Az nem újság, hogy több szempontból is bajban vannak a kukoricatermesztők. Már nem is csak a drasztikus gázár-emelkedés, a szárítási költségek és az elszabadult műtrágyaárak jelentenek súlyos terhet, hanem immár az alapanyaghiány is. Ezekben a hetekben-hónapokban mindennapos kérdés, hogy mi lesz az 1 millió hektáron termesztett kukoricával a következő év(ek)ben.
Ezzel szemben a szója – főleg, ha megfelelő gyökérképződést biztosító vetőmagból dolgozik a gazda – köztudottan nem igényel nitrogénműtrágyát a fejlődéséhez. Másrészt kiváló kalászos-elővetemény; lazítja a talajt, és természetes N-t köt meg, így biogazdaságokban is vonzó alternatíva. Továbbá korai fajtái (00-s, 000-s) betakarítása nem esik egybe a kukoricáéval, illetve annak szárításával, sőt, a szójánál sokkal ritkábban is merül fel szárítási szükséglet.
A szója továbbá anyagilag is nagyon jó üzlet. Egy hektár ráfordítási igénye durván 240 ezer forint. Tavaly az ár 130, idén azonban már 200 ezer forint volt, ehhez jönnek még a földalapú és a termesztéshez kötött támogatások. Ezekkel már 1 tonnás termésnél sincs veszteség! A hazai átlag ennél persze sokkal magasabb: 2,6 t/ha volt idén, ami röviden azt jelenti, hogy ha „csak” 175 ezer forintos átlagos árral számolunk is, bő 450 ezer forintot bevételezünk. Ezt növeli a durván 70 ezer forintos termeléshez kötött extra támogatás, így ez már 520 ezer, amiből csak ki kell vonni a 240 ezer forintos költséget. A végeredmény 285 ezer forint hektáronként.
Még ha számolunk is a terményárak váltakozásával is, a jó minőségű, hazai GMO-mentes – vagy még inkább a bio – szójára mindig lesz piac, és az EU környezetvédelmi törekvései miatt várhatóan mindig lesz extra támogatás is. Vagyis ezt a kedvező konstellációt aligha zavarja meg objektív tényező.
Mindezzel szemben a mostani kilátások szerint a kukoricától még nagy erőfeszítésekkel sem várható ekkora jövedelmezőség. Főként nem a mostani áremelkedések láttán. Korábbi elemzésünkben vázoltuk: az eddigi 85 helyett jövőre akár 255 ezerbe is kerülhet a műtrágya hektáronként, végül akár nem 340 ezerbe, hanem 500-520 ezerbe kerül egy hektárnyi kukorica előállítása. Aki szerencsés, és sikerül 8 tonnás termést csinálnia, annak a bő 90 ezer forintos terményár mellett is jövőre már legfeljebb 200 ezerre csökken a jövedelme. A műtrágyaár-emelkedésre persze lehet válasz az input csökkentése – ez viszont terméscsökkenéssel jár.
A szója hazai termésstabilitása, hozama és jövedelmezősége nem vitás, ami a gazdák technológiai ismereteinek és a Kárpát-medencére nemesített vetőmagoknak köszönhető. De mi lesz, ha ezek az erős érvek tömegével győzik meg a növénytermesztőket arról, hogy a kukoricáról szójára váltsanak? Sőt, még tömegesség sem kell. Ha az 1 millió hektárnak csak 2-3 százalékán átállnak szójára, az máris plusz 20-30 ezer hektárt jelentene a fehérjenövény eddigi 50-70 ezer hektárjához képest. Vagyis ami ott 1 százalékos csökkenés, az a szójánál könnyen lehet 30-40 százalékos termőterület-növekedés. Legalábbis kérdéses, hogy ekkora növekedést a vetőmag-előállítók ki tudnak-e elégíteni. (És ez a trend nemcsak itthon van így!) Mivel továbbá a szójánál is fontos a minőségi, fémzárolt vetőmag a megfelelő teljesítményhez, most azok járnak el a legokosabban, akik nem halogatják sokáig a döntést – és a vetőmagvásárlást.
| Legkeresettebb termékek | Cikkajánló
