Segíthetünk?
Kezdőoldal > Blog > Pohánka termesztése
Pohánka termesztése

Pohánka kínálatunk
 

A pohánka agronómiai szerepe leginkább a kettős termesztésben van. Rövid tenyészideje alkalmassá teszi másodvetésű növénynek, de fővetésben is termeszthető. Leginkább korai betakarítású kultúra, esetenként elemi kár vagy más ok miatt kipusztult növények után vetik. A dél-európai országokban ma is fontos másodnövény. További előnye, hogy igénytelen, jól alkalmazkodik a kedvezőtlen adottságú termőhelyekhez. Eredményesen termeszthető olyan területeken is, ahol a meghatározó gabonafélék termesztése gazdaságtalan. Szántóföldi kórokozója, kártevője alig ismert. A peszticidek visszafogott használata, esetleg mellőzése folytán kiválóan illeszkedik az ökológiai gazdálkodás rendszerébe. Termesztése kis költségráfordítást igényel, különösen másodvetésben. A legfontosabb költségösszetevő a vetőmag, valamint a kézi- és gépi munka ráfordítás. A termesztéshez szükséges gépek azonosak a többi gabonanövény termesztésekor használt géppel, speciális gépigénye nincs.

A következőkben röviden ismertetni szeretném e növény termesztésének fontosabb ismérveit.   

Származás, elterjedés

A pohánka mérsékelt övi származású, rövid tenyészidejű, kétszikű növény, a keserűfűfélék (Polygonaceae) családjába, a Fagopyrum nemzetségbe tartozik. A lisztes magjáért termesztik, ez az oka annak, hogy a gabonafélékhez sorolják (szokták pszeudo-cereáliának vagyis álgabonának nevezni). Származási helye Dél-Nyugat-Kína és a Himalája keleti oldala közötti terület. Innen terjedt el már az ókorban Ázsia többi része, majd a középkorban Európa felé. Hántolt magját Ázsiában több ezer éve fogyasztják. Termesztésének fénykorát a pohánka Magyarországon az 1600-as években érte el, később az intenzív termesztésű gabonafélék és a burgonya megjelenésekor visszaszorult a termőterülete. A fejlett országokban az elmúlt két évtizedben ismét nő a kereslet iránta. A világ legjelentősebb pohánkatermelő országai hagyományosan Oroszország, Kína, Ukrajna, a legnagyobb fogyasztó Japán.

Botanikai leírás

A pohánka egyéves, lágyszárú növény. A kifejlett növény szára 3-15 mm átmérőjű, bordás felületű, belül kisebb-nagyobb mértékben üreges. A növénymagasság 30-120 cm közötti lehet. A szár többszörösen elágazó, de állományban csak az elsődleges elágazások fejlődnek ki. Gyökérzete főgyökér-rendszer, mely 30-50 cm mélységig hatol a talajba, 25-30 cm szélességig terjedő gyökérágakkal. A pohánka levele nyeles, szíves-nyilas vagy szíves-háromszög alakú. A levéllemez 4-8 cm hosszú, kopasz. A virágzat végálló, összetett bogernyő. Egy-egy növényen több ezer virág fejlődhet. A virágok kétivarúak, de önmeddőek, a megtermékenyülés 100 %-ban idegen megporzással, rovarok révén történik. A rovarmegporzás miatt a pohánka termékenyülési aránya évjáratfüggő, többnyire alacsony. A kaszattermés felülete sima, fajtánként eltérő színű. Ezermagsúlya 14-28 g között változik.

Ökológiai igény

A pohánka tenyészidejének hossza 85-110 nap. Ki kell emelni a fagyérzékenységét. Vízigényes, mérsékelten melegkedvelő növény, a sekély gyökerezés miatt kiegyenlített vízellátást igényel, különösen a virágzás idején. Rövid tenyészidejének legnagyobb része a nyár aszályos időszakára esik. Vetése hazánkban a csapadékosabb vidékeken javasolt, a rövid tenyészidő következtében az északi tájakon is. Általában kedveli a laza szerkezetű, semlegeshez közel álló kémhatású talajokat, de az enyhe talajsavanyúságot is elviseli. A szélsőségesen laza homok- és a kötött, hideg, valamint az erősen meszes talajok kivételével a legtöbb talajféleségen jó eredményt ad.

Vetésváltás

Fő- és másodvetésben egyaránt termeszthető. Az előveteménnyel szemben nem igényes, a legfőbb szempont annak lekerülési ideje. Elsősorban korán lekerülő elővetemény után javasolható. Önmaga után nem tanácsos vetni. A pohánka bármely őszi és tavaszi vetésű növénynek jó előveteménye.

Tápanyag-utánpótlás

Tápanyagfelvevő képessége igen jó, ezért viszonylag szerény mértékű tápanyag-utánpótlást igényel. Amennyiben másodvetésbe szánjuk, úgy az elővetemény alá célszerű kijuttatni a műtrágyát. Túlzott N-ellátás mellett a pohánka hajlamos a megdőlésre, s emellett a terméskötés is kárt szenved. Foszfor- és káliumfelvétele nagy, a gyökérzet kis kiterjedése ellenére hatékonyan veszi fel a foszfort, jól hasznosítja a talaj foszforkészletét. A foszforműtrágya javasolt hatóanyag adagja 40-80 kg P2O5/ha, a káliumé 60-120 kg K2O/ha. A káliumműtrágyák közül csak klórmentes változatot használjunk.

Talaj-előkészítés

A kis magméretre és a sekély gyökerezésre tekintettel általános irányelv, hogy 10-12 cm mély, apró morzsás, laza, de jól tömörített magágyat készítsünk művelettakarékosan, kímélve a talaj nedvességkészletét. Ezzel elősegítjük a gyors kelést és az erőteljes fejlődést, ami elengedhetetlen a megfelelő gyomelnyomáshoz. Főnövényként vetve a tavaszi gabonafélékkel azonos munkát kíván.

Vetés

A pohánka termesztéséhez a vetéstől számítva 100-110 fagymentes napra, és 1500 °C hőösszegre van szükség. A vetés csak akkor kezdhető el, ha a talaj kellően átmelegedett (10-14 °C talajhőmérséklet). Optimális vetésideje a májusi fagyveszély elmúltától július közepéig tart. A július közepe után vetett pohánka beérése bizonytalan. Magnak termesztve a pohánkát az ajánlott sortávolság 24 cm, folyóméterenként 60 maggal, ez 250 csíra/m2 (2,5 millió/ha), kb. 60 kg/ha vetőmagmennyiség mellett. Kötöttebb talajokon a vetőmagmennyiség 15 %-kal növelhető. A vetésmélység 2-5 cm, a talaj kötöttségétől függően. 

Növényápolás

A mag csírázásához és a keléshez minimum 10-12 °C-os talajhőmérséklet szükséges, ez május közepe után általában adott. Hosszan tartó hűvös időben elhúzódhat a kelés, ilyenkor célszerű hengerezni, ha a talaj felszíne cserepesedik. Kellő talajnedvesség mellett a pohánka a vetés után egy héten belül kikel, és ha a nappali léghőmérséklet is megfelelő (min. 15-20 °C), a negyedik héttől már virágzani kezd. A fajra jellemző igen gyors és sűrű kelés versenyképessé teszi a pohánkát az egyéves gyomfajokkal szemben. A hatékony gyomelnyomás azonban csak akkor érvényesül, ha a kelést követően gyorsan záródik az állomány, továbbá, ha a magágy készítésekor hatékony a mechanikai gyomirtás. Ez utóbbi szempontból kedvező, hogy a pohánka késői vetésű, mert így többször is művelhető a talaj a vetésig. Ez azért is indokolt, mert csak kevés herbicid áll rendelkezésre a vegyszeres gyomirtáshoz, organikus termesztésben pedig csak a mechanikai gyomirtásra hagyatkozhatunk. Indokolt esetben a kelést követő könnyű fogasolás hatékonyan irtja a gyomokat (dupla gabona sortávolság esetén). A kétszikű gyomok ellen posztemergens módon védekezhetünk Lontrel 300 herbiciddel (0,6 l/ha) a növényállomány virágzását megelőzően (a pohánka kelése utáni harmadik hétig). Betegségek, kártevők ritkán okoznak gazdasági kárt. A pohánka növekedése, virágzása nem determinált, ezért időben elhúzódó.

Az idegenbeporzás következtében a terméskötés a rovarjárás függvénye. Hűvös időben, vagy olyan helyen, ahol kevés a mézgyűjtő rovar, rosszul termékenyül. Rovarok hiányában akár 15 % alatti lehet a termékenyülés aránya. Virágai nektártermelők, ezért virágzó állománya kiváló méhlegelő. Méze kissé sötét színű, különleges ízű. Kedvező időjárás esetén hektáronként kb. 100 kg mézet produkál.

Betakarítás

A mag érése a vetéstől számított 70-75. nap táján kezdődik. Az aratást akkor kell elkezdeni, amikor az alsó szinteken a magvak már érettek, a középsőkön félig érettek. A pohánka fiatal hajtásai ekkor még általában virágzanak, a szár még nedvdús, de már vörösödik. Az aratással azonban nem szabad várni, mert az érett mag hajlamos a pergésre, s ez által a termés legértékesebb része (a korai kötés) veszhet kárba. Napjainkban gabonakombájnnal egyetlen menetben takarítják be. A gépi betakarításhoz segítséget nyújthat az előzetes deszikkálás (Zopp 1,5-2,0 l/ha), bár erre csak ritkán van szükség. A dob fordulatszámát célszerű 500-600-ra csökkenteni, és a dobkosarat tágra nyitni, mert az érett magvak könnyen törnek. Terméshozama kedvező körülmények között hektáronként 2-2,5 t mag, mostohább talaj- és időjárási körülmények mellett olykor csupán 1 t/ha, vagy ez alatti. Tekintve, hogy öntözés nélkül termesztik (valamint az idegen megporzás miatt is), jelentős a terméshozam évjárati ingadozása.  Az aratás után a termést azonnal tisztítani és szárítani kell. A pohánka magja nehezen hántolható, speciális eszközt igényel.

A rövid ideig tartó területfoglalás alkalmassá teszi zöldtrágyaként való hasznosításra két fővetésű kultúra között. A kirobbanóan gyors kelés és az erőteljes növekedés eredményeként a pohánka rövid idő alatt nagy vegetatív tömeget fejleszt, kevés víz felhasználásával. A száraz biomassza-hozam nyolc hét alatt hektáronként 6 tonnát is elérhet. Lágyszárú hajtásai gyorsan elbomlanak, így a zöldtrágya hatása szinte azonnal jelentkezik. A pohánkának és bomló maradványainak allelopatikus hatást igazoltak.

Gazdasági jelentőség

A pohánka az egyik legsokoldalúbban hasznosítható gazdasági növény. Széleskörű felhasználási lehetősége abból adódik, hogy a növény szinte minden része hasznosítható, különböző célokra. Jelentőségét leginkább a kivételesen kedvező táplálkozás-élettani jellemzői adják. A zöld növény, a levélliszt a rutin (P-vitamin) gyógyszeripari előállításának alapanyaga. Virágzó állománya, ahogy már utaltunk rá, kiváló méhlegelő.

30 év alatt a piacon
Dinamikus növekedés
72 órán belüli szállítás
Széles választék
Üzenet

Kérdésed, üzeneted van? Személyre szabott megoldást keresel? Oszd meg velünk! Várjuk észrevételeidet az oldalunkkal kapcsolatban is. Minden építő jellegű javaslatot szívesen fogadunk.

Kiszállítás
Kiszállítás
Kiszállítás
Kiszállítás
Kiszállítás
Kiszállítás
Kiszállítás
Kiszállítás
Kiszállítás
Kiszállítás
Kiszállítás
Kiszállítás
Kiszállítás
Kiszállítás
Kiszállítás