A talaj termőképesség-fenntartásának, növelésének és a magasabb színvonalú növénytermesztésnek egyik fontos eleme a kalciumot kis mennyiségben tartalmazó, savanyú talajok meszezése. A talajok kémhatása igen nagy hatással van a növények életére. A talajsavanyodás fokozódásával a talaj fizikai és biológiai állapota visszafordíthatatlanul leromlik, aminek következtében csökken a sikeresen termeszthető növényfajok száma, csökken a termés és a termesztés biztonsága, valamint romlik a termesztett növény ipari, takarmányozási értéke.
Azért van szükség meszezésre, mert nélküle nem jöhet létre termékeny egészséges talaj, talajélet, állatvilág és emberi közösségek. A meszezés nem öncélú, hanem a korszerű gazdálkodás része a trágyázással és a vetésforgóval együtt.
Miért savanyodnak el talajaink?
- Az intenzív műtrágyahasználat, nem megfelelő műtrágyázási eljárások
- Nitrát-kilúgozódás
- Biológiai aktivitás és szén mineralizáció
- Savanyodás a gyökérzónában, különösen a hüvelyes növényeknél
- Savas esők szennyező hatása (ipari üzemek, erőművek, belsőégésű motorok)
- Nitrát-veszteség párolgáson keresztül
A savanyodás hatása a növénykultúrák teljesítményére
- 5,5 pH alatt az alumínium és mangán toxikus mértékig felszabadulhat
- A növény tápanyagfelvétele a pH csökkenésével együtt csökken. Alacsony pH értéken a talaj termékenysége limitált.
- 5,5 pH értéken a kijuttatott tápanyagnak csak kb 1/3-a elérhető a növény számára.
- Egy 170-180 kg/ha dózissal búzára kijuttatott ammónium-nitrát esetében ez 120 kg/ha veszteséget jelent
- A savanyodás kalcium kimosódásához vezet, amely a talajszerkezet stabilitását drasztikusan csökkenti
- Csökken a talaj nedvességmegőrző képessége, ezzel együtt fokozódik az aszálykárok mértéke
- A legelők takarmányozási értéke a csökkenő fajgazdagság és alacsonyabb hozam miatt mennyiségileg és minőségileg is romlik.
- Savanyú talajokon kisebb a hozam és az elérhető jövedelem.
A probléma Magyarország termőterületének több, mint 40 %-át érinti! Mi erre a megoldás? A MESZEZÉS
A meszezés talajtani hatásai:
- csökken a talaj savanyúsága
- javul a Ca-szolgáltató képessége
- javul a talaj szerkezete, levegő- és vízgazdálkodása
- erősödik az erózió, a rossz vízgazdálkodás elleni védelem
- jobb lesz tápanyag-feltáródás
- tápelemek felvehetősége javul (N, P, K, Ca, Mg, B, Mo, Se)
- gátolja a toxikus elemek felvehetőségét (fe, Mn, Zn, Cu, Al, Cd, Ni, Pb)
- javítja a talajéletet, növeli a mikrobiológiai aktivitást, élénkebb lesz a talajélet
Javasolt dózis - a pH-tól függ, de általánosságban:
- 4 pH alatt 500-1000 kg/ha
- 4-4,5 pH között 400-500 kg/ha
- 4,5-5 pH között 300-400 kg/ha
- 5-6 pH között 200-300 kg/ha
- 6-6,5 pH között 100-200 kg/ha

Kijuttatási időszakok:
Kijuttatás történhet vetés előtt bedolgozva, de fejtrágyaként is alkalmazható az elvetett területen ősszel vagy tavasszal a bokrosodás végéig.
Szántóföldi növények:
- késő ősz, tél és kora tavasz
- nyáron az aratást követően
Rétek, legelők, pázsitok:
- késő ősz, tél és kora tavasz
- nyáron, széna kaszálást követően
Kertek, gyümölcsösök és szőlőültetvények:
- késő ősz, tél és kora tavasz