Magyar nemesítésű hármas hasznosítású rozs fajta:
Diploid, félig felálló növekedési típusú, magas szárú, félig lehajló közepes-hosszú kalászú, közepes-hosszú zöld szemszínű és nagy szemméretű (ezerszem-tömege: 28- 35 g) szabadelvirágzású őszi fajta. Idegentermékenyülő.
- Magas fehérje- tartalmú fajta, amely alkalmas étkezési gabona és takarmánygabona termesztésre egyaránt. Lisztjéből önmagában is jó minőségű rozskenyér süthető. A belőle készült kenyér fogyasztása javasolható a betegségmegelőző, egészséges táplálkozásban.
- Gyenge termékenységű- és homoktalajokon a legnagyobb termésre képes fajta. Magas szárú, nagy zöldhozamú, de jó állóképességű.
- A kalászolás előtt készített szilázs takarmányértéke kiváló: nyersfehérje tartalom 18-21%, szerves anyag- és rostemészthetőség 72-78%
- Korán ad kiváló minőségű tömegtakarményt (április közepe).
- Betakarítása (kaszálás) után, még tavaszi növények vethetőek.
- Várható hozam: 3-5 t/ha szemtermés, vagy 30-50 t/ha zöldtermés.
- Télállósága, szárazságtűrése, valamint bokrosodó - és gyomelnyomó képessége is kiváló.
- Gabonalisztharmatra rezisztens, szárrozsda iránti fogékonysága a standardokéhoz hasonló.
- Kitűnő rezisztencia tulajdonságai és gyomelnyomó képessége lehetővé teszik öko-termesztését is.
- Termesztése gyenge termékenységű homoktalajokon, erdőtalajokon és lejtős, erodált, sekély termőrétegű talajokon is javasolt, de a jó termékenységű talajokon is a legkedveltebb szilázs fajta.
- Korán - április közepén -, kalászolás előtt kaszálva képes 20-30 t/ha szilázshozamot kiváló takarmányértékkel együtt produkálni.
- Optimális vetésideje magnak: szeptember vége-október eleje, vetendő csíraszám: 4,0-4,5 millió/hektár (180-200 kg/ha vetőmag).
- Szilázsnak korábban - szeptember 15-25 között vessük, és megnövelt csíraszámmal (5 millió csíra/ha, 200 kg/ha vetőmag).
Szilázs előállításhoz ősszel a N 70-80 %-át ki kell juttatni (100-120 kg/ha N-hatóanyag/ha)
- Október végéig elsősorban szemtermésre még vethető - talajtípustól, agrotechnikától függően 3-4 to/ha-ra lehet számítani.
