
A pillangós virágú növények (Fabaceae család), mint a szarvaskerep, lucerna, fehérhere, perzsahere és szója, különleges képességgel rendelkeznek: gyökereiken nitrogénkötő baktériumokkal, azaz rhizóbiumokkal képesek szimbiózisban élni. Ez az együttműködés lehetővé teszi számukra, hogy a légköri nitrogént (N?) – amelyet más növények nem tudnak hasznosítani – saját növekedésükhöz szükséges nitrogénformává alakítsák. Ennek a biológiai nitrogénkötésnek a maximalizálása érdekében azonban kulcsfontosságú, hogy a megfelelő baktériumflóra jelen legyen a talajban.
Az oltott vetőmag olyan fajta-specifikus pillangós vetőmag, amelyet előzetesen beoltottak a megfelelő rhizóbium törzzsel. A beoltás célja, hogy a gyökérképződés korai szakaszától jelen legyenek a hatékony baktériumok, így a nitrogénkötés már a kelés utáni hetekben megindulhat.

Az oltott vetőmag gyökerei már a kezdetektől kezdve találkoznak a „hozzájuk illő” baktériumokkal, ami gyorsabb és erőteljesebb gyökérfejlődést eredményez.
Ez különösen fontos aszályos körülmények között: mélyebbre hatoló gyökérzet, jobb víz- és tápanyaghasznosítás.
A felhasználóink által említett Toro szarvaskerep például májusi, száraz időszakban is robbanásszerűen fejlődött, sárgán virágzó állományt hozva létre – ez az oltott magok egyik leglátványosabb előnye.
A szimbiózis révén a növény saját magának termel nitrogént, így kevésbé függ a talajellátottságtól vagy a kiadott nitrogénműtrágyától.
Ez különösen fontos a költséghatékony takarmánytermesztésben, és környezetvédelmi szempontból is előnyös, hiszen csökken a nitrogénveszteség és a nitrátkimosódás veszélye.
A rhizóbiumos kapcsolat hatására nemcsak a hozam nő, hanem a fehérjetartalom is javul – ez takarmányozási szempontból különösen értékes.
A bővebb virágzás, nagyobb zöldtömeg és gyors újrahajtás is az aktív nitrogénkötésnek köszönhető.
Az oltott maggal vetett pillangósok eredményesebben teljesítenek olyan területeken is, ahol korábban nem voltak pillangós elővetemények – ilyenkor gyakran hiányzik a megfelelő rhizóbiumpopuláció a talajból.
Az oltás gyakorlatilag „megtanítja” a talajt a pillangós termesztésre.
A beoltott pillangósok nem csak önmaguk számára termelnek nitrogént, hanem a szármaradványokon és gyökereken keresztül a következő növénykultúra is profitálhat a biológiai nitrogénkötésből.
Ez fontos eleme a fenntartható vetésforgónak, különösen ökológiai vagy integrált gazdálkodási rendszerekben.
Az oltott pillangós vetőmag használata nem extra költség, hanem egy megtérülő befektetés. A biológiai nitrogénkötés révén a növény jobb indulást kap, ellenállóbb lesz a stresszhatásokkal szemben, kevesebb inputot igényel, és végső soron nagyobb, jobb minőségű termést ad. A termelői tapasztalatok azt mutatják, hogy még nehéz körülmények között is képes kiemelkedő állományt nevelni.