A szója az egyik legértékesebb, magas fehérjetartalommal rendelkező hüvelyes haszonnövény. Kiváló beltartalmi adottságai miatt emberi étkezésre és takarmányozásra is felhasználják. Szójatechnológiai ismertetőnkből megtudhatja, milyen kritériumok szükségesek ahhoz, hogy a szója termesztése sikeres legyen.

 

TERÜLETKIVÁLASZTÁS 

• Legkedvezőbb talaj pH érték: 6,0-6,8. Az optimális szint alatti pH-érték jelentős termésdepressziót okozhat. 
• A laza homok- és szikes területek kivételével a legtöbb talajon termeszthető. 
• Biztos és jövedelmező termést a mélyrétegű, jó vízgazdálkodású, tápanyagokban gazdag, középkötött vályogtalajokon várhatunk. 
• A talajok víztartalékát jól hasznosítja, de a termesztése öntözött körülmények között megbízhatóbb. 
• Az éghajlatra, a hőmérsékletre és a csapadékra igényes. 
• Nyáron szereti az egyenletes meleget, virágzáskor és magkötéskor pedig a csapadékot és a páradús levegőt.
• A szójatermesztésre legalkalmasabb terület:
  • évelő gyomoktól mentes
  • szóját károsító gyomirtószer-maradványoktól mentes 
  • a vetésforgó megtervezésekor számolni kell a szója által megkötött nitrogén talajban visszamaradó mennyiségével
• a szójatermesztésre kiválasztott terület ne legyen fertőzött évelő kétszikűekkel.

ELHELYEZÉS A VETÉSFORGÓBAN

• Jó elővetemény: kalászosok
• Elfogadható elővetemény: kukorica
• Kerülendő elővetemény: napraforgó, repce, cukorrépa
• A szója kiváló elővetemény, javítja a talajszerkezetet, a után a táblákon kisebb a gyomosodás, 25-70 kg/ha nitrogént hagy hátra a következő kultúrának. 
• Korai szójafajtáknál a betakarítás korán elvégezhető, így elég idő marad az őszi kalászosok vetésének előkészítéséhez. 
• Csak pillangósok alkotta vetésforgó nem célszerű, mivel a megkötött nitrogén nem hasznosul kellőképpen a tápanyagmérlegben.

TALAJELŐKÉSZÍTÉS

• Korán lekerülő elővetemények (kalászosok) után tarlóhántás és lezárás.
• A terület gyommentesen tartása.
• Bizonyos gyomok ellen (pl. aszat, selyemkóró) már az előző évben kell védekezni.
• Őszi mélyszántás elmunkálása.
• Tavasszal jól elmunkált, aprómorzsás vetőágy készítése a talajnedvesség megőrzésével.
• Fontos a talajfelszín egyenletessége, ennek hiányában a betakarítási veszteség jelentősen nő. 
• A túlságosan tömődött, cserepesedett talaj nehezíti a kelést.

VETŐMAG OLTÁSA 

• A szója gyökérrendszerén gyökérgümők fejlődnek ki, az ezekben élő Bradirhyzobium japonicum baktériumtörzs képes a légköri nitrogén megkötésére. 
• A növény nitrogén szükségleteinek nagyrészét képes a gyökérgümők közreműködésével fedezni. 
• A sikeres termesztés biztosítása érdekében vetés előtt a szója vetőmagot baktériumokkal oltani kell.
• Az oltott vetőmag használata javíthatja a légköri nitrogén természetes megkötését. 
• A vetőmag oltását végezheti a vetőmag előállító vagy a termelő. 
• A gyárilag oltott vetőmagokat a baktérium mellett gombaölő szerrel is kezeljükezzel garantálva a kiváló vetőmag minőséget.

VETÉS 

• Sortávolság: dupla gabona vagy háromszoros gabona sortáv, illetve szemenkénti vetőgéppel 45-50 cm. 
• Vetési mélység - a talaj kötöttségétől és nedvességtartalmától függően: 3-5 cm.
• Optimális tőszám: 350-550 ezer növény/ha. 
• Korai, kisebb bokrosodási hajlammal rendelkező fajták esetében 500-600 ezer növény/ha. 
• Középérésű, elágazásokra hajlamosabb fajták esetében 400-550 ezer növény/ha. 
• Magasabb tőszám esetén a növény megnyurgulására lehet számítani, ennek előnye, hogy az alsó hüvelyek magassága a talajfelszíntől nagyobb. 
• Kisebb tőszám esetén várható, hogy egy növény sokkal több, hüvelyt is nevelő elágazást fejleszt, de az alsó hüvely elágazása a talajfelszíntől kisebb.
• Optimális vetésidő: április 15. – május 10., amikor a talajhőmérséklet tartósan eléri a 12°C-ot.

TÁPANYAGIGÉNY

• A foszfor és kálium kijuttatását a talajelőkészítéssel egybekötve végezzük. 
• A foszforfelvétel a magtelés és érés között a legintenzívebb. 
• Káliumra a növénynek a magtelés kezdeti szakaszában van leginkább szüksége. 
• A szója fajlagos tápanyagigénye 1 tonna termésre vonatkoztatva: 50 kg/t N, 40 kg/t P2O5, 50 kg/t K2O, 10 kg/t MgO
• A szója alá történő szervestrágyázást kerülni kell. 
• A szükséges nitrogén-igényének mintegy 40%-át légköri nitrogén megkötésével fedezi. 
• A nitrogén trágyát az őszi munkálatok során érdemes kijuttatni. 
• A túlzott nitrogén műtrágyázást kerülni kell, mert erős gyomosodást, késői érést, vagy megdőlést okozhat, valamint fékezheti, meggátolhatja a gümők kifejlődését. 
• Ha a szójaállományban a kelést követő 1-1,5 hónap után nem találunk gümőt, valószínűleg szükséges a nitrogén pótlása, ami részben lombtrágyával is végezhető.

ÖNTÖZÉS 

• Vízigénye jelentős, fejlődéséhez és a szükséges páratartalom kialakulásához 400-450 mm vízre van szüksége. 
• Nagyon jól hasznosítja a talajok víztartalékait. 
• Bimbózás előtt és érés idején viszonylag szárazságtűrő. 
• A virágzás és a magtelítődés időszakában fontos a megfelelő vízellátás.

NÖVÉNYVÉDELEM

Gyomszabályozás

• A szóját az előveteményben alkalmazott herbicidmaradványok károsíthatják.  
• Mezotrion, tembotrion, aminopilarid, stb. hatóanyagok használatát követő évben ne vessünk szóját.

Főbb gyomnövényei

• Évelő egyszikűek: fenyércirok, tarackbúza, csillagpázsit.
• Magról kelő egyszikűek: kakaslábfű, muharfélék, vadköles.
• Évelő kétszikűek: apró szulák, mezei acat, selyemkóró, fekete üröm.
• Magról kelő kétszikűek: parlagfű, fehér libatop, disznóparéjfélék, csattanó maszlag, selyemmályva, szerbtövis fajok, szulákfélék, keserűfű-félék, árvakelésű napraforgó.

Vegyszeres gyomirtás 

• Preemergens (vetés után 3 napon belül) - hatásuk kifejtéséhez két héten belül 10-14 mm bemosó csapadék szükséges

- magról kelő egyszikűek ellen:

dimetenamid-P (Spectrum)

dimetenamid-P + pendimetalin (Wing-P)

pendimetalin (Stomp Super, Stomp Aqua, Sharpen 330 EC, Pendigan 330 EC)

S-metolaklór (Dual Gold 960 EC)

klomazon (Command 48 EC)

- magról kelő kétszikűek ellen:

metribuzin (Sencor, Sencor 600 SC, Mistral)

flumioaxin (Pledge 50 WP)

klomazon (Command 48 EC)

pendimetalin (Stomp Super, Stomp Aqua, Sharpen 330 EC, Pendigan 330 EC)

linuron (Afalon dispersion)
 

• Posztemergens (a kultúrnövény 2-4 leveles állapotában)

- egy- és kétszikű gyomok ellen:

imazamox (Pulsar 40 SL) (közvetlenül eső után ne alkalmazzuk!)

- kétszikű gyomok ellen:

bentazon (Basagran 480 SL, Benta 480 SL, Troy 480)

tifenszulfuron-metil (Refine 50 SX)

bentazom + imazamox (Corum)

- egyszikű gyomok ellen (később is lehetséges): 

cikloxidim (Focus Ultra)

quizalofop-P (Pantera 40 EC, Leopard 5 EC, Targa Super)

kletodim (Select Super, Select 240 EC)

• A sorok záródásáig mechanikai gyomirtást is célszerű végezni 

Jelentősebb kórokozók, kártevők 

Vírusbetegségek:

• vírusos rügyszáradás, 
• szója sárgamozaik

Védekezés: minimum 4 éves vetésforgó betartása, vektorok irtása engedélyezett készítménnyel

Baktériumos betegségek:

• barna levélfoltosság, 
• hólyagos levélfoltosság, 
• baktériumos szójavész. 

Védekezés: 3 éves vetésváltás, csávázott, fémzárolt vetőmag használata, fertőzött növényi maradványok megsemmisítése, kiegyensúlyozott termesztéstechnológia, kémiai (rezes) védekezés 2-3 leveles kortól

Gombabetegségek:

• szójaperonoszpóra, 
• diaportés hüvely- és szárfoltosság, fehérpenészes szárrothadás – bőséges csapadék és nedves mikroklíma következtében
• fuzáriumos hervadás, 
• hamuszürke szárkorhadás. 

Védekezés: harmonikus tápanyagellátás, vetésforgó betartása, csávázott, fémzárolt vetőmag használata, fertőzött növényi maradványok megsemmisítése, kémiai védekezés. A vegyszeres védekezést korlátozza az engedélyezett szerek hiánya és a kijuttatás technológiai nehézségei.

Rovarkártevők:

• pattanóbogarak
• cserebogarak
• közönséges / kétfoltos takácsatka – száraz meleg nyarakon komoly károkat okozhat
• bogáncslepke – minden évben megjelenik, de ritkán okoz komoly kárt
• csipkézőbogarak
• akácmoly
• levéltetvek
• dohánytripsz / közönséges tripsz
• bagolylepkék – az érőfélben lévő szóját károsíthatja
• vándorpoloska – tenyészidőszak végén jelenik meg

Védekezés: vetésváltás betartása, megfelelő agrotechnika, csávázott, fémzárolt vetőmag használata. A kései kártevők elleni védekezést nehezíti, hogy jelenleg nincs engedélyezett rovar-, atkaölőszer szójában. Szükséghelyzeti engedélyt lehet kérni bogáncslepke, takácsatka elleni szerekre.

Amennyiben az őszi, vagy tavaszi felvételezéskor a talajlakó kártevők (drótféreg, cserebogárpajor) egyedszáma a 3 db/m2 egyedszámot eléri, vetés előtt vagy vetéssel egy menetben talajfertőtlenítő alkalmazása indokolt.

BETAKARÍTÁS, TÁROLÁS 

• A betakarítás megfelelő időpontja: a levelét lehullatta, a csúcsi hüvelyek kiteltek, a magvak elnyerik a fajtára jellemző színt. 
• Ideális nedvességtartalom: 14-16%, e felett minőségi veszteséggel, alatta mennyiségivel (pergés) számolhatunk.
• Amennyiben az érés elhúzódik, akkor a szóját deszikálni szükséges. 
• A kombájn szakszerű beállításával mennyiségi és minőségi nyereséget érhetünk el. 
• Ha a betakarított termés víztartalma 14-15%-nál magasabb, hideglevegős, kíméletes szárítás javasolt. A szárító levegő hőmérséklete ne haladja meg a 60 °C-ot. 
• Magas olajtartalma miatt 8-10% szemnedvesség-tartalom mellett kell tárolni, magasabb nedvességtartalom mellett megromolhat, avasodhat. 
• A tárolás során is rendkívül kíméletesen kell eljárni, mivel a sérült magok avasodhatnak, értékvesztést okoznak.
   

Forrás: Isterra