Valamennyi szántóföldi és kertészeti kultúra levéltrágyázására 4-20 l/ha mennyiségben, legfeljebb 0,2 %-os töménységben, a tenyészidőszak alatt két alkalommal a gyártó szaktanácsadása szerint kijuttatva.

Javasolt kezelési időpontok: 

• kalászos növényeknél a bokrosodás végén, majd a kalászolás kezdetén,

• kukoricánál 4-6 leveles, majd 8-12 leveles állapotban

• olajos magvú növényeknél a kelést követően 5-6 héttel (őszi vetésűeknél márciusban) valamint a bimbós állapot kezdetéig

• zöldség és dísznövényekben a kelést követően 3-4 héttel, majd 3-4 héttel később, de legkésőbb bimbós állapotban

• gyümölcs és szőlő ültetvényekben a levélképződést követően 3-4 héttel, majd 3-4 héttel később, de legkésőbb a virágképződésig kijuttatva.

A készítmény a méhek és egyéb beporzást végző rovarok védelme érdekében virágzási időszakban nem alkalmazható! Virágzó gyomnövények jelenléte esetén nem alkalmazható!

Összetétel: 

prof. Dr Szakál Pál egyetemi tanár által vezetett kutató csoport dolgozta ki a „C-komplex" termékcsaládot, amely a mezőgazdaságban korábban nem ismert új típusú komplex vegyületeket tartalmaz.
Ezek az anyagok – az alkotóelemek növényvédelmi hatását is figyelembe véve – kiválóan alkalmasak mind a növények táplálására, mind a különböző növényi betegségek (gombák, baktériumok) elleni védelmére.

A C-komplex termékcsalád egyaránt használható talajfertőtlenítő-, csávázó-, lombtrágya-szerként:     

• növények kondicionálására
• a növények ellenálló képességének növelésére
• a termés beltartalmi értékeinek javítására
• az egyes (réz-érzékeny) baktérium és gombabetegségek elleni védelemre
• és más mikroorganizmusok fertőzési esélyeinek csökkentésére 
   

Jelentősen csökkentik a növénytermesztés költségeit:

• mert növényvédelmi hatásuknak köszönhetően nem kell a drága szisztemikus, mesterséges anyagokat tartalmazó szereket alkalmazni
• jelentős mennyiségű műtrágyát takaríthatunk meg a lombra való kijuttatásukkal
• Az enzimtevékenységre gyakorolt hatásuk következtében elősegítik a növények tápanyag-felvételét.
• Mindemellett csak természetes anyagokat tartalmaznak, nem szennyezik a környezetet.

Hatásuk azon alapszik, hogy:                                           

• kémiai anyagaik elpusztítják a réz-érzékeny gombákat, baktériumokat.
• felszívódva 2-4 hétig védik a növényt a réz-érzékeny gombák, baktériumok fertőzéseitől,
• jelentősen (2-3-szorosan) vastagítják a növények bőrszövetét (epidermisz), ezáltal megakadályozva más mikroorganizmusok, gombák növénybe jutását,
• a réz (Cu) és cink (Zn) mikroelemek adagolása növeli a klorofil képződést, a fehérjeképződést,  javítja a szárazságtűrést, a zöldség- és gyümölcsfélék eltarthatóságát, enzimalkotóként javítja a beltartalmat,  elősegíti a megtermékenyülést, javítja a vetőmagok csírázóképességét,
• különleges agyagásvány-tartalma retard hatást biztosít,
• hatóanyagai szénhidrát formában felszívódva táplálják a növényt.

Kémiai összetétel:

• Nitrogén (amin és aminosav formában)
• Foszfor (pirofoszfát formában
• Kálium ( szulfát és aminosavhoz kötött formában)
• Magnézium (szulfát formában)
• Réz (amin és szénhidrát formában)
• Cink (amin és szénhidrát formában)
• Kén (szulfát formában)
• Bór, Molibdén, Mangán, Vas, Kobalt ( amin és szénhidrát formában)
• Agyagásványok
• Cukor
• Enzimek

A kísérleti és termesztési eredmények alapján a következő növényfajokra tudjuk javasolni speciális összetételű keverékeinket úgy árunövény, vetőmag előállításra, illetve étkezési célú felhasználásra:

• kalászos gabonák : (búza, árpa, rozs, zab,tritikál
• kukorica
• napraforgó
• cukorrépa
• burgonya
• repce, mustár, retek
• lucerna, herefélék
• hüvelyesek: bab, borsó
• paprika
• paradicsom
• uborka
• tök, dinnye
• vöröshagyma, fokhagyma (maghozó, dughagyma, magról vetett)
• zöldségnövények : sárgarépa, petrezselyem, zeller, cékla, retek, spenót, sóska, káposztafélék
• almatermésű gyümölcsösök: alma, birs,  körte,naspolya
• csonthéjas gyümölcsösök: cseresznye, meggy, szilva, kajszi, dió, őszibarack, mandula
• bogyós gyümölcsűek: málna, ribizli
• szőlő
• rét-legelő
• sport- és díszpázsit (fűmagtermelés)
• dísznövények
  • hagymás növények       (öntözés, lombkezelés)
  • fenyőfélék
  • tuja és ciprusfélék

Kijuttatás: 

A permetlé keverésénél a következő sorrendet javasoljuk betartani:

• A keverőtartályba beleöntjük a víz felét, ebbe a rovarölő szert, vagy gyomirtó szert keveréssel hozzáadjuk a C-komplexet, majd az N oldatot  és a hiányzó vizet.
• A C-komplex készítmények korrozív hatásúak, ezért a permetezőgépeket használat után haladéktalanul ki kell mosni!
• Nedvesítő szert nem kell használni!
• A víz keménysége esetén jelentkező „pelyhesedés” nem csökkenti a szer hatékonyságát, de ronthatja a kipermetezhetőséget.
• Általában a szert úgy kell alkalmazni, mint a lombtrágyákat, vagyis a lehető legjobb porlasztással kell biztosítani a permetlé egyenletes kijuttatását. A permetlé mennyiségét ennek megfelelően kell megállapítani. Légi kijuttatásnál a lé mennyiséget célszerű 50-60 l/ha-ban megszabni.
• A szerek magas cukortartalma miatt bekövetkező polimerizációs kocsonyásító hatását felrázással, vagy átkeveréssel tudjuk megszüntetni.
• Nagy melegben, erős napsütésben perzsel (ilyenkor a tiszta víz is perzselhet!)
• A kipermetezést követő 6-8 órán belül nagyobb (5-10 mm), vagy intenzívebb csapadék csökkenti a szer hatását.