Ajánlás szántóföldi és kertészeti kultúrákhoz
AÖP AÖP
BIO BIO
Dózis 1-3 l/ha
Jellemző humin- és fulvosav
Kiszerelés 1 liter/kanna
Nettó egységár 6489.18
Státusz Rendelhető
Típus talajkondícionáló
A Blackjak-ben lévő humuszt a növényünk gyökeréhez juttatva (beöntözve, vagy csepegtetve) képes jelentősen megnövelni a víz és a tápanyag felvehetőségét, valamint javítani a talajminőséget. A kijuttatott Balckjak képes a környezetében ideális talajállapotot biztosítani a kultúrnövény gyökerének még akkor is, ha az egyébként szervesanyaggal, tápanyaggal rosszul ellátott, vagy rossz pH-val rendelkezik! Így használata rosszabb talajokon szinte kötelező!
pH: 4,8 - enyhén savas
Sűrűség: 1,151 kg/l
A Blackjak lombon kiadagolva az alábbi előnyökkel jár:
Szinte minden forgalomban lévő humusz termék pH-ja 7 feletti. A humusz savak - ahogy a nevében is benne van - enyhén savas tartományban hatékonyak. A Blackjak pH-ja 4-5 közötti, ami ideális a hasznosulásához és ugyancsak ideális, ha növényvédőszerekkel együtt juttatjuk ki a növény lombfelületére. A legjobb minőségű humuszt az amerikai geológus kutatóról, A. G. Leonard professzorról nevezték el. Ezen Leonardit anyagok több 10 millió év alatt alakulnak ki és a világon csak nagyon kevés helyen bányászhatóak jó minőségben. A Danuba humusz tartalmú termékei mind Leonardit alapúak!
Álló- és folyóvizek partjától számított 50 m-es távolságon belül is kijuttatható.
A Blackjak 22-26% között tartalmaz humusz alkotó komponenseket pl. humik, fulvik, ulmik savak és huminokat.
Blackjak vegyi oldószerek nélkül készül, a legjobb minőségű Leonardit fizikai aprításával, így megtaláható benne az összes humusz alkotó komponens benne megtalálható! A termékben lévő 5-10 mikronos Leonardit darabok részben lebegnek, részben pedig leülepednek a kiszerelés aljára, mivel ez szuszpenzió (túltelített oldat). Használat előtt felrázandó!
A humik savak, mint egy bio kelát, megkötik a vizet, és a tápanyagokat a talajban, hogy az pufferként elérhető legyen később a növény gyökere számára! Minél több humik sav van a talajban, annál nagyobb a tápanyag és víz megkötő képessége! Ezen komplex szerves molekulák a legstabilabb része a talaj humuszának.
A humik savak (humusz alkotó) oldhatóak semleges vízben és lúgos oldószerekben pl. kálium-hidroxid. Viszont nem oldhatóak erős savakban. Az alapját különböző aromás (gyűrűs) vegyületek alkotják, melyekhez fenolos és karboxil funkciós csoportok kapcsolódnak, melyek töltést, és kapcsolódási pontokat adnak a humik sav komplex felületén. Az aromás (gyűrűs) molekulákhoz különböző cukormolekulák is kapcsolódhatnak, így összességében a humik savak egy óriás szuper molekulát alkotnak. A felületén többnyire (minimum 50%) negatív töltések vannak, vagyis kationokat (pl. Mg2+, Ca2+, Fe2+) képesek megkötni, de vannak rajta pozitív töltések is, melyek pedig az anionokat (pl. NO2-, NO2-, SO3--) képesek magukhoz vonzani.
A fulvik savak kb. tized akkora méretűek, mint a humik savak. Ebből kifolyólag máshol hasznosak a növénytermesztésben. A fulvik savak kismolekulájú vegyületek, melyek szinte mindenben oldódnak (semleges víz, savak és lúgok), ebből kifolyólag nem javasolt őket a talajba adagolni, mert kimosódhatnak. A talajban javasolt komplexen alkalmazni a többi humuszképző anyaggal együtt, vagy a levélre kipermetezni. Az alapjukat ugyanúgy aromás (gyűrűs) molekulák alkotják, melyekhez biológiailag aktív csoportok kapcsolódnak.
Rendkívül nagy sűrűségű a felületükön a különböző kapcsolódási pont, így képesek más anyagokat tápelemeket vagy molekulákat is szorosan megkötni. Ez a bio kelát hatás rendkívül fontos, mikor a fulvik savat a lombra permetezzük, mert magával ragadva a permetlében lévő egyéb anyagokat, azokkal könnyedén átjut a levél felületén. Ugyanígy, rendkívül gyorsan jut be a gyökérbe is a talajban, és viheti be magával a mikroelemeket.
A fulvik savak biostimuláns hatása, hogy fokozza a tápanyag és víz felvételt.
Ulmik savak alkoholos vegyületekben oldódnak, nem savakban vagy lúgokban. Kevésbé stabil vegyületek, mint a humik savak. Képesek a talaj szerkezetét, valamint a tápanyag megkötő képességét javítani.
A humin humuszképző anyagok nem oldódnak vízben, sőt savakban és lúgokban sem. Viszont ez alkothatja a talaj humuszának akár az 50%-át is. Ez adja a stabilitását!
A huminok a szerves anyagok bomlása (pl. cellulóz és lignin) során képződő molekulákból (pl. hidroximetilfurfural) képződnek úgy, hogy a növényi maradványok előbb lebomlanak egészen kis molekulákra, majd azok reakcióba lépnek egymással, így képezve óriás méretű, stabil molekulákat. Ezen humin vegyületek - mint egyfajta zsírszerű anyagok - nem oldódnak, és ezzel stabilitást adnak a humusznak.
A humin vegyületek növelik a talaj anion megkötő kapacitását, melynek köszönhetően a nitrit, nitrát, szulfit és foszfit is megmarad felvehető formában a talajban, és nem oldódik ki a gyökérzóna alá!
Az elpusztult növényi maradványok tartalmaznak cellulózt, mely a talajban található élőlényeknek köszönhetően lebomlanak, és újra hasznosulnak táplálék vagy humusz formájában.
A cellulóz leegyszerűsítve glükóz / cukor molekulák hosszú láncolata. A földön a cellulóz a leggyakoribb szerves óriás molekula, mely váza a növényeknek, gombáknak és némely algáknak is. A cellulóz vízben oldható molekula. Az állatok közül csak a kérődzők gyomra - az abban található baktériumok és gombák - képesek lebontani és hasznosítani.
Az elpusztult növényi maradványok tartalmaznak cellulózt, mely a talajban található élőlényeknek köszönhetően lebomlanak, és újra hasznosulnak táplálék vagy humusz formájában.
A lignin a cellulóz után a következő leggyakoribb óriás szerves molekula a földön. A lignin egy sokkal stabilabb polimer, mivel nem csak egy hosszú szénláncú vegyület, hanem azok egymással is összekapcsolódnak. A lignin a másodlagos sejtfalban, a fák háncsában, és a fafélékben (pl. a szállító szövetekben) van nagyobb arányban. A lignin vízben nem oldódik, leginkább csak gombák bontják. Még a kérődző állatok se tudják lebontani és hasznosítani.
TALAJKONDICIONÁLÓKÉNT: Szántóföldi és kertészeti kultúrák talajkezelésére 1-3 l/ha, 300 l/ha vízmennyiséggel vetéskor, u?ltetéskor a magágyba kijuttatva vagy u?ltetvényekben évente 1-2 alkalommal csepegtető öntözéssel beöntözve.
NÖVÉNYKONDICIONÁLÓKÉNT: Szántóföldi kultúrákban vetőmag kezelésére 1-2 l/tonna vetőmag mennyiségben, 10 l/tonna vetőmag vízmennyiséggel a vetőmagra csávázva
Kijuttatás során kerüljük a magas hőmérsékleten (25 °C felett) és magas UV sugárzási értékek melletti kijuttatást, mivel az fokozza a perzselés veszélyét! Ezért ideális a késő délután és a kora reggel közötti időszak. A permetlé helyes bekeverési sorrendje a következő: