A zöldugar és a zöldtrágyázás alkalmazásának nagyon hasonló céljai vannak. Mindkettővel elősegíthető a talaj termelékenységének fenntartása, regenerálódása, ugyanis nincs magfogás és elmarad a növényvédő szerek használata. A növényi biodiverzitás fokozódik, és nem utolsó sorban élőhelyként szolgálnak.
A zöldugar vetett növény kultúrákat jelentenek, a különböző fajú növények jelenléte elősegíti a talaj makro élőlényeinek és hasznos mikroorganizmusainak térnyerését.
A zöldugar keverékek összetételét a terület adottságai és a vetésszerkezet szerint érdemes megválasztani. A zöldugar esetében érdemes szemelőtt tartani, hogy legalább három egymást követő évig, legalább három fajból álló magkeveréket vessünk el, amely legalább egy pillangós fajt is tartalmaz.
A zöldtrágya növények használatával a degradációs folyamatok hatásai minimálisra csökkenthetők. Amennyiben van talajrakásunk a betakarítás és a vetés között, akkor a víz és a szél által okozott erózió kockázata elhanyagolható. A nagy mennyiségű zöldtömeg, amit a talajba dolgozunk, növeli a talaj humusz tartalmának növekedését, ezáltal csökkenthető a talaj elsavanyodása. A növényi gyökerek által végzett talajlazítás növeli a víztartó képességet, továbbá pillangós fajok alkalmazásával pedig növelhető a talaj nitrogén készlete.
A zöldtrágyázásnak nevezzük azt a technológiát, amelyet sokféle pozitív hatás miatt érdemes kipróbálni. A pozitív hatásai közé tartozik a talaj regenerálódása, a talajélet támogatása, és a talajszerkezet minőségének javulása. Kiemelt figyelmet érdemelnek a zöldtrágya keverékek, amelyeket úgy kell összeállítani, hogy megfeleljenek a legfrissebb zöldítésre vonatkozó szabályozásoknak. A négermag kiváló választásnak bizonyul, ha zöldtrágya növény vetésére szánnád magad, hiszen az éghajlat, valamint a talaj jellemzői terén is jelentős tűrő képességgel rendelkezik.
A zöldtrágya növényeket, más néven a másodvetésű növényeket elsősorban azért termesztik, hogy a termőterület hasznosított legyen a fővetésű növények tenyészidőszaka között is. Napjainkban azonban a talajszerkezetre gyakorolt pozitív hatásuk miatt is alkalmazzák. A másodvetéssel a vetésforgó elemei bővülnek, tehát a keverékek kiválasztásánál az egészséges vetésváltást is mérlegelni kell. Talajműveléskor olyan eszközöket és eljárásokat alkalmazzunk, melyek a legkisebb nedvesség veszteséggel járnak. A Facélia kedvelt mézelő növény, kezdeti fejlődése lassú, de később jó gyomelnyomó. A bíborhere gyors fejlődésű, kiváló talajjavító, és a többi pillangósokhoz hasonlóan gazdagítja a talajt.
A nyári másodvetésben alkalmazandó keverékek kiválasztásánál több szakmai szempontot is figyelembe kell venni. Ilyenek például a vetésforgó, rendelkezésre álló idő, területi adottságok, gyomelnyomó képesség. A keverékekben szereplő fajok részben áttelelőek, így a téli takarással védik a talajokat. A keverékeket tekintve nagyobb arányt képviselnek a kalászosok, amelyek gyökere nem hatol mélyre, ezáltal nem szárítja ki a mélyebb talajrétegeket. A kártevőkre pedig kevésbé érzékenyek. Jó párosítás lehet a mustár-olajretek, hiszen nagy zöldtömeget képeznek rövid idő alatt.
AZ AKG esetében nem elvárt a zöldtrágyázásnál a keverék alkalmazása, azonban ajánlott 4-6 fajból álló keverék alkalmazása. A keverék biztosítja a talajlazítást, nitrogén kötést, tápanyag-feltárást. Az eredmény tavaszra a megfelelő magágy lesz, tele szerves anyaggal és tápanyaggal. A méhlegelő keverék olyan növényekből áll, amelyeket a méhek szívesen látogatnak. Ezek a növényi keverékek bármelyik talajon sikerrel vethetőek, és garantálják a későbbi sikereidet. Érdemes megemlíteni, hogy a biológiai sokféleség megőrzése fontos célkitűzés lehet.
Hazánkban a talajtermékenység fenntartását figyelembe véve, az istállótrágya elérhetősége az állatállomány csökkenésével korlátozottá vált, ezért a zöldtrágyázásnak jelentősége megnőtt. A zöldtrágya nagy biomassza tömegű növényfajok talajba dolgozását jelenti, amely egyfajta helyben megtermelt szerves trágyát jelent.
| Legkeresettebb termékek | Cikkajánló
