A 2023-tól elérhető új Agrár-Ökológiai Programban (AÖP) támogatott gyakorlatok
Kezdőoldal > Blog > Szakmai cikkek > A 2023-tól elérhető új Agrár-Ökológiai Programban (AÖP) támogatott gyakorlatok

A 2023-tól elérhető új Agrár-Ökológiai Programban (AÖP) támogatott gyakorlatok

,
2022.08.22. | Szakmai cikkek | AÖP , kölcsönös megfeleltetés , támogatás ,

Tekintsük át együtt az új AÖP tevékenységek listáját, hogy biztosan hozzájuss támogatásodhoz!

Az új Közös Agrárpolitika (KAP) keretei között induló Agro-ökológiai Programról (AÖP) címmel tette közzé a kormány a 2023-tól elérhető mezőgazdasági támogatások ismertetését.

A 2023. évi egységes kérelemben külön kell majd nyilatkozni arról, hogy az adott évben részt kíván-e venni a termelő az AÖP-ben. A 2023-ban a KAP Stratégiai Terv keretében induló Agro-ökológiai Program (röviden: AÖP) ilyen ösztönző támogatási forma, amely leegyszerűsítve egy zöldítés-szerűen működő, tartalmában az agrár-környezetgazdálkodási támogatási formához (AKG) hasonló, önkéntes vállalásokon alapuló, egyéves támogatási forma.

A választható gyakorlatok tételes listáját IDE kattintva érheted el. 

A vállalás AÖP pontokat jelent a gazdálkodók számára. 

Az AÖP-ben alkalmazható termékeket ITT érheted el.
 

Nekünk kissé nehezen volt olvasható a táblázatba formázott lista, ezért újraszerkesztettük folyó szövegként, kiegészítve saját tanácsainkkal:

Szántókon támogatott gyakorlatok:

1.) Talajtakarás biztosítása takarónövényekkel nyári, őszi betakarítású kultúrák után, amennyiben nem őszi vetésű kultúra következik, vagy a tarló fennhagyásával annak kultúrállapotban tartása mellett a következő évi tavaszi kultúra előkészítő munkálatainak megkezdéséig, de legalább február 28-ig. A gyakorlat a fedett talajfelszín minél hosszabb ideig történő biztosításával növeli a talajok szénmegkötő képességét, a talajtakarás pedig megvédi a talajokat az erózió káros hatásaitól, illetve segít megőrizni a talaj nedvességtartalmát. A gyakorlat az új támogatási rendszerben 1 pontot ér.

2.) Terménydiverzifikációra vonatkozó követelmények szántóföldi növénytermesztés esetén:

a) 10 hektár vagy az alatti szántóterületen gazdálkodóknak adott évben a szántóterületeken legalább két különböző növénykultúrát kell termeszteni, két kultúra esetén a legnagyobb területen termesztett növénykultúra a szántóterületnek legfeljebb 80%-át foglalhatja el;

b) 10 hektár feletti szántóterülettel rendelkezőknek legalább három féle növénykultúrát kell termeszteni, három növény esetén a legnagyobb területen termesztett növénykultúra a szántóterületnek legfeljebb 65%-át foglalhatja el, és a két legnagyobb területen termesztett növénykultúra együttesen nem haladhatja meg a szántóterület 80%-át;

c) 30 ha feletti szántóterülettel rendelkezőknek legalább négy féle növénykultúrát kell termeszteni, négy növény esetén pedig a legnagyobb területen termesztett növénykultúra a szántóterületnek legfeljebb 65%-át foglalhatja el, és a két legnagyobb területen termesztett növénykultúra együttesen nem haladhatja meg a szántóterület 80%-át, azzal, hogy a legkisebb kultúra vetésterülete el kell, hogy érje az 1 ha-t.

d) 300 ha feletti szántóterülettel rendelkezőknek legalább öt féle növénykultúrát kell termeszteni, öt növény esetén pedig a legnagyobb területen termesztett növénykultúra a szántóterületnek legfeljebb 65%-át foglalhatja el, és a két legnagyobb területen termesztett növénykultúra együttesen nem haladhatja meg a szántóterület 80%-át, azzal, hogy a legkisebb kultúra vetésterülete el kell, hogy érje az 1 ha-t.

e) 1000 ha feletti szántóterülettel rendelkezőknek legalább hat féle növénykultúrát kell termeszteni, hat növény esetén pedig a legnagyobb területen termesztett növénykultúra a szántóterületnek legfeljebb 65%-át foglalhatja el, és a két legnagyobb területen termesztett növénykultúra együttesen nem haladhatja meg a szántóterület 80%-át, azzal, hogy a legkisebb kultúra vetésterülete el kell, hogy érje az 1 ha-t.

A gyakorlat a megfelelően diverz, eltérő igényű kultúrákból álló vetésszerkezet kialakításával hozzájárul a talajzsarolás csökkentéséhez és a mezőgazdasági terület bruttó tápanyagmérlegének javításához, valamint a peszticidhasználat csökkentéséhez. Továbbá hozzájárul a mezőgazdasághoz kapcsolódó biodiverzitás védelméhez is azáltal, hogy változatos táplálkozó- és élőhelyet biztosít számos vadon élő állatfaj számára. 1 pont

3.) Szántóterületek 10%-ának megfelelő, a HMKÁ 8 előírás alapján védett táji elemekmezővédő erdősávok, fasorok; táblaszegélyek (az AKG „táblaszegély” előírással történő esetleges átfedést úgy kerüljük el, hogy egyazon elem csak egyik jogcímben számolható el), erózióvédelmi sávok; szántóföldi művelés alatt nem álló vízvédelmi sávokteraszokerózióvédelmi létesítmények; MePAR-ban rögzített vizes élőhelyparlagon hagyott földterület (a pihentetés időszaka alatt gondoskodni kell a talaj takarásáról növényborítottsággal vagy a tarlómaradványok fennhagyásával; az AKG „zöld ugar” előírással történő esetleges átfedést úgy kerüljük el, hogy egyazon tábla csak egyik jogcímben számolható el); ökológiai jelentőségű másodvetés növényvédő szer használata nélkülnitrogénmegkötő növényekkel bevetett terület növényvédő szer használata nélkül; vagy ezek kombinációjának fenntartása. Ezen vállalás keretében a növényvédő szer használata nélkül termesztett ökológiai jelentőségű másodvetés és nitrogénmegkötő növényekkel bevetett területek együttes aránya nem haladhatja meg a szántóterületek 5 %-át.

A gyakorlat hozzájárul a mezőgazdasági területekhez kapcsolódó élőhelyek és tájelemek fenntartásához, sokszínűségének növeléséhez, ezáltal segít a kedvezőtlen természetvédelmi helyzetben lévő fajok helyzetének javítását. Továbbá a parlagon hagyott területek, vizes élőhelyek elősegítik a szénmegkötést, míg a mezővédő erdősávok, fasorok, illetve táblaszegélyek és erózióvédelmi sávok a talajok erózió elleni védelmét szolgálják. (Ezen kívül a szintetikus inputok tábláról természetbe történő bekerülésével szemben elfolyásgátló hatásuk van – a szerk.) 2 pont

4.) Amennyiben a mezőgazdasági üzemen belül a szántóterületek össznagysága meghaladja az 50 ha-t, a szántóföldi művelésben tartott táblák maximális mérete nem haladhatja meg a 30 hektárt. Az AKG „önkéntes táblaméret korlátozás” előírással történő esetleges átfedést úgy kerüljük el, hogy az az ügyfél, aki AKG-ban választotta ezt az előírást, az AÖP-ben nem választhatja.A gyakorlat hozzájárul a mozaikos tájszerkezet kialakulásához, mely kedvező hatással van a mezőgazdasági élőhelyek biodiverzitására, illetve a táji struktúra diverzitására. (Ennek nagy szerepe van a kártevők, kórokozók és a vadkár bizonyos szereplőinek felszaporodásának és táblák közötti átvándorlásának megakadályozásában is. – a szerk.) 1 pont

5.) A növényvédelem során az engedélyokirat alapján méhekre kifejezetten vagy mérsékelten veszélyes, illetve kockázatos besorolású növényvédőszerek használata tilos. A fel nem használható szerek rendszeresen frissített listáját az IH teszi közzé tájékoztató jelleggel. A gyakorlat kedvező hatással van a beporzó rovarokra. 1 pont

6.) Karbamid műtrágya azonnali bedolgozása, illetve folyékony karbamid esetén inhibitor alkalmazása a kijuttatás során. A karbamid esetében azonnali bedolgozással, illetve folyékony karbamid esetén inhibitoros műtrágya alkalmazásával jelentős kibocsátás csökkentést lehet elérni, ami hozzájárul az ammónia-emisszió csökkentéséhez. 1 pont

7.) A szántóterületek legalább 50 %-án mikrobiológiai készítmények alkalmazása vetés előtt, illetve vetéssel egy menetben kijuttatva és a talajba dolgozva, illetve szármaradványokra kijuttatva, majd azokat a talajba keverve. A gyakorlat elősegíti a talajok szervesanyag-készletének helyreállítását, valamint a talajpotenciál és a talaj-biodiverzitás javítását, ezáltal hozzájárul a tápanyagveszteség csökkentéséhez és a talajok vízvisszatartó képességének javításához. Az egészségesebb talaj pedig hozzájárul a műtrágya- és a növényvédőszer-használat csökkentéséhez. (Érdemes az őshonos talajbiológiát támogatni, és a nem diverz, azaz csupán néhány mikróba fajt tartalmazó termékek használatát kerülni, hogy ne szaporodjanak túl és szorítsák ki az őshonos mikrobiális életközösségeket – a szerk.) 2 pont

8.) A szántóterületek legalább 50 %-án talajkondicionáló, növénykondicionáló vagy N-megkötő készítmények alkalmazása. A gyakorlat elősegíti a talajok szervesanyag-készletének helyreállítását, valamint a talajpotenciál és a talaj biodiverzitás javítását, ezáltal hozzájárul a tápanyagveszteség csökkentéséhez és a talajok vízvisszatartó képességének javításához. Az egészségesebb talaj pedig hozzájárul a műtrágya- és a növényvédőszer-használat csökkentéséhez. A talajkondícionálók elsősorban a kedvező talajállapot, a megfelelő humusztartalom és átlevegőzöttség kialakulását segítik. A N-megkötést segítő készítmények pedig hozzájárulnak az ammónia-emisszió csökkentéséhez. 1 pont

9.) Forgatás nélküli művelésmód (minimumművelés, zero-till, direktvetés) alkalmazása a művelésbe vont szántóterület legalább 50%-án legalább 50%–án szűkített növényvédőszer hatóanyag használat mellett. Az alkalmazható növényvédőszerek rendszeresen frissített listáját az IH teszi közzé. A gyakorlat hozzájárul a talajok szénkészletének megőrzéséhez, ezáltal a szántóterületek ÜHG emissziójának csökkentéséhez, valamint a talajszerkezet romlásának megállításához, illetve visszafordításához, továbbá a humusztartalom javításához, a vízmegtartó képesség fokozásához. A növényvédőszer-használat korlátozása ellentételezi a forgatás nélküli gyakorlatból a gyomnövények visszaszorítása miatti esetlegesen megnövekedett növényvédőszer-használatot. 2 pont

Támogatott gyakorlatok AÖP


Gyep besorolású területeken támogatott gyakorlatok:

1.) A gyepterületek megőrzése tábla szinten az előző évi állandó gyepterületekhez viszonyítva. A gyepek feltörése, szántása tilos. – Kizárólag nem Natura 2000 gyepterületeken választható. A gyepterületek tábla szintű megőrzése egyszerre fokozza a mezőgazdasági területek szénmegkötését, illetve járul hozzá a biodiverzitás megőrzéséhez tekintettel arra, hogy a magyarországi gyepek jelentős része extenzív művelés alatt áll. 1 pont

2.) Pásztoroló vagy szakaszos legeltetés folytatása a gyepterület legalább 50 %-án legeltetési terv készítése mellett. Egy szakasz legeltetése ne haladja meg a 12 napot – Minden gyepterületen választható. A pásztorló vagy szakaszos legeltetés a különböző legelőterületek használatának váltakoztatásával nagymértékben befolyásolja a terület tápanyagforgalmát, ezen keresztül a gyepet alkotó növényzet összetételét és az éves fűhozamot, hozzájárulva így a gyeptípushoz megfelelő biodiverzitás kialakulásához és védelméhez. A szabályozott legeltetés továbbá hozzájárulhat egyes természetvédelmi szempontból fontos növény- és állatfajok védelméhez, illetve egyes nem kívánatos fajok visszaszorításához. 2 pont

3.) A gyepek legalább évi egyszeri kaszálása. – Kizárólag nem Natura 2000 gyepterületeken választható. A gyepek kaszálással történő hasznosítása hozzájárul a megfelelő fajösszetétel kialakulásához és nemkívánatos fajok visszaszorításához. 1 pont

4.) Kizárólag alternáló kasza használata. – Minden gyepterületen választható. Az alternáló kasza használata során a fű a kaszálás során egyszerűen eldől, a kaszálás síkja felett nem sérülnek az élőlények, a vágásminőség ugyanakkor jó, a fű gyorsabban sarjad. Az alternáló kaszák használata karbantartási igénye miatt nem elterjedt, használatának ösztönzése indokolt. 2 pont

5.) Bálacsomagolás fóliával tilos. – Minden gyepterületen választható. A bálacsomagolás mellőzése hozzájárul a műanyaghulladék csökkentéséhez, továbbá elősegíti, hogy az esetlegesen a kaszálék közé szorult kisebb állatok elmenekülhessenek. 1 pont


Ültetvényeken támogatott gyakorlatok – beleértve a fás szárú energetikai ültetvényeket is:

1.) Mikroöntözési technológiák alkalmazása az ültetvényterület legalább 50 %-án. A gyakorlat hozzájárul a vízkészletek fenntartható használatához. 2 pont

2.) A növényvédelem során az engedélyokirat alapján a méhekre kifejezetten vagy mérsékelten veszélyes, illetve kockázatos besorolású növényvédőszerek használata tilos. A fel nem használható szerek rendszeresen frissített listáját az IH teszi közzé tájékoztató jelleggel. A gyakorlat kedvező hatással van a beporzó rovarokra. 1 pont

3.) Engedélyezett biológiai ágensek alkalmazása az ültetvényterület legalább 50%-án. A gyakorlat hozzájárul a kémiai növényvédőszerek használatának csökkentéséhez a nem ökológiai művelés alatt álló ültetvényterületeken. 2 pont

4.) Az ültetvényterület legalább 50 %-án mikrobiológiai készítmények alkalmazása talajoltásként, illetve állománykezelésként. A gyakorlat elősegíti a talajok szervesanyag-készletének helyreállítását, valamint a talajpotenciál és a talaj-biodiverzitás javítását, ezáltal hozzájárul a tápanyagveszteség csökkentéséhez és a talajok vízvisszatartó képességének javításához. Az egészségesebb talaj pedig hozzájárul a műtrágya- és a növényvédőszer-használat csökkentéséhez. 2 pont

5.) Az ültetvényterület legalább 50 %-án talajkondicionáló vagy növénykondicionáló készítmények alkalmazása. A gyakorlat elősegíti a talajok szervesanyag-készletének helyreállítását, valamint a talajpotenciál és a talaj-biodiverzitás javítását, ezáltal hozzájárul a tápanyagveszteség csökkentéséhez és a talajok vízvisszatartó képességének javításához. Az egészségesebb talaj pedig hozzájárul a műtrágya- és a növényvédőszer-használat igényének csökkentéséhez. A talajkondícionálók elsősorban a kedvező talajállapot, a megfelelő humusztartalom és átlevegőzöttség kialakulását segítik. A N-megkötést segítő készítmények pedig hozzájárulnak az ammónia-emisszió csökkentéséhez. 1 pont

6.) Ültetvények talajtakarása mulcsozással, egyéves sorköztakaró növények termesztésével. A talajtakarás megvédi a talajokat az erózió káros hatásaitól, illetve segít megőrizni a talaj nedvességtartalmát. 1 pont

7.) Ültetvények talajtakarása évelő kultúrák fenntartásával vagy gyepesítéssel. A gyakorlat a fedett talajfelszín minél hosszabb ideig történő biztosításával növeli a talajok szénmegkötő képességét, a talajtakarás pedig megvédi a talajokat az erózió káros hatásaitól, illetve segít megőrizni a talaj nedvességtartalmát. 2 pont

8.) Karbamid műtrágya azonnali bedolgozása, illetve folyékony karbamid esetén inhibitor alkalmazása a kijuttatás során. A karbamid esetében azonnali bedolgozással, illetve folyékony karbamid esetén inhibitoros műtrágya alkalmazásával jelentős kibocsátás csökkentést lehet elérni, ami hozzájárul az ammónia-emisszió csökkentéséhez. 1 pont

Forrás: Talajreform facebook

A választható gyakorlatok tételes listáját IDE kattintva érheted el. 

Az alkalmazható szerek teljes listája összegyűjtve INNEN letölthető.

Az AÖP-ben alkalmazható termékeket akár ITT meg is rendelheted  egyszerűen, gyorsan, kényelmesen.

Kiemelt bejegyzéseink
Termékkínálat
Címkék
vetésforgó kölcsönös megfeleltetés AÖP ünnepi nyitvatartás új előírások Posztregisztrációs Fajtakísérlet riolittufa talajjavítás aszály vis maior kárbejelentés zöldítés AKG zöldtrágyázás kárenyhítési hozzájárulás szója gázolajszállítás UN kármentő tálca IBC permetezési napló gazdálkodási napló minősítés tanúsítvány takarónövény műtrágya tárolás termesztés technológia NÉBIH bevallás őstermelő adózás vetőmag zöldugar kérelem műtrágya starter trágyázás tápanyag borsó támogatás jövedelmezőség földtörvény FAO kukorica tenyészidő szállítási határidő repce búza ökológiai másodvetés tritikálé szilázs parlagfű szervestrágya granulátum rozs talajoltás tarlóbontás talajbaktérium helyszíni ellenőrzések földhasználat gyep ökológiai gazdálkodás Lumino Pro formatartó Q-bag zsák takarmány haszonbérlet biostimulátor növénykondícionálás őstermelői igazolvány concept cirok szudánifű takarmánynövény KAP füvesítés gyeptelepítés BMR jogszabályváltozások vetőburgonya csávázás systiva fordított áfa biominősítés zab olajtök hibridbúza keverési igazolás fémzárolt vetőmag baltacim bíborhere lucerna somkóró csillagfürt olaszperje deflektor oltott lucerna csicseriborsó szarvaskerep lóbab vöröshere takarmányrepce vetőmagnorma zöldtrágya pohánka méhlegelő parkfű köles mohar AÖP szerlisták tőzeg sorköztakaró családi gazdaság árpa tönkölybúza vetésidő napraforgó biogazdálkodás biovetőmagok Kuk bükköny perlit Big-Bag zsák zsák kialakítás porzáró varrás szövetsúly vetőmag szövetség vszt lombtrágya szövött PP zsák polipropilén zsák
Üzenet
Kérdésed, üzeneted van? Oszd meg velünk!

Figyelem! A Caps Lock bekapcsolva!

+

Legkeresettebb termékek | Legkeresettebb termékek
Kaszáló Greenland
Rendelhető
Takarmányfű keverék
Kaszáló Greenland csávázatlan
Kiszerelés:
25 kg/zsák
Nettó egységár:
1 256 Ft/kg
Kosárba teszem
MV Kolo
Előrendelhető
Búza
MV Kolo csávázott
Ez a termék jelenleg előrendelhető!
Előrendelés
Sport Biliárd
Rendelhető
Parkfű keverék
Sport Biliárd csávázatlan
Kiszerelés:
25 kg/zsák
Nettó egységár:
1 439 Ft/kg
Kosárba teszem
Legelő Fauna
Rendelhető
Takarmányfű keverék
Legelő Fauna csávázatlan
Kiszerelés:
25 kg/zsák
Nettó egységár:
1 171 Ft/kg
Kosárba teszem
GK Csillag
Előrendelhető
Búza
GK Csillag csávázott
Ez a termék jelenleg előrendelhető!
Előrendelés
Cikkajánló | Cikkajánló
Egyedi zsákot - a Te igényeidhez ... csak Neked
Egyedi zsákot - a Te igényeidhez ... csak Neked
2024.07.12. | Primag info
Az egyedi megoldások lehetővé teszik számodra, hogy az igényeidnek leginkább megfelelő zsákokat rendeld meg, amelyek a specifikus gyártási technológiákhoz is alkalmazkodnak.
Tovább olvasok
Természetes kálium pótlás a növényeknél
Természetes kálium pótlás a növényeknél
2024.06.26. | Szakmai cikkek
Hatékony és fenntartható természetes kálium pótlás a növényeknél: komposzt, trágya és zöldtrágyázás alkalmazása a jobb terméshozamért.
Tovább olvasok
Keserűsó lombtrágya: hatékony tápanyagellátás
Keserűsó lombtrágya: hatékony tápanyagellátás
2024.06.24. | Szakmai cikkek
A keserűsó lombtrágya, mint megoldás a növények tápanyagellátására és aszálytűrésének fokozására
Tovább olvasok