Vöröshere
Kezdőoldal > Blog > Szakmai cikkek > Vöröshere

Vöröshere

,
2015.07.05. | Szakmai cikkek | vöröshere , termesztés technológia ,

A vöröshere a lucerna után a második legértékesebb pillangós virágú szálas takarmány­növényünk. Hazánkban a Dunántúlon és az ország északi, csapadékosabb tájain termesztjük, azokon a talajokon, ahol a lucerna termesztése már nem gazdaságos. Az öntözést egyébként nagyon meghálálja, ezért öntözéses gazdálkodásunk fejlődésével a vöröshere termesztés lehetősége is tovább növekedhet. De a lucernával öntözéses körülmények között sem versenyezhet.

A vöröshere nemcsak fontos takarmánynövény, hanem értékes talajjavító-növény is, bár kevesebb szervesanyagot hagy vissza a talajba, mint a lucerna. Takarmányértéke közel azonos a lucernáéval, de valamivel kisebb a fehérjetartalma és rosszabb az étrendi hatása, ezért első­sorban szénát készítenek belőle. A friss zöld vöröshere - a lucernához hasonlóan - puffasztó hatású, ezért a vörösherét sem szabad legeltetni. A szénakészítés és a többi tartósítási módok mindenben azonosak a lucernatermesztésnél leírtakkal.

Egyik legértékesebb takarmánynövényünk a vöröshere


Rendszertana, elterjedése és biológiai jellemzése

A herefélék (Trifolium) nemzetségének legfontosabb és legértékesebb faja a termesztett vöröshere (Trifolium pratense L.). A termesztett vöröshere fiatal kultúrnövény. Nyugat-Európában a XVI. században kezdték el a termesztését. Hazánkban pedig csak a XVIII. század végén és a XIX. század elején kezd elterjedni. A nálunk termesztett vörösherék 2-3 évig élnek, és a korai érésű, két kaszálású típusokba tartoznak, amelyek öntözés esetén háromszor is kaszálhatók. Általában két éves növényként hasznosítjuk, mert a harmadik évben rendszerint kiritkul.

Biológiai jellemzés:

  •  A vöröshere alacsony hőmérsékleten (2-3°C) csírázó takarmánynövény.

Gyökérzet:

  • A vörösherének erős karó gyökere van, amely általában 60-70 cm mélyre hatol a talajba, de a talaj minőségétől függően egy-két méter mélyen is találunk gyökereket. A gyökértörzs (rizoma) a lucernához hasonlóan a talaj felszínéhez közel helyezkedik el.

Szár:

  •  A hajtások a gyökértörzs csúcsi részéből törnek elő, és bokrot alkotnak.

Levélzete:

  •  Hármasan összetett (Trifolium-levél). Az alsó levelek hosszú, a felső szárlevelek rövid nyelűek. A levelek alakja tojásdad, épszélűek, finoman és egyenletesen szőrözöttek. A levelek színén félhold alakú, világosabb zöld színű folt (keresztsáv) látható, de vannak folt nélküli levelek is.

Virágzata:

  • Összetett gombvirágzat, a virág színe többnyire lilás piros, de ritkán fehér virág is előfordul. 

A vöröshere is idegen termékenyülő növény. Jól és biztonságosan csak a hosszú szivókájú vadméhek képesek megtermékenyíteni. Kisebb mértékben a háziméhek is látogatják a vörösherét, de nagyobbrészt csak a Bombus-fajok (poszméhek) vesznek részt a megporzásban.

Termés és mag:

  •  A vörösherének egymagvú hüvelytermése van. A magvak lekerekített sarkú háromszög alakúak. A mag alapszíne sárga, a szélesebb rész gyakran lilás, fényes. A tetraploid vöröshere magja túlnyomórészt sárga. A diploid fajták ezermagtömege 1,6-2,3 g, a tetraploidoké 2,5-3,2 g.

Fajta megválasztás. A száraz és az öntözéses termesztés kívánalmainak megfelelően kell megválasztani a vöröshere fajtákat.


Éghajlat és talajigény, vetésváltás

Éghajlatigény. A vöröshere az éghajlattal szemben igényes növény, csak a hűvösebb, csapa­dékosabb éghajlaton termeszthető gazdaságosan. Hazai viszonyaink között a 600-650 mm évi csapadék mennyiség az, ahol a vörösherét már termeszthetjük, de igazán csak a 700 mm feletti csapadéknál érzi jól magát. Nagy termések biztosításához nemcsak a csapadék mennyisége, hanem az eloszlása is fontos. A vöröshere nemcsak a csapadékra igényes, hanem a levegő páratartalmára is. Hőigénye nem nagy, csak a magtermesztés igényel csapadékmentes, száraz, napos, meleg időjárást. A vöröshere a téli fagyokat is jól bírja, de tavasszal a felfagyásra érzékenyebb, mint a lucerna.

Talajigény:

  •  A vöröshere a talajjal szemben igénytelenebb, mint a lucerna. De nagy és biztos termések eléréséhez középkötött és tápanyagokban gazdag, jó vízgazdálkodású, nyirkos talajokat igényel. Laza homoktalajokon és szélsőségesen kötött, szikes talajokon nem termeszthető. De jól terem a mélyebb fekvésű, üde, humuszos homoktalajokon is. A talaj termőréteg mélységére és a talajvízszint magasságára (1,5-2 m) sem olyan igényes, mint a lucerna.
  • A vöröshere is mészkedvelő növény, de mészigénye kisebb, mint a lucernáé. Ezért a vörösherét mészszegény talajokon is termeszthetjük; ahol a talaj termőrétegének kémhatása - pH-értéke - 6-6,8 között van (Nyugat-Dunántúl erdőtalajai, stb.). Az ilyen talajokon meghálálja a talajok meszezését, és ezzel is növelhető a vöröshere termése.

Helye a vetésváltásban:

  •  A kétéves hasznosítású vöröshere nagyon jól beilleszthető a növényi sorrendbe. A vörösherét rendszerint takarónövénnyel vetjük, ezért az elővetemények értéke­léséhez tartozik a takarónövények értékelése is.

A vöröshere jó előveteményei:

  • A kapás növények, főleg a jól ápolt cukorrépa, illetve az utána kerülő tavaszi árpa. A vöröshere rossz előveteményei: a hüvelyesek, főleg a bükkönyfajok. Önmaga után 4 éven belül ne következzék „hereuntság” fellépése esetén pedig 5-6 évnél hamarabb ne kerüljön ugyanarra a táblára.
  • A vöröshere kitűnő előveteménye az őszi gabonaféléknek, főleg a búzának, de száraz viszo­nyok között és késői feltörés esetén helyesebb, ha tavaszi kapásnövényt vetünk a vöröshere után. 
     

Tápanyagigény és trágyázás

A vöröshere tápanyagigénye és trágyázása nagyon hasonló a lucernáéhoz. A két növény trágyázása között csak az a különbség, hogy a vöröshere alá kevesebb trágyára van szükség, mivel a vöröshere élettartama rövidebb és termése is kevesebb, mint a lucernáé.

Szervestrágyázás:

  •  Istállótrágyát csak az elővetemények - illetve a takarónövények elővete­ményei - alá adhatunk.

Műtrágyázás:

  •  A vöröshere a fejlődéséhez bőséges tápanyagot igényel. Ezért nagy termések biztosításához tápanyagigényének megfelelő műtrágyázásra van szükség.
  • A műtrágyák közül főleg a foszfor és kálium műtrágyák fontosak,  ezeket rendszerint a takarónövények alaptrágyázásakor (ősszel) dolgozzuk be a talajba.
  • Nitrogéntrágyázásra is hálásabb a vöröshere, mint a lucerna. Különösen a savanyúbb talajokon van kedvező hatása a nitrogénnek. A nitrogén műtrágyák mennyiségét befolyásoló tényezők a következők: a talajok nitrogénellátottsága, az öntözés, a vetésmód (pl. a takarónövényes vetés). A túlzott nitrogén trágyázás a takarónövény buja növekedését és a vöröshere felnyurgulását okozza.
  • A vöröshere fajlagos tápanyagigénye 100 kg szénatermésre vonatkoztatva: 2,3 kgN, 0,5 kg P2O5, 2 kg K2O, összesen 4,8 kg vegyes NPK hatóanyag.
  • A műtrágyaszámítás irányelvei szerint az átlagos körülmények és közepes tápanyagellátottságú talajok esetén az 1 t vöröshereszéna előállításához szükséges hatóanyagok kg-ban: 13-15 kg nitrogén, 7-8 kg foszfor, 19-20 kg kálium hatóanyag.
  • Ez összesen 39-43 kg vegyes hatóanyagnak felel meg 1 tonna szénatermés biztosításához, ahol az NPK hatóanyagok aránya 1:0,6:1,4 körül van.

A műtrágya adagolása:

  •  A foszfor és a kálium műtrágyákat alaptrágyaként kell a talajba dolgozni. A számított - esetleg korrigált - nitrogén műtrágyát három részletben kell adagolni: 1/3-át alaptrágyaként, 1/3-át vetés előtt a magágyba dolgozva, a visszamaradó 1/3-ot pedig a második évben indító fejtrágyaként szórjuk ki kora tavasszal.


Talajelőkészítés

A vöröshere talajelőkészítése mindenben azonos a takarónövényekkel telepített lucerna talajelőkészítésével. A talajelőkészítés menete a takarónövényhez igazodik.


Vetés

A vöröshere telepítésénél is fontos, hogy jó csírázóképességű, tiszta, arankamentes vetőmagot vessünk. A vörösherét is vethetjük tavasszal és nyár végén, de a tavaszi vetés általánosabb. Tavaszi vetés esetén a lucernánál korábban, már március első felében is elvethető. A nyár végi vetés kockázatos, ezért csak öntözéses körülmények között javasolható, és ilyenkor takaró­növény nélkül vetjük a vörösherét.

Tavaszi vetés esetén, - mivel a vöröshere jól tűri a takarónövény árnyékoló hatását, - rend­szerint takarónövénnyel vetjük. Legjobb és leggyakoribb takarónövénye a takarmányozási célra termesztett tavaszi árpa. Gyengébb talajokon a vöröshere ritkább őszi gabonákra is rávethető. Ha tavaszi árpa a takarónövény, először az árpa vetőmagját vessük el a szokásos mélységre, utána hengerezzünk, majd az árpa vetésére keresztben vessük el a vörösherét. A tavaszi árpa vetőmagjából helyesebb, ha kevesebbet vetünk (a szükséges vetőmag 50-70%-át), hogy a vörösherét kevésbé árnyékolja.

Vetőmagszükséglet kb. 10-11 millió csíra/ha, ami 12 cm-es sortávolság esetén 120-130 magot jelent folyóméterenként (és 19-21 kg/ha vetőmagnak felel meg). Egyébként jó minőségű vetőmag és magágy esetén 8-10 millió csíra (16-18 kg/ha) vetése is elegendő. Gyengébb termékenységű talajokon vethetjük a vörösherét szarvaskereppel keverten is. Öntözéssel és gyomos talajokon viszont füves keverékben is telepíthető a vöröshere. Füves keverékben legmegfelelőbb társnövénye az olaszperje és a réti komócsin.


Ápolás és gyomirtás

A tisztán vetett vöröshere ápolása nagyobbrészt azonos a lucerna ápolásával. A takaró­növénnyel vetett vöröshere ápolása a takarónövény aratása után kezdődik. A takarónövényt minél előbb hordjuk le a tábláról, mert a kombájn-szalma alatt a vöröshere hamar kipusztul. A heretarló első ápoló munkája a könnyű fogas és utána a henger járatása.

A felfagyott vörösherét is hengerezzük le. Az aranka ellen pedig úgy védekezhetünk, mint a lucernánál. A vörösherét vegyszeresen is lehet gyomirtani. Tisztán vetett vöröshere esetén a vetés előtti gyomirtás azonos a lucernáéval.  Felülvetés esetén, ha a takarónövény gabonaféle, lehet postemergensen is permetezni a vörösherét. Leggyakrabban előforduló gyomnövényei az aranka, a szádor, a tarlóvirág, apró szulák, vadrepce, szulák keserűfű, libatopfajok, útszéli zsázsa, repcsényretek, tarka koronafürt, lósóskafajok stb.

Kártevői a csipkézőbogarak, lucernaböde, vincellérbogár, somkóró-bagolypille, valamint a magkártevők (ápionfajok, vöröshere-magdarázs). 

Jellemző betegségei a herefoltosság, rozsda (ezeket kaszálással megelőzhetjük), valamint a gyökérvész, fuzánózus, virágzöldülés és a lisztharmat.

Öntözés. A vöröshere száraz viszonyok között (az Alföldön) csak öntözéssel termeszthető. Az öntözést jobban meghálálja, mint a lucerna. A vöröshere legjobb öntözési módja az esőszerű öntözés, de gazdaságos a sávos, csörge­deztető öntözés is. Az öntözést mindig kaszálás után végezzük. Az öntözővíz mennyisége egy-egy öntözésnél annyi legyen, hogy a talaj 25-30 cm mélyen beázzon, (50-60 mm vízadagig). Ha nagyon száraz a talaj, ennél lényegesen több vizet is adhatunk, de a túlöntözésre vigyázzunk.


Betakarítás

Első évben a takarónövény letakarítása után - az időjárástól függően - rendszerint egy kaszálást ad a vöröshere. A kaszálást ne siessük el, de ha lehet, szeptember végéig fejezzük be, mert a későn kaszált vöröshere a tél folyamán erősen kiritkulhat. A második évben vöröshere rendszerint kétszer kaszálható. Az első kaszálást mindig bimbózáskor végezzük, így a második kaszálás mennyiségét növelhetjük, és kedvező időjárás esetén még harmadik kaszálásra is számíthatunk.

Kaszálások ideje:

1. kaszálás: május közepe-június eleje
2. kaszálás: július vége-augusztus eleje
3. kaszálás: augusztus vége-szeptember eleje.

Feltörése hasonló a lucernáéhoz. Ha búzát vetünk utána, akkor a második kaszálás után törjük fel, de ha tavaszi következik utána, akkor várhatunk a harmadik kaszálásra is.

Magtermesztés

A vöröshere magtermesztésénél még általános, hogy a sűrű, takarmányozásra termesztett vöröshere második növedékét, ill. kaszálását hagyják meg magnak. De a vörösherénél is elterjedőben van az elkülönített, széles (60-70 cm) sortávolságú magtermesztés, amelynek agrotechnikai irányelvei sokban hasonlítanak a lucernáéhoz.

Forrás: Szántóföldi növénytermesztéstan

Kiemelt bejegyzéseink
Termékkínálat
Címkék
vetésforgó kölcsönös megfeleltetés AÖP ünnepi nyitvatartás új előírások Posztregisztrációs Fajtakísérlet riolittufa talajjavítás aszály vis maior kárbejelentés zöldítés AKG zöldtrágyázás kárenyhítési hozzájárulás szója gázolajszállítás UN kármentő tálca IBC permetezési napló gazdálkodási napló minősítés tanúsítvány takarónövény műtrágya tárolás termesztés technológia NÉBIH bevallás őstermelő adózás vetőmag zöldugar kérelem műtrágya starter trágyázás tápanyag borsó támogatás jövedelmezőség földtörvény FAO kukorica tenyészidő szállítási határidő repce búza ökológiai másodvetés tritikálé szilázs parlagfű szervestrágya granulátum rozs talajoltás tarlóbontás talajbaktérium helyszíni ellenőrzések földhasználat gyep ökológiai gazdálkodás Lumino Pro formatartó Q-bag zsák BIg-Bag zsák takarmány haszonbérlet biostimulátor növénykondícionálás őstermelői igazolvány concept cirok szudánifű takarmánynövény KAP füvesítés gyeptelepítés BMR jogszabályváltozások vetőburgonya csávázás systiva fordított áfa biominősítés zab olajtök hibridbúza keverési igazolás fémzárolt vetőmag baltacim bíborhere lucerna somkóró csillagfürt olaszperje deflektor oltott lucerna csicseriborsó szarvaskerep lóbab vöröshere takarmányrepce vetőmagnorma zöldtrágya pohánka méhlegelő parkfű köles mohar AÖP szerlisták tőzeg sorköztakaró családi gazdaság árpa tönkölybúza vetésidő napraforgó biogazdálkodás biovetőmagok Kuk bükköny perlit
Üzenet
Kérdésed, üzeneted van? Oszd meg velünk!

Legkeresettebb termékek | Legkeresettebb termékek
Desiree
Rendelhető
Vetőburgonya
Desiree csávázatlan
Kiszerelés:
25 kg/zsák
Nettó egységár:
420 Ft/kg
Kosárba teszem
Méhlegelő 5.
Rendelhető
Méhlegelő keverék
Méhlegelő 5. csávázatlan
Kiszerelés:
10 kg/zsák
Nettó egységár:
2 127 Ft/kg
Kosárba teszem
Bio-Fer Natúr
Rendelhető
Szervestrágya
Bio-Fer Natúr
Kiszerelés:
1000 kg/big-bag
Nettó egységár:
82.00 Ft/kg
Kosárba teszem
Marha-Jó
Rendelhető
Szervestrágya
Marha-Jó
Kiszerelés:
25 kg/zsák
Nettó egységár:
146.50 Ft/kg
Kosárba teszem
SY Batanga
Rendelhető
Kukorica
SY Batanga csávázott+stimulátor
Kiszerelés:
50 ezer mag/zsák
Nettó egységár:
29 506 Ft/zsák
Kosárba teszem
Cikkajánló | Cikkajánló
A csávázott vetőmag: a mezőgazdaság zöld megoldása
A csávázott vetőmag: a mezőgazdaság zöld megoldása
2024.03.26. | Szakmai cikkek
Hogyan segíthet a csávázott vetőmag a mezőgazdaságban a környezetvédelem és a hatékonyság növelésében?
Tovább olvasok
Starter műtrágya: a bőséges termés titka
Starter műtrágya: a bőséges termés titka
2024.03.26. | Szakmai cikkek
A starter műtrágyázás jelentősége a növények korai fejlődésében és hatása a terméshozamra.
Tovább olvasok
A lóbab a mezőgazdaságban: természetes nitrogénforrás
A lóbab a mezőgazdaságban: természetes nitrogénforrás
2024.02.14. | Szakmai cikkek
A lóbab az egyik legrégebbi kultúrnövény, népszerűsége hazánkban is növekszik.
Tovább olvasok