Lombtrágyák

Primag - primag mag
Primaq - Prima Mag

HÍRLEVÉL

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy Ön is elsőként értesülhessen újdonságainkról, akcióinkról.

Az Adatvédelmi Nyilatkozatban foglaltakat tudomásul vettem, elfogadom.

>> Kínálat >> TÁPANYAGOK >> Lombtrágyák
Primag - primag mag
Az Adatvédelmi Nyilatkozatban foglaltakat tudomásul vettem, elfogadom.

  - Termékleírás olvasható;  - webáruházon keresztül rendelhető

  Megnevezés

 

 
Fertileader lombtrágyákBŐVEBBEN>>> 
Fitohorm lombtrágyákBŐVEBBEN>>> 
TuttoFerti lombtrágyákBŐVEBBEN>>> 
Genezis levéltrágyákBŐVEBBEN>>> 

A lombtrágyázás jelentősége
 

A levélen keresztüli tápanyag utánpótlás, azaz a lombtrágyázás régen alkalmazott tápanyag-ellátási módszer a növénytermesztésben.

Lombtrágyázás hatására fokozódik a fotoszintézis és a légzés intenzitása, az enzimrendszer működése, kedvezően hat a sejtkolloidok fizikai és kémiai állapotára. Ugyanakkor a levélen keresztül felvett tápanyagok serkentőleg hatnak a gyökértevékenységre is.
 

Míg a talaj tápanyaghiányát hagyományos módon, a talajra vagy talajba juttatott szerves és műtrágyákkal jól lehet pótolni, addig a viszonylagos, vagyis relatív tápanyaghiány esetében ez a megoldás nem járható, tekintettel arra, hogy a tápelemek felvételét akadályozó tényezők továbbra is fennállnak, és ebből adódóan a pótlólagosan adott tápelemek felvételét változatlanul akadályozni fogják.
 

Intenzív termesztési módok alkalmazása esetén az is előfordul, hogy gyorsan kell beavatkozni a növény táplálásába, a talajon keresztüli trágyázás lassúnak bizonyulna a tápanyagok lassú mozgása, a talaj kötöttsége, a gyökerek mélyen történő elhelyezkedése miatt.
 

A fenti két esetben megoldást jelenthet a levélen keresztüli tápanyag-adagolás, más néven lombtrágyázás. Elméletileg valamennyi növényi tápelem pótolható a levélzeten keresztül, de igazán nagy jelentősége a lombtrágyázásnak a mikroelemek, a magnézium, a nitrogén és bizonyos időszakokban a foszfor esetében van.
 

Lombtrágyázásra alkalmas műtrágya készítményre jellemző a jó, maradék nélküli oldékonyság, továbbá a könnyen hasznosuló kémiai forma, amelynek nincs vagy minimális a perzselő hatása, valamint jól keverhető növényvédő szerekkel. Egy-egy tápelem hiányának pótlására a mono típusú (egy hatóanyagot tartalmazó készítmények) általában hatékonyabbak, mint a komplex trágyák.

 

Annak érdekében, hogy a lombtrágyázás elérje a megcélzott hatást, a következőkre kell figyelemmel lenni:
 

• Lombtrágyázáshoz jó minőségű, lágy vizet használjunk, a lombtrágyák hatóanyaga kemény vagy erősen szikesítő (magas EC-értékű) vízben kicsapódhat, a növény számára felvehetetlen kémiai formává alakulhat át.
 

• Jobb hatásfok érhető el, és kisebb a perzselési veszély, ha nem tömény oldatot, hanem hígabbat, de gyakrabban használunk. Általában 0,1-0,5 százalékos oldatokat javasolnak a gyártók a készítményekhez. A keserűsó és néhány kevésbé perzselő hatású lombtrágya esetében még az 5 százalékos töménység is megengedhető.
 

• Az előzőből következően a lombtrágyaoldat EC-értéke – ami összetevődik a lombtrágya EC-értékéből és az öntözővíz sótartalmából – együttesen ne haladja meg a 2,5-3 EC-t. A töménység iránt a növények különböző mértékű érzékenységet mutatnak, általában a zöldségfélék, főleg a lazább szöveti rendszerrel bíró hajtatott zöldségfajok érzékenyebbek.
 

• A lombtrágyázás csak akkor hatásos, ha nagy, fejlődésben lévő, egészséges lombozata van a növénynek. Gombás, baktériumos betegségekkel vagy kártevőkkel fertőzött levélzet tápanyagfelvétele és tápanyagszállító, illetve asszimiláló funkciója gyenge, esetenként nulla.

Fajonként is eltérő a levél morfológiájából adódó hatékonyság; az uborka, dinnye esetében nagyon jó, a hagymánál, sárgarépánál és petrezselyem esetében gyengébb. Fiatalabb levelekre, hajtásokra juttatva jobb hatékonyság érhető el, mint az idősebb levelek esetében. Intenzív növekedés időszakában (május, június) különösen gyors és kedvezőbb hatással számolhatunk.
 

• 15 0C alatt jelentős mértékben romlik a lombtrágyák oldékonysága, ugyanakkor 21-22 0C felett bizonyos bomlások, vegyületek gázosodása történhet meg, ami nemcsak abban jelentkezik, hogy rosszabb a hatásfoka a készítménynek, hanem abban is, hogy már a lombtrágya hígabb töménységben is perzsel. Lehetőség szerint 18-20 0C-os vizet használjunk feloldáshoz.
 

• Nagy melegben, tűző napsütés alkalmával a perzselés veszélye miatt ne permetezzünk, legjobbak az esti vagy a kora reggeli órák. A lombtrágya gyors beszáradása rontja a hatásfokot.
 

•  A lombtrágyák döntő többsége növényvédő szerekkel együtt is kijuttatható. A jó oldódás miatt fontos a bekeverési sorrend. Először a poralakú (WP) növényvédő szert oldjuk fel, ezt kövesse az oldatformájú növényvédő szer hozzáadása (EC), és csak ezután keverjük be a lombtrágyát. Amíg egy-egy készítmény nem oldódott fel tökéletesen, addig a következő szert ne keverjük a permetléhez. Egyszerre három szernél többet ne keverjünk össze (gomba vagy baktériumölő szer, rovarölő szer és lombtrágya).
 

• Az összekevert készítmények hatásmechanizmusa nagyon bonyolult, nagyon nehéz előre megítélni a keverhetőségüket, ugyanakkor keverhetőségi táblázatok az új szerekről nem készülnek. Ezért új szerek használatakor az első alkalommal tanácsos egy próbakeverést alkalmazni, és megfigyelni az oldódást, esetleges kicsapódást.

 

Forrás: Agroinform



Primag - primag magPrimag - primag mag

Az Adatvédelmi Nyilatkozatban foglaltakat tudomásul vettem, elfogadom.