A talaj termőképesség-fenntartásának, növelésének és a magasabb színvonalú növénytermesztésnek egyik fontos eleme a kalciumot kis mennyiségben tartalmazó, savanyú talajok meszezése. A talajok kémhatása igen nagy hatással van a növények életére. A talajsavanyodás fokozódásával a talaj fizikai és biológiai állapota visszafordíthatatlanul leromlik, aminek következtében csökken a sikeresen termeszthető növényfajok száma, csökken a termés és a termesztés biztonsága, valamint romlik a termesztett növény ipari, takarmányozási értéke.

Azért van szükség meszezésre, mert nélküle nem jöhet létre termékeny egészséges talaj, talajélet, állatvilág és emberi közösségek. A meszezés nem öncélú, hanem a korszerű gazdálkodás része a trágyázással és a vetésforgóval együtt.

Miért savanyodnak el talajaink?

• Az intenzív műtrágyahasználat, nem megfelelő műtrágyázási eljárások
• Nitrát-kilúgozódás
• Biológiai aktivitás és szén mineralizáció
• Savanyodás a gyökérzónában, különösen a hüvelyes növényeknél
• Savas esők szennyező hatása (ipari üzemek, erőművek, belsőégésű motorok)
• Nitrát-veszteség párolgáson keresztül

A savanyodás hatása a növénykultúrák teljesítményére

• 5,5 pH alatt az alumínium és mangán toxikus mértékig felszabadulhat
• A növény tápanyagfelvétele a pH csökkenésével együtt csökken. Alacsony pH értéken a talaj termékenysége limitált.
• 5,5 pH értéken a kijuttatott tápanyagnak csak kb 1/3-a elérhető a növény számára.
• Egy 170-180 kg/ha dózissal búzára kijuttatott ammónium-nitrát esetében ez 120 kg/ha veszteséget jelent
• A savanyodás kalcium kimosódásához vezet, amely a talajszerkezet stabilitását drasztikusan csökkenti
• Csökken a talaj nedvességmegőrző képessége, ezzel együtt fokozódik az aszálykárok mértéke
• A legelők takarmányozási értéke a csökkenő fajgazdagság és alacsonyabb hozam miatt mennyiségileg és minőségileg is romlik.
• Savanyú talajokon kisebb a hozam és az elérhető jövedelem.

A probléma Magyarország termőterületének több, mint 40 %-át érinti!   Mi erre a megoldás?  A  MESZEZÉS

A meszezés talajtani hatásai:

• csökken a talaj savanyúsága
• javul a Ca-szolgáltató képessége
• javul a talaj szerkezete, levegő- és vízgazdálkodása
• erősödik az erózió, a rossz vízgazdálkodás elleni védelem
• jobb lesz tápanyag-feltáródás
• tápelemek felvehetősége javul (N, P, K, Ca, Mg, B, Mo, Se)
• gátolja a toxikus elemek felvehetőségét (fe, Mn, Zn, Cu, Al, Cd, Ni, Pb)
• javítja a talajéletet, növeli a mikrobiológiai aktivitást, élénkebb lesz a talajélet

Javasolt dózis - a pH-tól függ, de általánosságban: 

•      4 pH  alatt    500-1000 kg/ha
• 4-4,5 pH között 400-500   kg/ha
• 4,5-5 pH között 300-400   kg/ha
•    5-6 pH között 200-300   kg/ha
• 6-6,5 pH között 100-200   kg/ha

Kijuttatási időszakok:

Kijuttatás történhet vetés előtt bedolgozva, de fejtrágyaként is alkalmazható az elvetett területen  ősszel vagy tavasszal a bokrosodás végéig.

Szántóföldi növények: 

• késő ősz, tél és kora tavasz
• nyáron az aratást követően

Rétek, legelők, pázsitok:

• késő ősz, tél és kora tavasz
• nyáron, széna kaszálást követően

Kertek, gyümölcsösök és szőlőültetvények:

• késő ősz, tél és kora tavasz