A baltacim (Onobrychis viciifolia; a régebbi szakirodalomban Onobrychis viciaefolia alakban is előfordul) évelő pillangós szálastakarmány-növény, amely különösen a száraz, sekély termőrétegű, meszes termőhelyeken lehet értékes alternatíva. Mélyre hatoló gyökérzete, szárazságtűrése, jó legeltethetősége és mézelő értéke miatt olyan területeken is számításba vehető, ahol a lucerna vagy a vöröshere termesztése kevésbé gazdaságos.
A baltacim termesztési döntésnél az alábbi szempontok együttes vizsgálata ad jó alapot:
termőhely: sekély termőrétegű, meszes, jó vízelvezetésű talaj; szikes talajon nem ajánlott
élettartam: a termőhelyi viszonyoktól függően 2-6 év
vetésidő: tavasszal vagy nyár végén; a tavaszi vetés biztosabb
vetésmélység: legfeljebb 2-3 cm
vetőmagszükséglet: hámozott magból 120-130 kg/ha, hámozatlan vetőmagból 130-150 kg/ha
hasznosítás: széna, legeltetés, illetve megfelelő állományban magfogás
betakarítás: az első kaszálás jellemzően május közepén, virágzás kezdetén optimális
Termesztésének csak ott van jelentősége, ahol a lucerna és a vöröshere termesztése már nem gazdaságos. Talajvédő növény. A baltacim a legeltetést is jól bírja, étrendi hatása is jó, zölden sem puffaszt, ezért legeltetéssel is jól hasznosítható szántóföldi pillangós takarmánynövény. A baltacimnek van egy- és kétkaszálású változata, de száraz és mostoha viszonyok között rendszerint a kétkaszálású baltacim is csak egyszer kaszálható. Ilyenkor a sarjút legeltetéssel hasznosíthatjuk.
Hazánkban kétféle baltacim található, a termesztett (Onobrychis viciaefolia ssp. sativa) és a vadon előforduló homoki baltacim (Onobrychis viciaefolia ssp. arenaria).
Biológiai jellemzés. A baltacim igénytelen évelő takarmánynövény. Élettartama mindig a termőhelyi viszonyoktól függ. (2-6 év). Gyökérzete fejlett karógyökérzet, amely nagyon jól alkalmazkodik a talajok minőségéhez. Rizómája erősen elágazik és mélyebben helyezkedik el, mint a lucernáé. (Ezért lehet a baltacimet legeltetni.) Szára gyengén szőrözött, gyér levélzetű és 40-80 cm magas. Levélzete összetett, hosszú, közös nyélen páratlanul szárnyalt. Virágzata füzéres fürt. A virágok színe rózsaszín árnyalatú, sötétebb erekkel. A baltacim jó mézelő, idegen termékenyülő növény. A megporzást rovarok, főleg a házi méhek végzik.
Termés és a mag. Termése egymagvú, zárt, lapos hüvely, melynek mind a két oldala hálózatosan erezett. A mag nehezen fejthető ki a hüvelyből, ezért rendszerint rajta hagyják a magon (hámozatlan baltacim). A mag vese alakú és világos-barna színű. A hámozott mag ezermagtömege 13-15 g.
A baltacim trágyázása hasonló a vöröshere és a lucerna trágyázásához, de tápanyagigénye kisebb, mint a lucernáé. Talajelőkészítése is azonos a lucernáéval.
A baltacimet önmagában, vagy pázsitfűfélékkel (csomós ebir, magyar rozsnok, stb.) társítva vetjük. Vethető tisztán, vagy takarónövénnyel, tavasszal vagy nyár végén. A legjobb takarónövény itt is a tavaszi árpa, ezenkívül vethetjük még a ritkább őszi gabonákra is. A többi herefélékhez hasonlóan a tavaszi vetés biztosabb, mint a nyárvégi telepítés. A vetés mélysége 2-3 cm-nél akkor se legyen mélyebb, ha tisztán telepítjük.
A baltacimet gabonasortávolságra vetjük. A vetőmagszükséglet folyóméterenként 100-120 mag (ez hámozott magból 120-130 kg/ha, hámozatlan vetőmagból 130-150 kg/ha-nak felel meg). Pázsitfüvekkel társítva a fele vetőmag is elég.
Ápolása megegyezik a lucernáéval. Lucerna-gyomok, valamint a csabaire csökkenti termését. Betegségei a levél- és szárfoltosodás, lisztharmat, szürkepenész, verticilliunos hervadás. Kártevői a vincellérbogár, a csipkezőbogarak, levélgubacs szúnyog, fehérgyűrűs csüngőlepke és a poloskák.
A baltacim második évben adja a legnagyobb termést, de a vetés évében is adhat egy kaszálást. Legeltetni a telepítés évében nem szabad. Rendszerint a lucerna után, május közepén van a baltacim első kaszálása. Az a helyes, ha virágzás kezdetén kaszáljuk. A baltacim gyorsan szárad, de a levélpergés miatt jó minőségű széna csak korszerű szénakészítési eljárásokkal készíthető belőle. Ha a második kaszálásra keveset ad, akkor helyesebb, ha legeltetéssel hasznosítjuk.
Magnak általában az első kaszálást lehet meghagyni, mivel a második kaszálásból csak jó talajon foghatunk magot. Legjobb az utolsó év első kaszálását meghagyni.
Elsősorban száraz, sekély termőrétegű, meszes talajokon értékes, ahol a lucerna és a vöröshere termesztése már kevésbé gazdaságos. Meszes homoktalajokon is termeszthető, szikes talajokon viszont nem érdemes telepíteni.
Élettartama a termőhelyi viszonyoktól függően 2-6 év. Meszes homoktalajokon 3-4 év.
Tavasszal vagy nyár végén is vethető, a tavaszi telepítés biztosabb. Takarónövénnyel is vethető; erre a tavaszi árpát emeli ki.
A vetésmélység 2-3 cm-nél akkor se legyen mélyebb, ha tisztán telepítjük.
A folyóméterenkénti ajánlás 100-120 mag. Ez hántolt vetőmagból 120-130 kg/ha, hántolatlan vetőmagból 100-150 kg/ha mennyiséget jelent. Pázsitfüvekkel társítva a fele vetőmag is elegendő lehet.
Az első kaszálás rendszerint május közepén esedékes, és a virágzás kezdetén célszerű elvégezni.
Igen. A baltacim jól bírja a legeltetést és zölden sem puffaszt, de a telepítés évében még nem szabad legeltetni.
A baltacim a második évben adja a legnagyobb termést, ugyanakkor a vetés évében is adhat egy kaszálást.
| Legkeresettebb termékek | Cikkajánló
