Csicseriborsó termesztéstechnológiája

A csicseriborsó termesztése gyengébb talajadottságokkal rendelkező, kisebb gazdaságokban jellemző a termesztése a borsó- és lóbabtermesztés mellett/helyett. Előveteményre nem igényes, viszont jó előveteménye az őszi kalászosoknak, ezért könnyen vetésforgóba illeszthető.
 

Talajigény

Megfelelő kultúrállapotú, tápanyagban gazdag, könnyen melegedő talajt igényel. A hüvelyeseknél elfogadott 3 éves vetésváltás megtartása szükséges. Legjobb előveteményei a kalászosok.

Tápanyag-ellátás

Mint hüvelyes növény, a borsóhoz hasonlóan a foszfor és kálitrágyákat kell biztosítanunk. Erősebb és mélyebbre hatoló gyökérzete a talaj mélyebb rétegében lévő vizet és tápanyagot is hasznosítja.

• N - 30-40 kg/ha
• P₂O₅ -  70-90 kg/ha
• K₂O  -  70-90 kg/ha

Közepesen ellátott tápanyagszintű talajokon.

Talajelőkészítés

Borsónak megfelelően előkészített talajt igényel. Vetésre 8-10 cm mélyen kellően tömör és nedves magágyat készítsünk.

Vetés

A vetés idejét a talajhőmérséklet határozza meg. A vetés mélységében a gyors és egyöntetű kelés biztosítása érdekében 8-10 C^o talajhőmérséklet szükséges. Ajánlott a korai vetés, hogy az állomány lehetőleg augusztus közepére beérjen. A vetést 50 cm-es sortávolságra végezzük. A vetendő csíraszám 450-500.000  csíra/ha (200-220 kg/ha)

Betakarítás

A betakarítás egy menetben, kombájnnal történik. A cséplődob fordulatszámát 600-800 fordulat/perc kell beállítani a magtörés elkerülése érdekében. A betakarítás után a termést tisztítani kell és biztosítani a tárolásra alkalmas nedvességtartalmat, esetleg szárítással is.