A Barka mustár (Sinapis alba) egy egynyári, keresztesvirágú növény, amelyet elsősorban zöldtrágyaként és talajjavítóként alkalmaznak a mezőgazdaságban. Gyors növekedése és jelentős biomassza-produkciója révén hatékonyan javítja a talaj szerkezetét és termékenységét.

Előnyei:

• talajszerkezet javítása
•  gyomelnyomó képessége
• talaj tápanyagtartalmának növelése
   

Talaj- és éghajlati igények

A Barka mustár alkalmazkodóképessége révén különböző talajtípusokon termeszthető, de a jó vízelvezetésű, tápanyagban gazdag talajokat kedveli. A talaj pH-értékével szemben toleráns, de az optimális növekedés érdekében a semleges vagy enyhén savas kémhatású talajok előnyösek. A mustár hidegtűrő növény, már 4?°C-on csírázik, de az optimális csírázási hőmérséklet 7?°C körül van. A csírázástól számított 30 napon belül érett lombkoronát fejleszt, és 35–40 nap elteltével virágzik.

Vetés és tápanyagellátás

A Barka mustár vetését tavasszal, az utolsó fagyok előtt három héttel ajánlott elvégezni. A magokat 2,5 cm mélyen, 15 cm-es sortávolságra kell elvetni. A talajt egyenletesen nedvesen kell tartani a gyors növekedés érdekében. A mustár gyors növekedése miatt versenyképes a gyomokkal szemben, és sűrű lombozata elnyomja azok fejlődését. A keresztesvirágú növényekkel közös kártevői és betegségei miatt a vetésforgóban körültekintően kell elhelyezni, elkerülve a keresztesvirágú elő- és utónövényeket.

Zöldtrágyaként való alkalmazás

A Barka mustár kiváló zöldtrágyanövény, mivel gyors növekedése révén rövid idő alatt jelentős mennyiségű szerves anyagot juttat a talajba. A virágzás kezdetén ajánlott a növényt a talajba forgatni, hogy elkerüljük a magok beérését és a nem kívánt önvetést. A mustár gyökérzete javítja a talaj szerkezetét, növeli a vízbefogadó képességét, és elősegíti a talaj mikrobiológiai aktivitását.