Véget ért a betakarítás, elérkezett a talaj helyreállításának az időszaka. Ismét előtérbe kerül az őszi műtrágyázás, amely nagymértékben hozzájárul a szántóföldi növénytermesztés sikeréhez, hogy a következő szezonban bőséges legyen a termés. A cikkel szeretnénk segíteni a következő szezonra való felkészülésben.
Ebben az időszakban az őszi műtrágyázás mellett a tarlóhántásnak is fontos szerepe van. Ezalatt a tarló legfeljebb 13 cm mélyen történő felhasítását, illetve aláfordítását értjük. Az aratást követően a lehető leggyorsabban el kell végezni. Elősegíti a szántóföld regenerálódását, meghatározó szerepe van a gyomszabályozásban, valamint a károsítók elleni védekezésben is.
Az őszi műtrágyáknak többféle típusa van, például nitrogén műtrágyák, valamint foszfor és kálium műtrágyák. A választás során mindenképpen figyelembe kell venni a talaj tápanyagellátottságát.
Ősszel a nitrogén műtrágya kijuttatása kiemelt figyelmet igényel, mivel könnyen oldódik, könnyen kimosódhat a talajból bőséges őszi csapadék esetén. Ebben az időszakban a foszfor és kálium műtrágyák kijuttatásának is fontos szerepe van. Ezek a tápanyagok kevésbé hajlamosak a kimosódásra, nem úgy, mint a nitrogén. Lassan oldódnak, ezért rendkívül fontos, hogy időben, ősszel kerüljenek kijuttatásra.
A hatékonyság érdekében az őszi műtrágyázás alkalmával jó néhány szempontot érdemes figyelembe venni. Fontos szerepe van például a nitrogén műtrágyák időzítésének és adagolásának. Alaptrágyának célszerű ammóniumot tartalmazó változatot használni, azonban nem szabad túl mélyen bedolgozni a talajba.
Kizárólag a legszükségesebb nitrogénadagokat érdemes kijuttatni, ugyanis így csökkenteni lehet a kimosódási veszteségeket. A talaj tápanyagtartalma alapján kiszámított nitrogén hatóanyagnak körülbelül a 30-40%-át kell kijuttatni ősszel, a többit pedig tavasszal. Azonban mindenképpen meg kell várni, hogy a talajhőmérséklet 10 °C alá süllyedjen.
Érdemes néhány gyakorlati tanácsot figyelembe venni a szántóföldi műtrágyák alkalmazása során. Ahogy már korábban is említettük, fontos, hogy kizárólag a szükséges nitrogénadag kerüljön kijuttatásra, és az időzítés során figyelembe kell venni a talajhőmérsékletet.
Továbbá a talajkondicionáló anyagoknak és a baktériumtrágyáknak is meghatározó szerepük van. Magyarország talajainak jelentős része szorul talajjavításra, ezért a műtrágya használata mellett javasolt talajjavító szereket használni. Ezek javítják a talajszerkezetet, valamint az ott lévő tápanyagok felvehetőségét, és részben tápanyagként is hasznosulhatnak.
MIndemellett érdemes baktériumtrágyát is használni, amely élő baktériumokat tartalmaz, növeli a növény elsődleges tápanyagellátását. Ráadásul a benne található mikroorganizmusok helyreállítják a talaj szervesanyag-tartalmát és a természetes tápanyag-körforgását.
Ősszel a trágyázással hozzá lehet járulni a következő évi sikerek alapjaihoz. Mindenképpen figyelembe kell venni az elővetemények nitrogénigényét, valamint a talajhőmérséklet szerepét a nitrifikációs folyamatokban. A szintetikus műtrágyák mellett érdemes szerves trágyákat és talajkondicionálókat használni.
Nem véletlen, hogy napjainkban igen divatosak a híg trágyák, amelyek esetében a kellemetlen szaghoz rengeteg értékes összetevő és mikroorganizmusok sokasága tartozik. Ha ősszel történik a talajra való kijuttatása, akkor segít a következő évi termésmennyiség megalapozásában.
Az őszi gondoskodás, a környezet- és talajkímélő trágyázási módszerek alkalmazása nagymértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy a következő évben bőséges legyen a termés. A talajnak minden esetben vissza kell kapnia azt, amit kiveszünk belőle, vagyis a tápanyagokat. Ha nem kerül sor a tápanyagok pótlására ősszel, akkor nem lesz bőséges termés jövőre.
Az őszi műtrágyázás egyaránt hozzájárul a fenntartható mezőgazdasághoz, valamint a talaj termőképességének fenntartásához. A termés mennyiségének és minőségének javításához érdemes szerves és műtrágyát együttesen alkalmazni.