Őszi takarmányborsó

Az őszi takarmány borsó jelentősége az őszi keveréktakarmányok között van. Magas fehérjetartalma miatt a takarmánykeverékeknek, a különböző tápoknak alkotórésze és zöldtakarmányként is értékes növény, valamint jelentős szerepet tölt be a vetésváltásban is.

Kedvező tulajdonságai a következők:

• Sekélyen gyökerezik. 
• A talajt legfeljebb 100–110 cm mélységig szárítja ki.
• Korán lekerül.
• A talajt a növénnyel szimbiózisban élő rizóbiumbaktériumok nitrogénben gazdagítják.
• A borsó után következő őszi búza 1,0–1,5 t/ha-ral nagyobb termést ad.
• Termesztése kitűnően illeszthető a vetésváltásba.
• Jó szárazságtűrő képességgel rendelkezik.
• Jó illetve közepes ökológiai viszonyok között 150-200 cm magasra is megnő.
• Levele sötétzöld színű, virága lila, hüvelye zöld, magja apró zöldes-szürkés barna színű.
• Termőhelyigénye: belvizektől és gyomoktól mentes alföldi és kisalföldi mezőségi talajok, valamint a közékötött erdőtalajok és kötött rétitalajok felelnek meg termesztő közegként.
• Előveteménye: kalászos növény legyen, de lehet repce, mák, len is. Kerülni kell a hüvelyes és pillangós szálastakarmány-növényeket. Önmaga után 4 évig nem vethető. Az őszi gabonának ideális előveteménye, mivel korán lekerül és nitrogénben gazdag talajt hagy maga után.
• Talajelőkészítése: megegyezik az őszi búzáéval, 8-10 cm mélyen kell a magágyat szeptember közepére biztosítani, nagyon lényeges, hogy gyommentes legyen.
• Tápanyagigény: nitrogén adagja ne legyen több, mint 30-40 kg/ha indító tápanyag. A jól áttelelt és tavasszal erőteljesen induló őszi borsó fejtrágyázása el is maradhat, ha ősszel túlságosan megerősödik, télen kifagyhat, ezért óvakodjunk a túl bő nitrogén adagoktól. Foszfor és kálium igénye a talaj típustól függően jelentősebb.
• Vetés: szeptember legvége október közepe. Korábbi vetés esetén túlságosan megerősödik, fagyérzékenysége fokozódik.
• Ha négy-öt lombleveles stádiumba megy a télbe, hótakaró nélkül akár -25 0C-ot is elvisel anélkül, hogy állománya jelentősen megritkulna.
• Vetőmag normája a tavaszi borsóénál lényegesen alacsonyabb, amely részben a kisebb ezermagtömegének, részben a jó bokrosodó képességének köszönhető.
• Ezermagtömege: 75-100g.
• Tiszta vetésben vetőmag mennyisége 130-140 kg/ha, búzával keverten 100-120 kg/ha őszi borsó, 40kg/ha kései erős szárú búza.
• A vetés csávázott vetőmaggal, gabona sortávra 4-6 cm mélyen történjen.
• Ápolás: a gyomirtás tiszta vetésben megegyezik a tavaszi borsóéval, érdemes két alkalommal elvégezni. Társnövénnyel vetve gyomirtásra nincs szükség. Cirsium arvense (mezei acat) és Matricarea indora (eb szikfű) jelenléte esetén a preventív védekezést ajánljuk.
  Rovarkártevők ellen (pattanóbogarak, bagolylepke), ha zölden etetjük nem kell védekezni. Magtermesztés estében, virágzáskor védekezni kell a zsizsik és ha szükséges levéltetvek ellen. Célszerű a rovarölő védekezéssel egymenetben lisztharmat elleni készítményt is kijuttatni.
  Vetőmagtermesztés esetén az állandóan jelenlevő mozaik vírussal fertőzött tövek eltávolítása szükséges.
• Betakarítása: mind tiszta vetésben, mind kalászos keverékben a virágzás kezdetétől a hüvelykötödés idejéig adja a legnagyobb zöld tömeget, de folyamatos betakarítása április közepétől június elejéig tarthat.
  A lucerna első növedéke előtt már kiváló minőségű zöldtakarmányt ad.
  A hektáronkénti zöldtermés nagy mértékben függ az ökológiai feltételektől és a betakarítás idejétől. Kísérleti adataink szerint a zöldtömeg 30-70 tonna között változik, magtermése 1,2-3 t/ha között alakult.
  Kevert vetés estén az átlagtermés 0,8-1,9 tonna őszi borsó és 2-3,5 tonna őszi búza hektáronként.
  Betakarítása egybeesik a búza betakarításával. A termés triőrrel könnyen szétválasztható. A magpergésre nem érzékeny, július legelején egymenetben betakarítható.