Élet a nitrogénbomba után...
Kezdőoldal > Blog > Szakmai cikkek > Élet a nitrogénbomba után...

Élet a nitrogénbomba után...

,
2021.10.12. | Szakmai cikkek | műtrágya , vetésforgó ,

Gondolkodj KOMPLEXEN! 

  • Csökkentsd a dózist, de válts hozzá genetikát!
  • Rendezd át a vetésforgót!
  •  Ha megteheted, napraforgó helyett vess több szóját!
  • A búza és a kukorica helyett vess több árpát, cirkot!

A hét mezőgazdasági híreként robbant, hogy a magyar „műtrágyakirály” -kegyet gyakorolva- a szerencséseknek hozzáférést engedett pétisó készleteihez 200 ezer Ft/t-hoz közeli akciós áron.

Bízom benne, hogy ez a jövőre nézve csak egy vicc volt, vagy csak egyszerűen a piac reakciójának a felmérése. Azt is gondolom, hogy a komfortos 50 ezer Ft/t-ás áraknak hosszú időre búcsút inthetünk. Kevés az információ, hogy az árlengést okozó földgáz ár mikor és milyen árszinten nyugszik meg és mely szinten stabilizálja majd ezzel a műtrágya árát is. Az is beláthatatlan, hogy a zöldpolitikának meddig a pontig áll érdekében fokozni a földgáz árakat azért, hogy az általa zöldenergiának gondolt források felhasználási arányát fokozni tudja. A célfüggvény lehet a végtelen is, és ebben az esetben az is lényeges kérdéssé válik, hogy mennyi idő alatt kell ezeknek a változásoknak végbe menni. Pillanatnyilag még nagyban függ az ágazat a hagyományos energiáktól. 70-100 éve a mezőgazdaság szinte nullás energiaimérlegű ágazat volt, igaz akkor még az ágazatban dolgozott 3 millió ember és domináns volt az állattenyésztés is, ami megoldotta a kor hozamszintjeihez a trágyaszükségletet és rendelkezésre bocsátotta az igaerőt. (Megj.: a második világháború után ugyanez a politikai erő több ezer vagy tízezer család tragédiáján keresztül „modernizálta” a rendszert.) Ma már a fentebb említett erőforrások nincsenek, nem csak nálunk, Európa más részein sem. Még a trend sincs. A korábbi lehetőségekhez képest kényelmes termelési körülmények ellenére kevés fiatalt vonz az agrárpálya perspektívája, az meg, hogy ki akarna újra a villa nyelébe kapaszkodni…? Szóval minden terv és próbálkozás ellenére sem lehet gyorsan a „halászlevet visszafelé elkészíteni”. Mielőtt romba döntjük a régit, kellene egy vízálló mesterterv, hogy ez az új világ miként fest majd, ami újra egy nullás energia mérlegű ágazatot ígér nekünk. A kijelölt irányt megtestesíti az agrárdigitalizáció, a robotika és a dróntechnológia. Az elmúlt öt évben ezek nem sokat tettek hozzá a termelés hatékonyságához, de legalább sokba kerültek. Reméljük, hogy a következő öt év sikeresebb lesz és nem válik önmaga paródiájává az egész folyamat.

Míg megérkeznek az elektromos traktorok, a robotok, a zöld kiteljesedés és a valóban precíz gazdálkodás, addig mindennapi életünkben, az átmeneti időben is szükséges léteznünk, de leginkább túlélnünk kell. Nem tudjuk, hogy ez a csütörtök lesz-e a hazai mezőgazdaság 9.11-e, vagy ez lesz az a mondjuk N-Day, miután semmi sem lesz ugyanaz, mint ami volt.

Mit tehetünk tehát? A pazarlásnak vége, mert abból most már csak „fejre állás” lehet. Ez az input árszínvonal magától zöldíti a rendszert.

  • Elsőként száműzni kell a hatástalan technológiákat.
     
  • A hatásos technológiák túlhasználatát közelíteni kell a valós szükségletekhez. A nitrogén trágyázás kifejezetten hatékony technológia, azonban a kontinentális klíma alatt ennek hatékonysága évjáratonként és területenként hullámzó. Ezért (is) a szabadonfutó és a termelői tudatban létező nitrogén trágyázási algoritmusok túlbiztosítottak, ezek jelentős tartalékokat tartogatnak a közeljövő számára. Az adekvát „gazdaválasz” lehet a radikális nitrogén csökkentés, vagy akár a „vészfék” meghúzása is. Erre nagyon rossz példák vannak a rendszerváltás utáni évekből. Hatásait az új évezred elején is érzékelni lehetett. Ezt nem szabad újra megcsinálni. Nincsenek illúzióim, hogy sokan választják ezt az egyszerű módszert, de egy okosabb kisebbségnek szeretném felhívni figyelmét, hogy ha egy intenzíven haladó „tömeget” (értsd: intenzív gazdálkodást) egy vészfékezéssel belengetünk, csak fokozzuk a problémát, akár a kezelhetetlenségig. A nitrogén átgondolatlan csökkentése tervezhetetlenné teszi a kibocsátásunkat mind mennyiségi, mind pedig minőségi értelemben, ami a jól bejáratott piacaink egy részének elvesztésével fenyeget. A kapkodás helyett talán még módunkban áll az előretekintést és a „motorféket” választani. Tartsátok pályán az ágazatot és ha kell kormányozzuk át egy más, esetleg alacsonyabb szintre, de ne zuhanva érkezzünk oda. Közgazdasági kényszer is, hiszen a költségek az egekben vannak és egy rosszabb terményár környezetben könnyen túlfuthatunk a lehetőségeinken. Gondoljuk át a helyzetünket!
     
  • A jövőre nézve tervezzük át a vetésforgót!
     
  • Csökkentsük a repce jelentőségét, mert annak a nitrogén igénye a legjelentősebb. A repcében is vannak tapintható genetikák, amelyek bizonyítottan kevesebb nitrogénnel beérik, ugyanakkor kiválóan teremnek.
     
  • A repce helyett több napraforgót vagy még inkább szóját célszerű vetni. A napraforgó műtrágya szükséglete minimális ugyan, de nagyon magas a tápanyag igénye, ezért nagyon kevés nitrogént hagy vissza az utóvetemény számára. A napraforgóval tehát csak a problémát odázzuk el, de vészhelyzetben az is segíthet egyensúlyban tartani a termelést. Amennyiben a területeink és a felkészültségünk alkalmasak szója termesztésre, tartósabb válság esetén a szója fenntarthatóbb koncepció lehet.
     
  • A szója a vetésforgó folytatását mind a kukorica (cirok), mind pedig a kalászos irányába nyitva tartja.
     
  • A vetésforgó kalászos elemét -a piaci lehetőségekhez mérten- át kell fordítani az árpa-tritikálé-rozs irányába, mely növények technológiájának nitrogén igénye mérsékeltebb.
     
  • A búza termesztésén belül csökkenteni célszerű az étkezési és a durum céltermesztéseket, mert eredményesen csak magas nitrogén szinttel képzelhető el. Az ilyen típusú céltermesztés a magas nitrogén árszint mellett kockázatossá, még a repcénél is kockázatosabbá válik.
     
  • Az étkezési búza termesztésben el kell engedni a bőtermő vágyakat és az extenzívebb (esetleg hagyományos -akár- hazai) genetikát célszerű újra előtérbe helyezni. Némely magyar fajta alacsony nitrogénszint mellett is jó minőséget produkál. A bőtermő fajtáknál a nitrogén megvonás nagyon sok takarmánybúzát, vagy még annak sem való „sörbúzát” generál, ami egy sikeres termelési évben eldugíthatja a piacot. A mélybe hulló technológiai színvonal pedig sok toxinos tételt eredményezhet, ami aztán csak a raktárt tömíti. Foglalja a helyet a napraforgó és a kukorica előtt, kivezetése a tárolóból jó áron elképzelhetetlen.
     
  • A kukorica arányának csökkentését is meg kell fontolni a szemes cirok irányába, azonban a piaci igények áthangolódását is figyelemmel kell követni. A terület kiválasztásnál szem előtt kell tartani, hogy a cirok gyomirtására kevesebb kémiai megoldás áll rendelkezésre, illetve az évelő egyszikű gyomok irtása nem megoldott a kultúrában.
     
  • Technológiai tartalékokat rejt az innováció és a digitalizáció is. Fontos azonban, hogy a digitalizációt önmagában ne értékeljük túl. Sajnos a szakma és a tudomány eddig keveset fordított a korszerű adat előállítására. Egy-két éve kezdődtek el immel-ámmal, inkább marketing célra, mint használható adatok előállítására az ilyen vizsgálatok. Szerintem ez a gáz- és nitrogén-árrobbanás teljesen meglepte a tudományt is. A jó hír az ezekben a gondterhelt időkben, hogy az Agrofil-SZMI Kft-nek ellenben 15 éve vannak a témában bevezetett és elismert kutatásai. Nagyon fontos, hogy tápanyaghasznosítási kísérleteink nem tartamkísérleti körülmények közül származnak. Fontos tény, mert így ezek az eredménynek nem műtrágya felhasználást generálnak, hanem igen is rámutatnak a megtakarítások lehetőségeire és technológiai határaira. Figyelem! Most, ilyen műtrágya árak mellett tartamkísérleti eredményekből technológiát alkotni „balesetveszélyes” és tilos!

Nitrogén hasznosítás dinamikája

 

1. ábra Alkalmazott genetikák eltérő nitrogén hasznosító dinamikája, Hódmezővásárhely (2021)

A megbízható kísérletekből származó eredmények képesek megmutatni, hogy alkalmazott genetikák pl. repce (1. ábra), kukorica (2-3. ábra) és az őszi búza esetében mennyire eltérő dinamikával képesek a nitrogént hasznosítani.
Az eredmények alkalmazását megkerülni ezen a nitrogén műtrágya költségszinten oktalan és pazarló.

Kukorica genotípus 1

2. ábra Alkalmazott genetikák eltérő nitrogén hasznosító dinamikája, Erzsébet (2020)
Kukorica genotípus 2

3. ábra Alkalmazott genetikák eltérő nitrogén hasznosító dinamikája, Erzsébet (2020)


Ezek a technológia váltáshoz szükséges eredmények az AgroFIELD Termelői klubban minden tag számára elérhetők, mely „szolgáltatás” átlagára a mai árszinten 4 kg/ha/ év nitrogén hatóanyag árába kerül.

Kell még több érv ehhez a nívós szakmai közösséghez való csatlakozáshoz?

Agrofileld Termelői klubról részletes információk itt érhetők el:  AGROFIELD!

Forrás: Lajos Mihály talajtani és növényvédelmi szakmérnök, Agrofil-SZMI Kft.

Agrofil Hírlevél 2021.10.11.

Iratkozz fel hírlevelünkre!
Értesülj Te is első kézből híreinkről, újdonságainkról!
Címkék
adózás AKG AÖP AÖP szerlisták árpa aszály baltacim bevallás bíborhere Big-Bag zsák biogazdálkodás biominősítés biostimulátor biovetőmagok BMR borsó bükköny búza cirok concept családi gazdaság csávázás csicseriborsó csíkos napraforgó csillagfürt deflektor FAO fémzárolt vetőmag földhasználat földtörvény fordított áfa formatartó Q-bag zsák fűszernövény füvesítés gazdálkodási napló gázolajszállítás granulátum gyep gyeptelepítés gyógynövény haszonbérlet helyszíni ellenőrzések hibridbúza IBC jogszabályváltozások jövedelmezőség KAP kárbejelentés kárenyhítési hozzájárulás kármentő tálca kérelem kertészet keverési igazolás kölcsönös megfeleltetés köles Kuk kukorica lóbab lombtrágya lucerna Lumino Pro madáreleség méhlegelő minősítés mohar műtrágya műtrágya tárolás napraforgó NÉBIH növénykondícionálás ökológiai gazdálkodás ökológiai másodvetés olajretek olajtök olaszperje oltott lucerna őstermelő őstermelői igazolvány pályázat parkfű parlagfű perlit permetezési napló pohánka polipropilén zsák poloska porzáró varrás Posztregisztrációs Fajtakísérlet repce riolittufa rozs somkóró sorköztakaró starter systiva szállítási határidő szarvaskerep szervestrágya szilázs szója szövetsúly szövött PP zsák szudánifű takarmány takarmányborsó takarmánynövény takarmányrepce takarónövény talajbaktérium talajjavítás talajoltás támogatás tanúsítvány tápanyag tarlóbontás tenyészidő termesztés technológia tönkölybúza tőzeg trágyázás tritikálé új előírások UN ünnepi nyitvatartás vetésforgó vetésidő vetőburgonya vetőmag vetőmag szövetség vetőmagnorma vis maior vöröshere vszt zab zöldítés zöldtrágya zöldtrágyázás zöldugar zsák kialakítás
Üzenet
Kérdésed, üzeneted van? Oszd meg velünk!

Figyelem! A Caps Lock bekapcsolva!

+

Legkeresettebb termékek | Legkeresettebb termékek
Plato csávázatlan I. fok
Rendelhető
Lucerna
Plato
AKG
AKG
Csávázás
csávázatlan
Jellemző
intenzív/ kékvirágú
Státusz
Rendelhető
Szap. fok
I. fok
Kiszerelés:
25 kg/zsák
Nettó egységár:
3 248 Ft/kg
Kosárba teszem
Sport Biliárd csávázatlan
Rendelhető
Parkfű keverék
Sport Biliárd
Ajánlás
sportpálya/játszótér
Csávázás
csávázatlan
Státusz
Rendelhető
Összetevők
70% angol perje
30% vörös csenkesz
Kiszerelés:
5 kg/zsák
Nettó egységár:
1 596 Ft/kg
Kosárba teszem
Lilla csávázatlan
Rendelhető
Facélia
Lilla
Ajánlás
zöldítés
AKG
AKG
Csávázás
csávázatlan
Norma
15-20 kg/ha
Státusz
Rendelhető
Kiszerelés:
20 kg/zsák
Nettó egységár:
1 350 Ft/kg
Kosárba teszem
Pétisó 27 % granulált
Ajánlatkérés
Műtrágya mono
Pétisó 27 %
Ajánlás
univerzális
Összetétel
granulált
Státusz
Ajánlatkérés
Típus
fejtrágya
Erre a termékre ajánlat kérhető!
Ajánlatot kérek
Golf Champion csávázatlan
Rendelhető
Parkfű keverék
Golf Champion
Ajánlás
díszkert
Csávázás
csávázatlan
Státusz
Rendelhető
Összetevők
45% vörös csenkesz
40% angol perje
15% réti perje
Kiszerelés:
5 kg/zsák
Nettó egységár:
1 842 Ft/kg
Kosárba teszem
Cikkajánló | Cikkajánló
A másodvetés szerepe a talajmegújításban és gyomszabályozásban
A másodvetés szerepe a talajmegújításban és gyomszabályozásban
2025.06.25. | Szakmai cikkek
A másodvetés egyszerre képes növelni a talaj biológiai aktivitását, javítani annak szerkezetét, és csökkenteni a gyomnyomást.
Tovább olvasok
Hogyan javítja az olajretek a talaj szerkezetét
Hogyan javítja az olajretek a talaj szerkezetét
2025.06.25. | Szakmai cikkek
Az olajretek természetes módon lazítja a talajt, fokozza a talajéletet és javítja a szerkezetet a fenntartható növénytermesztés érdekében.
Tovább olvasok
Hogyan segíthet a talajtakarás a nedvesség megtartásában?
Hogyan segíthet a talajtakarás a nedvesség megtartásában?
2025.05.25. | Szakmai cikkek
A talajtakarás jóval több, mint egyszerű vízmegtartó eszköz: segíti a talaj védelmét, csökkenti a gyomosodást, és javítja a tápanyag-gazdálkodást is.
Tovább olvasok