blog > Szakmai cikkek > Zöldítés - Zöldtrágyázás

Zöldítés - Zöldtrágyázás

,
2018.05.31. | Szakmai cikkek | zöldítés , zöldtrágyázás ,

Az alternatív növénytermesztési rendszerekben a legnagyobb kihívást a talaj termékenységének és a növénytermesztés szintjének fenntartása jelenti. Különösen igaz ez azóta, mióta az (érett) istállótrágya hozzáférhetősége az állatállományok létszámának csökkenéséből eredően erősen korlátozott.


A zöldítés jelentősége: 

  • A szakszerűen és okszerűen végezett zöldtrágyázás segíti a talaj termékenységének fenntartását és fokozását.
  • zöldtrágya helyben megtermelt szerves trágyát jelent, kifejezetten erre a célra vetett, nagy biomassza tömegű növényfajok talajba dolgozásával.
  • Minden talajtípuson sikerrel alkalmazható, amelyen a termékenység fokozása és megőrzése a cél, különösen a gyenge termőképességű, sekély termőrétegű, vagy erőteljesen kötött talajokon.

A 2018-as év jelentős változásokat hozott a zöldítésben. Az ökológiai jelentőségű területeket érintő növényvédőszer használati tilalom sok gazdálkodó zöldítési gyakorlatát megváltoztatja. Hiszen, akik eddig fehérjenövények termesztésével teljesítették az előírásokat, az idei évtől csak úgy számolhatják el a területeiket, ha a termesztési időszakban nem használnak növényvédőszereket. Sok gazdálkodó számára ez nem teljesíthető, így más megoldást kell keresniük a zöldítésre.
A zöldítés legegyszerűbb módja az ökológiai másodvetés – a zöldtrágyázás. Ugyanis a zöldtrágyázás néhány szakmai szempont betartásával könnyen kivitelezhető.
 

Zödítés - zöldtrágyázás

 

MILYEN SZEMPONTOK ALAPJÁN ZÖLDTRÁGYÁZZUNK?

A zöldtrágya keverék kiválasztását befolyásolja:

  • vetésidő,
  • növényi összetevők,
  • vetésforgó,
  • klimatikus adottságok,
  • keverék tenyészideje, 
  • bedolgozás tervezett ideje,
  • utóvetemény, 
  • valamint a munkacsúcsok.

Keresztesvirágúakat csak augusztus második felétől érdemes vetni, mert a júliusban vetett növények hamar vegetatív fázisba kerülnek, és nem képesek nagy zöldtömeget fejleszteni.
Száraz területekre a július végi vetés biztosabb a pohánkát, facéliát, négermagot tartalmazó keverékek.  Ezek a növények a keléshez és a fejlődéshez nem igényelnek sok nedvességet, ennek ellenére gyorsan záródó, nagy zöldtömegű állományt adnak.
A csapadék nagyon befolyásolja, hogy egy adott összetételű keverékben milyen lesz a kikelő növények aránya. Például egy mustár- olajretek tartalmú keverékből szárazabb területeken, vagy évjáratokban jellemzően a mustár fog dominálni. Ezért érdemesebb alacsonyabb mustár tartalmú keveréket választani.
A keverék összetevőinek meg kell felelniük az egészséges vetésforgó szabályainak. Tehát olyan növényeket ne tartalmazzon a zöldtrágya keverék, amelyek a következő főnövénnyel azonos kártevői és betegségei vannak.
A legelterjedtebben alkalmazott zöldtrágya keverékek keresztesvirágúakat tartalmaznak. Ezek a mustár-olajretek tartalmú keverékek olcsóak, azonban csak kevés területen megalapozott a használatuk, pl. rossz szerkezetű, tömörödött talajokon, hiszen kiváló talajlazító hatásuk van. 
Kertészeti kultúrák előtt is szívesen alkalmazzák fonálféreg gyérítő hatásuk miatt.
Repce vetésforgóban azonban kifejezetten negatív hatásúak, nem csak azért mert felszaporítják a repce kártevőit és kórokozóit, hanem azért is, mert hasonló módon veszik igénybe a talajt. Tehát monokultúrát teremtenek és nem a vetésforgó elemeinek bővítését szolgálják.

A korábbi őszi repce példánál maradva: a repce után korán vetett, rövid tenyészidejű zöldtrágya korai bedolgozást, így őszi kalászos vetését is lehetővé teszi.
Tavaszi vetésű növény előtt azonban későbbi (augusztus második fele-szeptember) vetésű, hosszú tenyészidejű vagy áttelelő keverék is alkalmazható.
A kifagyó komponensek mulcsként védik a talajt és a téli csapadék jobb hasznosulását teszik lehetővé. Az áttelelő komponensek pedig könnyen a talajba dolgozhatóak.
Az elmúlt évben a fenti szempontok nagyobb figyelmet kaptak a gazdálkodók részéről is, ennek ellenére még mindig tapasztalható, hogy csupán a keverék ára befolyásolja a választást.
Sokan úgy gondolják, hogy az árvakelésre elvetett második komponenssel elvégezhető a zöldítés, vagy az ajánlott vetőmagnorma töredékét alkalmazzák.
Ezek azonban nem jó gyakorlatok, mert nem biztosítható a megfelelő sűrűségű növényállomány, nem lesz megfelelő a gyomelnyomás, a talajtakarás és a szervesanyag képzés. Sőt, a felesleges talajmunkák még további károkat is okoznak.


A ZÖLDTRÁGYÁZÁS MÓDJAI

A vetés idejétől, illetve attól függően, hogy mennyi ideig maradnak a területen a növények, a zöldtrágyázásnak több módozata is ismert:

1. Fővetésű zöldtrágya:

Egy (kora tavaszi vetés és nyári, vagy őszi bedolgozás) vagy több évre vetett ugaroltatást jelent, amely során termés nem kerül betakarításra a területről. Ez a módszer a kieső bevétel miatt a legdrágább, azonban a leghatékonyabb zöldtrágyázási forma.
Különösen hatásos szélsőséges, sekély termőrétegű talajok javítására, illetve olyan területeken, ahol a nyári csapadékszegény időszakban a másodvetésű zöldtrágyázás nem kivitelezhető. Alkalmazható olyan területeken is, amelyek nehezen művelhetők, a zöldtrágya növények után pedig őszi vetésű növény is kerülhet.

2. Fedett tarló vagy heretakarós zöldtrágyázásnak két módszere ismert:

  • Az alávetés során egy időben vetnek tavaszi kalászost (pl. tavaszi árpával) és valamilyen pillangóst (vöröshere, fehérhere, komlós lucerna, korcshere, somkoró, bíborhere, szarvaskerep), vagy fűfélét (pl. angol perjét).
  • A másik módozat a rávetés, mikor őszi kalászosra tavasszal vetnek pillangós növényt. Ezen zöldtrágyázási módban a kalászosok termését betakarítják azonban, annak mennyisége kevesebb lehet. A módszer előnye, hogy a gyenge kezdeti fejlődésű pillangós növények már megerősödnek a gabona betakarítás idejére. Továbbá, a rávetett vagy alávetett növények nem igényelnek külön talajmunkát.

3. Sarjú-zöldtrágyázás: 

Ennek során évelő pillangós növények első növendékét takarmányként hasznosítják, a másodikat – a sarjútermést – pedig zöldtrágyaként a talajba dolgozzák.

4. Takarónövényes zöldtrágyázás:

Főként szőlő- és gyümölcstermesztő ültetvényekben jellemző. A takart felület lehet teljes, minden sorköz, vagy minden második sorköz. A fedettség időszakát tekintve a legjellemzőbb az egész éves fedettséget biztosító évelő keverékek használata, de alkalmazható tavasztól-őszig, nyár végétől őszig, valamint nyár végétől a következő év tavaszáig is.

5. Tarló-, vagy másodvetésű zöldtrágya:

Jóll beilleszthető a vetésforgóba. Korán lekerülő elővetemények (borsó, repce, őszi vagy tavaszi kalászos) esetén alkalmazható. A zöld növényi részeket még ősszel bedolgozzák a talajba, vagy az elfagyott növényeket mulcsként a talaj felszínén hagyják (talajvédelem) és tavasszal forgatás nélkül munkálják be.
Az áttelelő zöldtrágyázás a másodvetésű zöldtrágyázás egyik módozata. Az áttelelő zöldtrágyanövények vetése ősszel történik, beforgatásuk pedig kora tavasszal. A modern gazdálkodási rendszerekbe a másodvetésű és az áttelelő zöldtrágyázás illeszthető be sikerrel, hiszen ezek nem járnak bevétel kiseséssel és bővítik a vetésforgó elemeit.
A másodvetésű zöldtrágyázásra számos növény alkalmazható, leggyakrabban használt fajok a fehér mustár, az olajretek, a facélia és a pohánka, pillangósok közül pedig a herefélék.

A zöldtrágyázás során mindig ajánlatos keverékeket alkalmazni, mivel a keverékeknek szinergista hatásukból eredően számos előnye van a tiszta vetésekkel szemben:

  • gyorsabb biomassza és gyökérképződés,
  • különféle növényfajok előnyeinek egy időben történő hasznosítása, hasznosulása,
  • a sokféleség miatt nő a víz, a tápanyag és a fény hasznosulása,
  • nő a biológiai változatosság,
  • csökkenti a biotikus és abiotikus stresszfaktorokat,
  • a gyökértípusok különböző horizontális elhelyezkedése miatt a talajunk termőrétegének minden szintjén talajélet javulás tapasztalható,
  • növeli a termés stabilitását és a minőséget,
  • többféle tápanyag megkötés és feltárás.


A ZÖLDTRÁGYÁZÁS POZITÍV HATÁSAI

  • helyben termelt szerves trágya
  • elnyomja a gyomokat
  • gyengíti a kártevőket
  • védi a talajszerkezetet
  • minden talajtípuson sikerrel, könnyen alkalmazható
     

A zöldtrágyázás hatékonyságát és az elérhető pozitív hatásokat is alapvetően befolyásolja a megtermelhető és beforgatható biomassza tömege, amely függ a zöldtrágyázás módjától, az alkalmazott növényfajoktól, a vetésidőtől, a talajadottságoktól és az évjárathatástól (csapadék mennyiség) is.  A zöldtrágyaként alkalmazott keverékekben mindig vannak gyors növekedésű növényfajok, amelyek hamar beborítják a talaj felszínét, így jó gyomlenyomó képességűek és védik a talajfelszínt a szél és vízerózióval szemben. A talajt takaró növényeknek elsődleges szerepük van a talaj termőrétegének és szerkezetének védelemben, amelynek az egyre gyakoribb heves esőzések és viharos szél miatt, már nem csak a lejtős területeken van jelentősége.
A különböző fajú zöldtrágyanövények eltérő gyökérszerkezete más- más mélységében van közvetlen hatással a talajszerkezetre. A szerteágazó, nagytömegű, mélyre hatoló gyökérzetet fejlesztő meliorációs retek, olajretek vagy mustár talajlazító hatással rendelkezik. Ezzel szemben, a finom gyökérzetű zöldtrágyanövények, mint pl. a facélia, a pohánka, vagy a pillangósok a talaj víztartóképességének fejlesztésében játszanak különösen fontos szerepet.

A folyamatos növényi jelenlétnek fontos szerepe van a tápanyagok megőrzésében és feltáródásában is (gyökérsavak és mikorhizza rendszer), a megtermelt biomassza (gyökérzet és a beforgatott növényi részek) pedig táplálékul szolgálnak a talajmikrobák számára.

Ennek főként a talajoldatban könnyen mozgó nitrogén, illetve a nem könnyen oldódó makroelemek, mint a foszfor, illetve a mikorlelemek (pl. réz, cink, mangán) esetében van jelentősége.
A keresztesvirágúak jelentős mennyiségű nitrogént képesek megkötni, csökkentve a kimosódásból adódó veszteséget és környezeti terhelést.
A facélia, vagy a csillagfürt foszfor, míg a pohánka kálium feltárására képes. A megkötött, ill. feltárt tápanyagok mennyisége a talajban található mennyiségtől függ.

Pillangósok alkalmazásával növelhető a nitrogén mennyisége, amely fajtól függően, éves szinten 50-80 kg/ha is lehet. Ez a mennyiség 5-50 t/ha istállótrágyában lévő nitrogénnek felel meg. A zöldtrágyanövények által megkötött és feltárt tápanyagok elérhetővé vállnak a nem csupán a következő növény számára, hanem a teljes vetésforgó növényei számára.

A zöldtrágya növények vetésforgóba illesztésével megtörhető bizonyos kórokozók és kártevők fejlődési ciklusa. Számos zöldtrágyanövényről bizonyított, hogy gyökérváladékukban olyan vegyületek találhatók, amelyek hatására bizonyos talajkártevők egyedszáma gyérül.

Nematóda gyérítő hatással főként a keresztesvirágúak rendelkeznek, de a répa-fonálféreg ellen (Heterodera schachtii) a facélia is hatékonynak bizonyult.
A nematóda rezisztens mustár és olajretek fajták a fonálféreg teljes fejlődési ciklusát gátolják. Facéliával, mustárral és olajretekkel végzett kutatások szerint a gyökereik által termelt ciántartalmú vegyületek jelentős, akár 50-70 %-os cserebogár pajor pusztulást is okozhatnak.

Forrás: Agrofórum

Kiemelt bejegyzéseink
Kategóriák
Címkék
adózás AKG AÖP AÖP szerlisták árpa aszály baltacim bevallás bíborhere BIg-Bag zsák biogazdálkodás biominősítés biostimulátor biovetőmagok BMR borsó búza cirok concept családi gazdaság csávázás csicseriborsó csillagfürt deflektor FAO fémzárolt vetőmag földhasználat földtörvény fordított áfa formatartó Q-bag zsák füvesítés gazdálkodási napló gázolajszállítás granulátum gyep gyeptelepítés haszonbérlet helyszíni ellenőrzések hibridbúza IBC jogszabályváltozások jövedelmezőség KAP kárbejelentés kárenyhítési hozzájárulás kármentő tálca kérelem keverési igazolás kölcsönös megfeleltetés köles kukorica lóbab lucerna Lumino Pro méhlegelő minősítés mohar műtrágya műtrágya tárolás napraforgó NÉBIH növénykondícionálás ökológiai gazdálkodás ökológiai másodvetés olajtök olaszperje oltott lucerna őstermelő őstermelői igazolvány parkfű parlagfű permetezési napló pohánka Posztregisztrációs Fajtakísérlet repce riolittufa rozs somkóró sorköztakaró starter systiva szállítási határidő szarvaskerep szervestrágya szilázs szója szudánifű takarmány takarmánynövény takarmányrepce takarónövény talajbaktérium talajjavítás talajoltás támogatás tanúsítvány tápanyag tarlóbontás tenyészidő termesztés technológia tönkölybúza tőzeg trágyázás tritikálé új előírások UN ünnepi nyitvatartás vetésforgó vetésidő vetőburgonya vetőmag vetőmagnorma vis maior vöröshere zab zöldítés zöldtrágya zöldtrágyázás zöldugar
Üzenet
Kérdésed, üzeneted van? Oszd meg velünk!

 | Legkeresettebb termékek
Méhlegelő 3.
Rendelhető
Méhlegelő keverék
Méhlegelő 3. csávázatlan
Kiszerelés:
10 kg/zsák
Nettó egységár:
1 742 Ft/kg
Kosárba teszem
Méhlegelő 5.
Rendelhető
Méhlegelő keverék
Méhlegelő 5. csávázatlan
Kiszerelés:
10 kg/zsák
Nettó egységár:
2 103 Ft/kg
Kosárba teszem
Coresco
Legjobb ajánlatok
Rendelhető
Kukorica
Coresco csávázott
Kiszerelés:
70 ezer mag/zsák
Nettó egységár:
27 439 Ft/zsák
Kosárba teszem
Orgevit
Rendelhető
Szervestrágya
Orgevit
Kiszerelés:
600 kg/big-bag
Nettó egységár:
117.50 Ft/kg
Kosárba teszem
Szarvasi-1
Rendelhető
Energiafű
Szarvasi-1 csávázatlan
Kiszerelés:
25 kg/zsák
Nettó egységár:
1 832 Ft/kg
Kosárba teszem
 | Cikkajánló
Készülhetnek a gazdák: tovább nő 2024-től az ökológiai gazdálkodás támogatása
Készülhetnek a gazdák: tovább nő 2024-től az ökológiai gazdálkodás támogatása
2023.12.02. | Szakmai cikkek
2024-től bővül a biogazdaságok támogatása.
Tovább olvasok
Az ökológiai gazdálkodás új dimenziói
Az ökológiai gazdálkodás új dimenziói
2023.11.30. | Szakmai cikkek
A biogazdálkodás a jövő útja: környezetbarát gazdálkodási technikák és az egészséges élelmiszertermelés ötvözete.
Tovább olvasok
Gazdálkodási Napló - Friss infók
Gazdálkodási Napló - Friss infók
2023.11.22. | Agrártámogatások
2024-ben is lesz lehetőség a Gazdálkodási Napló egyszeri elektronikus feltöltésére!
Tovább olvasok