Érett magjáért, esetleg zöldtakarmánynak termesztjük.
Szalmája értékes takarmány.
Kitűnő búza-elővetemény.
A gyengébb szikes területek hüvelyes növénye.
Elsősorban zöldtrágyázásra, zöldtakarmányozásra, szénakészítésre nemesített fajta.
A gyökérzetén lévő nitrogéngyűjtő baktériumok hektáronként 50-70 kg nitrogénnel gazdagítják a talajt, a bedolgozott szervesanyag javítja a talaj szerkezetét.
Természtése: szórványosan az ország szárazabb, aszályosabb vidéke, elsősorban a Tiszántúl.
Talaj-előkészítése: A borsóéval azonos. Mivel gyakrabban termesztjük sekély termőrétegű talajon, ezért az altalajlazítás termés-fokozólag hathat.
Vetés: Korán, március elején tisztán, támasztónövény nélkül vessük, mert ez növeli a termésbiztonságot. Gyommentes területen gabona-sortávolságra vethető, illetve ha a terület vegyszeres gyomirtása megoldott, szintén. Ellenkező esetben elgyomosodik. Vetésmélysége 4-8 cm. Magtakarásra fogas+hengert használunk. Nővényápolása: vegyszeres gyomirtása a borsóéhoz hasonló.
Csávázni nem kell.
Mivel a csírázáshoz több nedvességet igényel, mint a többi hüvelyes, amint a talajra lehet menni, vetni kell. Fontos az egyenletes vetésmélység, nedves talajban 5–6 cm, míg kiszáradt talajban vetésmélységtől függetlenül – a nedves rétegig le kell tenni a magot.
A lednek termésmennyiségét a növényállomány sűrűsége döntően befolyásolja. Tisztavetésben gabonasortávolságra vetve (12–15 cm) 1,0–1,2 millió csíra/ha indokolt.
Betakarítása: A búzával azonos időben, a borsóhoz hasonlóan takarítható be. A magvak alulról felfelé haladva érnek. Akkor arassuk, amikor a legértékesebb magvak már beértek. A borsóhoz viszonyítva a hüvelyek kevésbé nyílnak fel. Zöldtakarmánynak májusban júniusban takarítjuk be, amikor az alsó hüvelyekben a magvak már közel viaszérettek.
Termése: A 10-17 q/ha közepes termésnek számít. A jobb terméseredmény 20 q/ha felett van.
A szalmatermés a szemtermés kétszerese. Zöldtakarmányból 150-200q/ha termést ad. Ennek a tápértéke jobb, mint a borsóé.
1000magsúlya: 160-180 g, Hektolitersúlya: 70-90 kg.
