A kálium nélkülözhetetlen a növények fejlődése, a termés mennyisége és minősége szempontjából. Részt vesz az élettani folyamatokban, szabályozza a vízháztartást, javítja a növények fagytűrő képességét, elősegíti a fotoszintézist és erősíti a növények ellenálló képességét a különböző stresszhatásokkal szemben. A cikkben foglalkozunk a szerepével, a hiányának következményeivel és a természetes káliumpótlással.
A Föld kálisó-lelőhelyei sok millió évvel ezelőtt, a tenger vizének elpárolgásával keletkeztek. Az európai kontinens alatt is található egy sóréteg. A káliumműtrágyák a visszanyert sórétegből származnak, és speciális tisztítási eljárással készülnek.
A különböző talajtípusok eltérő ellátottsággal és pufferoló képességgel rendelkeznek. A homoktalajok és a szerves talajok általában kevesebbet tartalmaznak és gyengébb pufferoló képességgel bírnak, míg az agyagos talajok gazdagabbak káliumban és jobb pufferoló képességgel rendelkeznek. Szóval az agyagtartalom növekedésével nő a talaj káliumtartalma, így például viszonylag magas a csernozjom és réti talajokban.
A kálium a talajban három formában található meg: vízzel oldható, oldhatatlan és ásványokhoz kötött formában. A vízzel oldható azonnal elérhető a növények számára, ez szolgál káliumforrásul a magasabb rendű növények számára. Az oldhatatlan jelentős mennyiségben képződik, de felvehetetlen a magasabb rendű növények számára. Az ásványokhoz kötött forma közvetlenül felvehetetlen a magasabb rendű növények számára.
A kálium kulcsszerepet játszik a fotoszintézisben, és az anyagcsere-folyamatokban. A megfelelő ellátás javítja a növények ellenállóképességét különböző környezeti stresszhatásokkal szemben, mint például szárazság, hőmérsékleti ingadozások és kórokozók támadása. A növények a gyökérzetükön keresztül, nagy mennyiségben, aktív folyamatokban veszik fel és a sejtmembránokon keresztül szállítják a káliumot.
A káliumhiány súlyos következményekkel járhat a növények számára, és felismerése kulcsfontosságú a megfelelő beavatkozáshoz. A hiánytünetek közé tartozik a levelek sárgulása és a nekrotikus foltok megjelenése. Jelentős élettani zavarok és fejlődési rendellenességek alakulnak ki a hiány miatt. A növények lassabban nőnek, és gyengébbé válnak, amely csökkent termésmennyiséget és rosszabb minőséget eredményez. Továbbá a káliumhiány gyengíti a növények immunrendszerét, növelve a betegségek elleni fogékonyságot.
A káliumtrágyázás elengedhetetlen a termékeny talaj fenntartásához és a jó minőségű termények biztosításához. A modern mezőgazdaságban számos műtrágya áll rendelkezésre, amelyek talajba juttatva biztosítják a növények számára a szükséges tápanyagot. A szerves anyagok, mint például a szerveskálium-tartalmú anyagok pedig hozzájárulnak a talaj biológiai aktivitásának fenntartásához.
A fenntartható mezőgazdaság egyik alapvető célja a természeti erőforrások megőrzése és a környezeti hatások minimalizálása. Ehhez járul hozzá a kálium lombtrágyák használata, amely segít optimalizálni a terméshozamot és csökkenti a vegyszerek túlzott felhasználását.
A természetes káliumpótlás kulcsfontosságú szerepet játszik a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatokban A természetes pótlás két hatékony módja a komposzt és az állati trágya használata. A komposztálás során a zöldhulladékok bomlása során felszabaduló kálium gazdagítja a talajt. Az állati trágya jelentős mennyiségű káliumot tartalmaz, amely hosszabb időn keresztül szolgáltathatja a növények számára a szükséges tápanyagokat. A zöldtrágyázás is kiváló megoldás, amely zöldtrágyanövények ültetésével növeli a talaj káliumtartalmát.
A kálium pótlása a fenntartható gazdálkodás szempontjait szem előtt tartva nagy jelentőséggel bír minden növénykultúránál, a szántóföldi termesztésben és a kertészeti kultúrákban egyaránt. Azok közé a tápanyagok közé tartozik, amelyekből a legtöbbet hasznosítják a mezőgazdasági haszonnövények. Azonban ajánlott tápanyag-gazdálkodási tervet készíteni, mert túl lehet terhelni a talajt és a növényeket is.