A vetőmag mennyiség pontos megválasztása alapvetően meghatározza a termesztés sikerét. A gazdálkodó számára a vetés nem csupán egy technológiai művelet, hanem befektetés is, amely a hozamon, a termés minőségén és a költséghatékonyságon keresztül közvetlenül visszaköszön.

A túlzott vetőmag-felhasználás nem feltétlenül jelent nagyobb termést: a sűrű állományban a növények egymással versengenek a fényért, vízért és tápanyagért, ami gyengébb fejlődéshez és kisebb szem- vagy terméstömeghez vezethet. Ezzel szemben az alulvetés ritkás állományt eredményez, ahol a gyomok könnyen elszaporodnak, a hozam pedig elmarad az elvárttól.

A megfelelő mennyiség tehát kulcskérdés: segít optimalizálni a költségeket, miközben biztosítja a termés minőségi és mennyiségi elvárásait.

A gazdák számára megbízható forrásként a Primag.hu 1991 óta kínál széles választékban fémzárolt, ellenőrzött vetőmagokat. A kínálat nemcsak a gabonákra, hanem olajos növényekre, hüvelyesekre, takarmánynövényekre és zöldtrágyákra is kiterjed, így minden kultúrához pontos vetési javaslatot találhatunk.

A vetőmag mennyiség meghatározása nem egyetlen szám, hanem egy komplex döntés, amely több tényező együttes figyelembevételén alapul:

• vetésmód

• csírázóképesség

• ezermagtömeg

• vetésidő

• termőhelyi adottságok

• termesztési cél

Vetésmód és vetőmag igény összefüggése

A vetőmag szükséglet egyik legfontosabb meghatározó tényezője a vetés módja.

Szemenkénti vetés

• pontos tőtávolság

• egyenletes kelés

• alacsonyabb vetőmagigény

Szórva vetés

• egyenetlenebb eloszlás

• nagyobb kiesés

• magasabb vetőmag mennyiség szükséges

Ez a különbség különösen fontos a nagy értékű vetőmagok esetében, ahol a vetőmag költsége jelentős tétel.

A vetőmag mennyiségét befolyásoló fő tényezők

A vetőmagnorma nem egy fix érték, hanem több tényező együttes eredménye:

Vetésmód

A vetési technológia meghatározza a vetőmag eloszlását és a veszteségeket.

Csírázóképesség

Minél alacsonyabb a csírázási arány, annál több vetőmag szükséges az optimális növényszám eléréséhez.

Ezermagtömeg (EMT)

A szemméret és tömeg közvetlenül befolyásolja a kg/ha vetőmagnormát.

Vetésidő

Későbbi vetés esetén magasabb vetőmagnorma szükséges a kompenzáció miatt.

Termőhely

Gyengébb talajokon vagy kedvezőtlen körülmények között növelni kell a vetőmag mennyiségét.

Termesztési cél

A vetőmag mennyisége eltér:

• szemtermés

• takarmány

• zöldtömeg

• ipari cél

Kultúránkénti ajánlások vetőmag mennyiségre - vetőmagnorma

Gabonafélék

• Búza: 180–220 kg/ha

• Árpa:

  • őszi: 170–200 kg/ha

  • tavaszi: 160–180 kg/ha

• Tritikálé Hungaro: 50 kg/zsák, őszi vetés, abrak- és siló hasznosítás

• Zab: 160–200 kg/ha

• Rozs: 120–160 kg/ha

A gabonaféléknél a vetőmagnorma meghatározásánál a cél a megfelelő kalászszám kialakítása, amelyet a bokrosodó képesség és a vetésidő befolyásol.

Kukorica

• Szemes kukorica: 60–75 ezer tő/ha

• Silókukorica: 75–85 ezer tő/ha

 A kukoricánál a vetés tőszám alapú, és a hibrideknél jelentősen eltérhet a javasolt  tőszám.

Olajos növények

• Repce: 40–50 csíra/m² (~2,5–3,5 kg/ha)

• Napraforgó: 55–65 ezer tő/ha

• Olajlen: 60–80 kg/ha

• Olajtök: 25–35 ezer tő/ha

Ezeknél a kultúráknál az egyedi növények teljesítménye kiemelten fontos, ezért alacsonyabb tőszám jellemző.

Hüvelyesek

• Szója: 400–500 ezer tő/ha

• Borsó: 180–220 kg/ha

• Lóbab: 180–250 kg/ha

• Bükköny: 60–120 kg/ha

 A hüvelyeseknél a vetőmagnorma a szemmérettől és a csírázóképességtől is erősen függ.

Pillangós takarmánynövények

• Lucerna: 18–25 kg/ha (sorköz: 12–15 cm)

• Vöröshere: 15–20 kg/ha

• Bíborhere: 18–22 kg/ha

• Fehérhere: 8–10 kg/ha

A lucerna esetében a vetőmagnorma különösen kritikus, mivel többéves kultúráról van szó, így a kezdeti állománysűrűség hosszú távon meghatározza a termőképességet.

Zöldtrágya növények

• Pohánka: 40–60 kg/ha (25 kg/zsák)

• Facélia: 8–12 kg/ha

• Olajretek: 15–20 kg/ha

• Mustár: 15–20 kg/ha

A zöldtrágyáknál a cél általában a gyors talajborítás és biomassza-képzés.

Fűfélék és keverékek

• Takarmányfű keverék: 30–40 kg/ha (20 kg/zsák)

• Parkfű keverék: 25–35 g/m² (10 kg/zsák)

 A keverékeknél a vetőmagnormát a komponensek aránya határozza meg.

Hogyan számoljuk ki a vetőmag mennyiséget?

A vetőmag mennyiség meghatározása három lépésben történik:

1. Szükséges csíraszám meghatározása

• hány növény/m² szükséges az optimális állományhoz

2. Csírázási arány figyelembevétele

•  a vetőmag minősége alapján korrigáljuk

3. Ezermagtömeg figyelembevétele

• ebből számolható ki a kg/ha vetőmag mennyiség

 Ez a módszer biztosítja a legpontosabb vetőmagnorma-meghatározást.

Gyakorlati megfontolások

• a vetőgép pontos beállítása kulcsfontosságú

• a talajállapot jelentősen befolyásolja a kelést

• a vetőmag minősége meghatározza a tényleges növényszámot

A Primag termékoldalak részletes információkat tartalmaznak a vetési normára, csírázóképessége és kiszerelésre vonatkozóan, amelyek segítik a pontos tervezést.

GYIK

• Miért nincs egységes vetőmagnorma egy kultúrára?

Mert a vetőmagnorma függ a vetés idejétől, a fajtától, a talajtól és a termesztési céltól.

• Mi a különbség kg/ha és csíra/ha között?

A kg/ha egyszerűbb, de a csíraszám alapú meghatározás pontosabb, mert figyelembe veszi a vetőmag minőségét.

• Mikor kell növelni a vetőmag mennyiséget?

Késői vetés, gyengébb talaj vagy alacsony csírázóképesség esetén.

• Mi a leggyakoribb hiba vetésnél?

A vetőgép nem megfelelő kalibrálása és a vetőmag minőség figyelmen kívül hagyása.

• Miért fontos a fémzárolt vetőmag?

Mert garantált minőségű, ellenőrzött szaporítóanyag, amely biztosítja a megfelelő kelést.

Források

• Nébih – Fémzárolási szabályzat (PDF)
  https://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/557908720/Femzarolasi%2Bszabalyzat.pdf

• NAK – Növénytermesztési útmutatók
  https://www.nak.hu

• Szántóföldi növényeink termesztése 
  https://www.nive.hu/Downloads/Szakkepzesi_dokumentumok/Bemeneti_kompetenciak_meresi_ertekelesi_eszkozrendszerenek_kialakitasa/20_2203_008_101130.p

• Gazdacoop – Vetőmagszükséglet táblázatok (gyakorlati adatok)
  https://gazdacoop.hu/bgc25/index.php/hu/tudastar/vetomagszukseglet