A gyakorlatban jövőre életbe lépnek a jóváhagyott magyar KAP Stratégiai Tervben foglaltak szerinti, de az idei évben még nem alkalmazott uniós elvárások a Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot (HMKÁ) előírásai szerint.
Az alábbi leírás összefoglalja az Agrárminisztérium a 7. és 8. sz. HMKÁ-előírásokat, azaz a vetésváltási és parlag-szabályok legfontosabb szakmai tudnivalóit.
A technikai részletszabályokkal kapcsolatosan az Egységes Kérelem benyújtására, valamint az egyes támogatási formákhoz kapcsolódó feltételrendszerekre mindenkor a hatályos jogszabályok az irányadók.
Amennyiben az Európai Bizottság 2024-re nem teszi lehetővé a tagállamok számára, hogy gazdálkodóiknak átmeneti mentességet biztosítsanak a vetésváltás és a nem termelő területek kijelölésének új szabályai alól, akkor jövőre életbe lépnek a jóváhagyott magyar KAP Stratégiai Tervben foglaltak szerint azok idei évben még nem alkalmazott, de az egységes kérelem benyújtás előtti tájékoztatási kampányban már mindenki számára részletesen ismertetett szabályai.
Elindultak az őszi vetések és a jövő évi vetéstervek is formálódnak már a legtöbb gazdaságban. Ezért jogos elvárás részükről, hogy ismerjék a 2024-ben alkalmazandó vetésváltási szabályokat, valamint a 8. sz. HMKÁ előírás keretében kijelölendő nem termelő területek szabályait.
Fontos kérdés, hogy jövőre is lesz-e derogáció e két területen. Az idei, 2023-as évben ugyanis a tagállamok kérésére az Európai Bizottság a bizonytalan globális élelmiszer-ellátási helyzet miatt átmeneti mentességet tett lehetővé a gazdálkodók számára a területalapú támogatásokhoz kötelezően betartandó egyes vetésváltási és parlag-kialakítási szabályok alól annak érdekében, hogy a rendelkezésükre álló szántóterületüket minél nagyobb mértékben élelmiszertermelésre használhassák.
Az Európai Bizottság több tagállam – így Magyarország – kérését még vizsgálja és egyelőre nem döntött arról, hogy 2024-ben is lehetővé teszi-e a tagállamok számára, hogy gazdálkodóiknak átmeneti mentességet biztosítsanak a vetésváltás és a nem termelő területek kijelölésének új szabályai alól.
2023 szeptember közepén még nem ismert, hogy 2024-ben lesz-e mentesség, így jelenleg arra vagyunk kénytelenek felhívni a figyelmet, hogy a derogáció megszűnésével kell számolnunk és azzal, hogy 2024-ben a 2024-2027 időszakra vonatkozó vetésváltási és parlag-szabályokat a jóváhagyott KAP Stratégiai Tervünkben foglaltak szerint kell alkalmazni.
Álláspontunk szerint a gazdálkodókat érintő nehéz körülmények megkövetelik, hogy az ágazat teljes rugalmasságot kapjon a piaci anomáliák enyhítésére, amelynek elsődleges elemét jelentik a szabad termelési döntések.
A végleges brüsszeli döntésről természetesen szintén tájékoztatjuk a magyar gazdálkodókat.
Fő szabály az éves vetésváltás szántóterületeken. Ugyanakkor két főnövény között megfelelően vetett másodvetés úgy tekintendő, hogy azzal a vetésváltás teljesül. Az ily módon figyelembe vehető másodvetésnek minősül a tárgyévre az egységes kérelemben bejelentett első növény betakarítása után a következő év első növényének vetéséig betakarított vagy zöldtrágyanövényként talajba forgatott növénykultúra; ahol mind az első főnövény lekerülését követő, mind a második főnövény vetését megelőző talajmunkákra az agronómiailag indokolt időt meg kell hagyni. A másodvetésnek mindkét főnövénytől különböző növénykultúrának kell lennie.
- tárgyévben gazdaságának a lenti kivételekkel vagy hibridkukorica-termesztéssel nem érintett részében a szántóterület legalább 33,33%-án valósít meg vetésváltást, de
- gondoskodnia kell róla, hogy minden, a kivételekkel nem érintett szántóterületén megvalósuljon a vetésváltás legfeljebb három éven belül úgy, hogy a három évből legalább egyszer különböző főnövényt termeszt, mint a másik két évben.
burgonya, napraforgó, káposztarepce, szójabab, cukorrépa, olajtök, valamint dinnye. Vagyis figyelni kell arra, ha a gazdálkodó az idei évben a felsorolt növények valamelyikét vetette egy adott tábláján, akkor a 2024-es egységes kérelmében ugyanazon táblára nem jelentheti ugyanazt a növényt, mert azzal megsérti a vetésváltás szabályait. Egymás után legfeljebb négy évig termeszthető a vetőmag termesztés céljából vetett hibridkukorica.
a) a mezőgazdasági üzem szántóterülete 10 hektárnál kisebb
b) támogatható mezőgazdasági területének több mint 75%-a
ba) állandó gyep és azt gyep vagy egyéb takarmánynövény termesztésére
bb) az év, illetve a növénytermesztési ciklus jelentős részében víz alatt álló kultúrák termesztésére, vagy
bc) a ba) és a bb) alpontban foglaltak kombinációjára használják, vagy
c) szántóterületének több mint 75%-át
ca) gyep vagy egyéb takarmánynövény termesztésére
cb) parlagon hagyott földterületként, függetlenül attól, hogy van-e rajta bármilyen talajtakarás
cc) a hüvelyes növények – szója kivételével – termesztésére vagy
cd) a ca)–cc) alpont céljai közül többre is használják.
a) évelő szántóföldi kultúrákkal borított területen, beleértve az ideiglenes gyepet
b) víz alatt álló kultúrákkal borított területen és
c) a parlagon hagyott területen.
a) a termények botanikai osztályozásában meghatározott különböző nemzetségek bármely kultúrája
b) a káposztafélék (Brassicaceae), burgonyafélék (Solanaceae) vagy tökfélék (Cucurbitaceae) növénycsaládjába tartozó bármely faj kultúrája
c) a parlagon hagyott földterület
d) ideiglenes gyep, valamint
e) másodvetés, amely kizárólag abban az esetben vehető figyelembe vetésváltásként, ha megfelel az Egységes kérelem rendeletben meghatározott fogalomnak, és annak minden komponense különböző kultúrának tekinthető az előveteményhez és a másodveteményhez képest, továbbá az Egységes kérelem rendelet szerint megfelelően bejelentésre került agrotechnikai műveletként.
A 8. sz. HMKÁ szabályrendszere az idén alkalmazott könnyítések nélkül a következőképpen fog alakulni.
a) a nem termelő tájképi elemek és területek:
aa) az Egységes kérelem rendelet szerinti védett tájképi elemek
ab) fás-cserjés sáv
ac) táblaszegély
ad) szántóföldi művelés alatt nem álló vízvédelmi sáv
ae) kis vizes élőhely
af) erózióvédelmi sáv, ag) nem termelő beruházás keretében szántóföldön létrehozott erózióvédelmi létesítmény
ah) parlagon hagyott terület
ai) ökológiai jelentőségű másodvetés vagy
aj) nitrogénmegkötő növénnyel bevetett terület minimális arányának fenntartása.
b) a védett tájképi elemeket minden körülmények között meg kell őrizni, valamint
c) a költési és fiókanevelési időszakban, azaz március 1. és augusztus 31. között a mezőgazdasági területen található sövényeket és fákat tilos kivágni.
A nem termelő tájképi elem és -terület minimális arányának fenntartása keretében a mezőgazdasági üzem szántóterületének legalább 4%-át a fentebb felsorolt területtípusok (tájképi elem vagy parlag) valamelyikének kell borítania. Szintén teljesíthető az előírás úgy, ha a termelő a szántóterületének legalább 7%-át úgy osztja fel, hogy abból legalább 3% tájképi elem vagy parlag, s a fennmaradó részt növényvédő szerek használata nélkül termesztett ökológiai jelentőségű másodvetés vagy nitrogénmegkötő növény borítja.
a) szántóterülete 10 hektárnál kisebb
b) támogatható mezőgazdasági területének több mint 75%-a
ba) állandó gyepterület, és azt gyep vagy egyéb takarmánynövény termesztésére
bb) az év, illetve a növénytermesztési ciklus jelentős részében víz alatt álló kultúrák termesztésére vagy
bc) a ba) és bb) alpontban foglaltak kombinációjára használják, vagy
c) szántóterületének több mint 75%-át
ca) gyep vagy egyéb takarmánynövény termesztésére
cb) parlagon hagyott földterületként – függetlenül attól, hogy van-e rajta bármilyen talajtakarás
cc) a hüvelyes növények termesztésére vagy
cd) a ca)–cc) alpont céljai közül többre is használják.
Nagyon fontos – számos más, a Feltételesség rendeletben meghatározott kritérium mellett –, hogy a nem termelő tájképi elem, illetve -terület abban az esetben vehető figyelembe a 8. sz. HMKÁ előírás alkalmazása során, ha megfelel az egységes kérelem rendeletben meghatározott minimális és maximális határértékeknek, és a szántó hasznosítású mezőgazdasági tábla részét képezi.
Abban az esetben, ha nem lesz derogáció 2024-ben, fontos azt tisztázni, hogy 7. és 8. sz. HMKÁ előírások keretében mely parlag típusok fogadhatóak majd el.
Először is, a 8. sz. HMKÁ előírásban olyan parlagon hagyott terület fogadható el, amelyet legalább tárgyév január 1-jétől augusztus 31-ig terjedő időszakban pihentetnek, és a pihentetési időszakban a kaszálékot nem hordják le a területről. A pihentetés időszaka alatt gondoskodni kell a talaj takarásáról növényborítottsággal vagy a tarlómaradványok, növényi maradványok területen hagyásával. A kultúrállapot fenntartása érdekében a mechanikai gyomirtás megengedett.
|
Parlag hasznosítási kódok |
Támogatható terület (feltétel a kultúrállapotban tartás!) |
HMKÁ 7 |
HMKÁ 8 nem termelő elemek és területek |
|
PIH 01 (fekete parlag) |
igen |
igen |
nem |
|
TAR 10 (valami korábbi növény tarlója van a területen) |
igen |
igen |
igen |
|
A területen lévő növény hasznosítási kódja, viszont a gazdálkodó bejelölheti, hogy az parlagterület (parlag élőnövényes talajtakarással) |
igen |
igen |
igen (amennyiben megfelel a parlagra vonatkozó jogszabályi feltételeknek) |
|
UGA 03 (AKG zöldugar) |
igen |
igen |
igen (ha a pihentetési időszakban a kaszálékot nem hordják le a területről) |
A teljes anyag letölthető:
https://cdn.kormany.hu/uploads/sheets/7/77/77b/77b340aaed60bc28ac7c08a760fa43b.pdf