Tippek a köztes növény termesztéshez

Primag - primag mag
Primaq - Prima Mag

HÍRLEVÉL

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy Ön is elsőként értesülhessen újdonságainkról, akcióinkról.

Az adatvédelmi nyilatkozatban foglaltalat elfogadom.
>> Tudástár >> Tippek a köztes növény termesztéshez

Primag - primag mag

Vetőmagok zöldítéshez
 
A köztesnövény-keverékek sikeres termesztésére számos olyan tényező van hatással, amely a gazdálkodó mindenkori szakmai döntésétől függ. Ezek közül összefoglaljuk a legfontosabbakat.

 

Az elővetemény
 

A köztesnövény-keverék állományok fejlődésének egyik meghatározója az elővetemény főnövény általános fejlettsége, például hogy mennyi tápanyagot használt fel a talajból. Szintén meghatározó a betakarítás minősége-milyensége is, hiszen a területen maradó nagy mennyiségű szalma elbomlása további komoly nitrogénmennyiséget emészthet fel.

A betakarításkor törekedni kell a szalma megfelelő felaprítására, illetve annak egyenletes szétterítésére.

 

A megfelelő keverék kiválasztása
 

A sikeres köztesnövény-termesztés alapja a megfelelő keverék kiválasztása. A mindenkori vetésforgó, a hasznosítási cél, a tervezett vetésidő és az üzem területi adottságainak számbavétele után hamar leszűkíthető a szóba jöhető keverékek köre.
 

Repce elé alapvetően megkérdőjelezhető a közteskeverékek vetése, túl kevés az idő az elővetemény betakarítása és az utóvetemény vetése között ahhoz, hogy észszerű és szakmailag is megalapozott zöldtrágyázásról beszéljünk.
 

Napraforgó előtt nem célszerű keresztes virágzatú komponensek használata.
 

Burgonya előtt, könnyű talajokon a mustár és a facélia fokozhatja a vírusbetegségek elterjedését.
 

• A pohánka kerülendő a cukorrépa-vetésforgókban, mivel felmagzása esetén – nehezen irtható gyom – problémát okozhat.
 

Cukorrépa előtt kerülendő a mustár és a nem rezisztens olajretket tartalmazó keverékek használata, e komponensek elősegíthetik a fonálférgek felszaporodását.

 

A gazdálkodó a vetőmag felhasználását többek között a fémzárolt vetőmag címkéjének vagy a minősítést igazoló bizonyítványnak a másolatával is igazolhatja támogatási kérelmében.
A későbbi gyomosodási problémák elkerülése érdekében célszerű magas technikai minőségű fémzárolt vetőmag használata.

Az ismeretlen eredetű, nem ellenőrzött és igazolt minőségű mag komoly gyomfertőzések forrása lehet, amelyek kezelése a későbbiekben csak nagy pótlólagos ráfordítással vagy még úgy sem oldható meg.
Bármely zöldítési vagy AKG-keverékre esik is a gazdálkodó választása, biztos lehet benne, hogy kiváló minőségű vetőmaggal tud megfelelni a hatályos jogszabályi feltételeknek.

 

A talaj-előkészítés
 

Minél jobb a magágy, annál sikeresebb és biztosabb a kelés. Nincs ez másképp a köztesnövény-keverékek esetében sem. A gondos talaj-előkészítés nemcsak az árvakelések elleni küzdelem, de a köztesek gyors és egyenletes kelésének és fejlődésének is az alapja. A szárazságra, aszályra hajlamos időszakokban és termőhelyeken javasolt a talaj vízkészleteit megőrző sekély talajművelés alkalmazása.

 

A köztesnövény-keverékek vetése
 

A gyakorlat számára több vetési mód is számításba jöhet, a gondos talaj-előkészítést követő, nagy ráfordításokat igénylő sorba vetéstől a hagyományos mulcsvetésen át egészen a szórva vetésig. A vetés pontossága, a kelés sikeressége természetesen jelentősen eltérő lehet az egyes változatok között:

 

1. Szórva vetés:
 


• alacsony ráfordítást igényel
• a keverékkomponensek eloszlása és kelése nem optimális
• nem minden fajnál alkalmazható (facélia)
 

vetés

 


2. Direkt vetés



• alacsony pótlólagos ráfordítással elvégezhető
• a komponensek eloszlása és kelése megfelelő
• ez a technika nem áll mindenhol rendelkezésre
• fontos: az elővetemény betakarítását követően korai munkaművelet szükséges, hogy elkerülhető legyen az árvakelésűgabona-konkurencia
 

viterra

 

 

3. Kombinátor kiegészítő vetőelemmel

 


• talajművelés és vetés egy menetben
• a rendelkezésre álló technikák talajmunkája nagyon eltérő• a megelőző talajművelés minősége jelentős hatású
• a kelés és a kezdeti fejlődés nagyon eltérő lehet

 

viterra

 

 

4. Klasszikus talajművelés és vetés
 


• intenzív talajművelést követően hagyományos vetőgéppel
• biztos és egyenletes kelés és kezdeti fejlődés
• magas idő- és költségráfordítást jelent
 

viterra

 

A vetéskor uralkodó kedvezőtlen körülmények részben kompenzálhatók magasabb vetési normával. A köztesnövény-keverékek kedvező hatása akkor tud a legjobban érvényesülni, ha megfelelően nagy gyökér- és zöldtömeg alakul ki.

 

 

A tápanyag-utánpótlás
 

A köztesnövény-keverékek általában jól tűrik az alacsonyabb tápanyagszinteket is, ám ha az elővetemény után jelentős szalmamaradvány marad a területen, indokolt lehet az annak a lebomlását segítő, hektáronkénti 20-30 kg nitrogén kijuttatása. Ezenkívül az állományok műtrágyázása általában nem indokolt.
 

viterra
Kezdeti fejlődés műtrágyázás nélkül     Kezdeti fejlődés műtrágyázással

 

 

Hasznosítás
 

A köztesnövény-keverék típusától függően eltérő hasznosítási módok jöhetnek szóba.  A keverékek mindegyikénél lehetséges az ősz végi-tél eleji alászántással történő aláforgatás.


Azok a keverékek, amelyek a tél folyamán kifagynak, kiváló lehetőséget kínálnak arra, hogy mulcsréteget képezve tavasszal minimális talajmegmunkálás mellett vagy éppen direkt vetéshez biztosítsanak megfelelő magágyat.
 

A télálló keverékek esetében az alászántás a legjobb megoldás, függetlenül annak időzítésétől.  Amennyiben egy közteskeverék-állományban reális veszélyként jelenik meg valamelyik komponens felmagzása, az állomány talajba forgatása javasolt.
 

 

A tapasztalatok összegzése

 

• Az időjárás jelentősen befolyásolja a keverék kelését és fejlődését.
 

• A sikeres keveréktermesztés alapja az utóvetemény igényeihez igazodó, megfelelő keverék kiválasztása, a vetésidő és az alkalmazott vetési technológia helyes megválasztása.
 

• A tudatosság és némi szakmai alaposság nagymértékben elősegíti a termesztés sikerét és javítja a talajok állapotát.
 

 


Forrás: Saaten-Union

 

 

Primag - primag magPrimag - primag mag