Segíthetünk?
Hírlevél feliratkozás
Primaq - Prima Mag

Örülünk, hogy szeretnél feliratkozni hírlevelünkre. Értesülj Te is első kézből akcióinkról, újdonságainkról!

Kezdőoldal > Blog > Miért fontosak a talajbaktérium-növénykapcsolatok?
AjánlatkérésKiszállításKiszállítás
Miért fontosak a talajbaktérium-növénykapcsolatok?

Szerző: Kiss-Leizer Dávid, mikrobiológus kutató
Magyar Talajvédelmi Baktérium-gyártók és -forgalmazók Szakmai Szövetsége
 

Az utóbbi időben egyre több szó esik a biológiai növényvédelemről, azon belül is a baktériumos talajoltásról, mint alternatív, fenntartható mezőgazdasági eljárásról. Bár a mikorrhiza gombák elengedhetetlen szerepe a növények életében már jó ideje közismert, a talajbaktérium–növény kapcsolatok jelentőségét csak az utóbbi időben kezdtük feltárni. Tekintsük most át, hogy miért nőtt meg az érdeklődés a talajbaktériumok iránt!

Természetes körülmények között a növények sokrétű baktériumközösségeket tartanak fenn a gyökereik körül, melyeket a gyökérnedveikben kiválasztott vegyületekkel felszaporítanak, illetve befolyásolnak. Ebben egyik fő eszközük a cukormolekulák kiválasztása, amik sok baktérium számára jelentenek tápanyagforrást. A növények a gyökérzetük környezetében különféle egyéb anyagokkal képesek válogatni is a talajbaktériumok között, hogy a számukra előnyös tulajdonságokkal rendelkező, ún. növénynövekedés-serkentő rhizobaktériumokat dúsítsák fel. Ezeknek az ismérve, hogy rendelkeznek PGP- (növénynövekedés-serkentő) tulajdonsággal, így előnyös „szolgáltatásokat” tudnak nyújtani.

A PGP-tulajdonságok és növényekre gyakorolt hatásaik összetett rendszert alkotnak, és nagyjából a következő szempontokból segítik a növényt:

  • jobb tápanyag- és vízfelvételt biztosítanak;
  • védenek a kórokozóktól és a környezet káros hatásaitól;
  • a növényélettan befolyásolásával segítenek túljutni a stresszhelyzeteken.

Ezek a rendszerek bonyolultak, összetettek, és sok alrendszerből állnak, emellett szorosan összefüggenek egymással. Az első példa a rhizobaktériumok növényi hormonháztartásba történő beavatkozása. A rhizobaktériumok egyik legismertebb hatásmechanizmusa a stressz esetén, például szárazság hatására a növényben megnövekedett gátló etilénhormon szintjének csökkentése. A megnövekedett etilénhormonszint ugyanis a növénynövekedés leállásához vezet, amely hosszú távon a növény öregedését, hervadását eredményezi. Az etilénszint csökkentésével párhuzamosan viszont a rhizobaktériumok a növény növekedését serkentő hormonokat is termelnek, melyek segítenek a gyökérnövekedésben és a gyökérszerkezet átalakításában. Az így keletkező dúsabb gyökérzet mélyebbre érhet a talajban, ezáltal a növény több víz- és tápanyag felvételére lesz képes, illetve nagyobb mennyiségű baktériumot tud fenntartani.

A második példa a tápanyagfelvétel támogatása. A dúsabb gyökérzet nagyobb felszívó felületet biztosít, emiatt pedig jobban érvényesül a rhizobaktériumok tápanyag-mozgósítási képessége. Ezek ugyanis felvehetővé teszik a talajban felvehetetlen formában jelen lévő tápelemeket, mint például a káliumot, foszfort és vasat. Azt se felejtsük el, hogy a pillangós növények esetében a nagyobb gyökérzet több gümőt tud képezni, így javul a nitrogénellátottság is.

A következő példa a talajbaktériumok által termelt anyag, az exopoliszacharid (EPS), amelyet többek között a gyökérnedvben kiválasztott cukorból alakítanak át a baktériumok. Ezt a cukormolekulák hosszú láncaiból álló, nyálkaszerű anyagot a baktériumok a saját és a gazdanövényeik védelme érdekében termelik a környezeti hatásokkal szemben. Így a nagyobb gyökérzet nagyobb mennyiségű gyökérnedvet, ezáltal pedig több nyálkát jelent. Az EPS pedig javítja a talajszerkezetet, így segíti a talajszemcsék kötődését a gyökérhez. Kiváló víztartó képessége miatt pedig nagyban gátolja a kiszáradást, sőt megköti a sót is, így szikes talajokon is fontos.

Nem csoda tehát, hogy a növények – akár magas „költségek” mellett is – fenntartják ezeket a baktériumközösségeket; egyes esetekben kimutatták, hogy a fotoszintézissel megtermelt szerves anyagaik 40%-át is a mikrobáik táplálására fordítják. Cserébe viszont sok segítséget kapnak, hogy megküzdjenek az őket érő stresszhelyzetekkel.

Különféle vizsgálatok feltárták, hogy a megfelelő baktériumos talajoltás növeli a növényekbiomassza-mennyiségét, csírázási esélyét, gyökérhosszát és -sűrűségét, ellenálló képességüket mind a kórokozókkal, mind pedig az időjárási vagy talajtani viszontagságokkal szemben, így növekszik a termésátlag, a termésbiztonság, illetve javul a beltartalom is. Emellett a beavatkozás még a virágzást is korábbra hozhatja.

A leírtak alapján nyilvánvaló, hogy a talajbaktériumok nagyon is fontos szerepet játszanak a növények jólétének biztosításában. A talajoltó baktériumkészítmények használata pedig elengedhetetlen a fenntartható mezőgazdaság kialakításában, valamint a talajerő visszapótlásában – főleg napjainkban, amikor a klímaváltozás miatt egyre szélsőségesebb időjárásra számíthatunk.


Forrás: Agrárágazat 2021.06.21.   

Hírlevél feliratkozás

Örülünk, hogy szeretnél feliratkozni hírlevelünkre. Értesülj Te is első kézből akcióinkról, újdonságainkról!

30 év alatt a piacon
Dinamikus növekedés
72 órán belüli szállítás
Széles választék
Üzenet

Kérdésed, üzeneted van? Oszd meg velünk!

Kiszállítás
Kiszállítás
Kiszállítás
Kiszállítás
Kiszállítás
Kiszállítás
Kiszállítás
Kiszállítás
Kiszállítás
Kiszállítás
Kiszállítás
Kiszállítás
Kiszállítás
Kiszállítás
Kiszállítás