Az időzítésnek a mezőgazdaságban ugyanolyan fontos szerepe van, mint a ritmusnak a zenében. A sikeres gazdálkodás során a megfelelő vetési idő meghatározó jelentőséggel bír. Olyan tényezők befolyásolják, mint a fajták tulajdonságai, az időjárás és a talajminőség.
A vetési naptár pedig hozzájárul az optimális vetési időpontok meghatározásához. Elérhető a segítségével, hogy a növények egészségesebben fejlődjenek és több termést adjanak.
Az őszi búza alapvető élelmiszernövény. A termesztéséhez jó minőségű vetőmagok szükségek, valamint a megfelelő tápanyagellátás is fontos. A vetési ideje október 1-20.
A tavaszi árpa sokféle módon felhasználható. Jellemző rá a gyors kelés és bokrosodás, valamint jó szárazságtűrő képességgel bír. Az esetében az optimális vetésidő március első felére tehető.
A rozs termesztése hazánkban főként a Nyírségben, valamint a Duna-Tisza közén jellemző. Jó télállósággal rendelkezik ez a növény, a vetési ideje szeptember.
A zab esetében érdemes megemlíteni a GK Kormorán fajtát, amely jó hidegtűréssel rendelkezik. Ez a növény kiváló takarmány, valamint felhasználható élelmiszerként, például zabpehelygyártáshoz. A vetési ideje március közepére tehető, optimálisan együtt vethető a tavaszi árpával.
A kukorica a legnagyobb területen termesztett szántóföldi növényünk. Elsősorban élelmiszerként és állatok takarmányozására használják. Ipari felhasználásához sorolható a keményítő-, a szesz- és kukoricaolaj-gyártás. A kukorica vetési ideje április 10. és május 2. között van.
A napraforgó az étolaj- és a margaringyártás fontos alapanyaga, valamint használják például festékek és kozmetikumok gyártásához is. A vetés ideje április második felében van, amikor a talaj eléri a 10–11 °C-ot.
Az őszi káposztarepcét is érdemes megemlíteni, amely felhasználható étolaj, biodízel és növényvédő szerek gyártásához. Hazánkban jellemzően a Dunántúlon, valamint az Észak-Magyarország régióban termesztik. A vetés ideje augusztus vége és szeptember eleje között van.
Az utóbbi években a búza- és egyéb kalászos gabonafajták terén is jelentős előrelépések történtek a nemesítési technológiákban. Az újonnan nemesített, fémzárolt vetőmagok a legjobb minőséget képviselik, garantálva a fajtatisztaságot és a kiemelkedő terméshozamot.
A Vetőmag Minősítő Bizonyítvánnyal rendelkező fajták alkalmazása különösen ajánlott, mivel minimálisra csökkentik a kockázatokat és a beruházási költségek mellett is kiváló eredményt biztosítanak.
A Primag kínálatában számos magas minőségű búzafajta található, amelyek különböző termelési célokra ajánlottak.
Kiemelhető fajták például a malmi prémium búzák, amelyek kiváló kenyérminőséget biztosítanak, valamint a takarmánybúza típusok, amelyek magas hozamot adnak.
Az egyes fajták között találunk szálkás és tar típusokat is, melyek eltérő érési idővel, vetési normával és csávázási opciókkal állnak rendelkezésre.
A tavaszi vetéseknek egyre nagyobb szerepe van a mezőgazdaságban, ugyanis az időjárási kihívások sok esetben késleltetik a szezon kezdetét. A globális felmelegedés hatásaival is egyre inkább számolni kell, hiszen a melegebb telek és a szárazabb nyarak a szárazságtűrő, rövid tenyészidejű fajták termesztésének adnak nagyobb teret.
Kulcsfontosságú szerepe van a vetés sűrűségének, valamint a magmennyiségnek. Azt is figyelembe kell venni, hogy ezek változhatnak a vetési időpont, valamint a talajtípus alapján. Fontos szerepe van a talaj megfelelő előkészítésének is. Mindemellett pedig a vetésforgó és a talajmegújítás jelentőségét is érdemes megemlíteni, hiszen ezek hosszú távon hozzájárulnak a termékenység megőrzéséhez.
Fontos hangsúlyozni, hogy a vetési időszak pontos meghatározásához szükség van a helyi mikroklíma alapos ismeretére. Továbbá mindenképpen érdemes a fajtaválasztás során figyelembe venni az adott régió körülményeit. Mindemellett pedig a hosszú távú sikerhez fontosak a fenntartható növénytermesztés elvei és a biotermesztés lehetőségei.
A vetési naptárnak alapvető szerepe van a növénytermesztésben. Azonban a tudatos tervezéshez nemcsak a pontos időzítés járul hozzá, hanem a megfelelő fajtaválasztás is. A legújabb nemesítési eredmények, például a szárazságtűrő, rövid tenyészidejű fajták segíthetik a gazdálkodókat a változó éghajlati viszonyokhoz való alkalmazkodásban.