We can help?
Subscribe to newsletter
Primaq - Prima Mag

We are glad you would like to subscribe to our newsletter. Get first-hand information about our promotions and news!

Home page > Blog > Mi is az a FAO-szám?
Request for quotationDeliveryDelivery
Mi is az a FAO-szám?

A FAO-szám relatív fogalom. A FAO-szám alatt a kukorica hibridek egymáshoz viszonyított, adott helyen, adott időpontban mért adatai alapján számított tenyészidőt értjük.

A kukorica hibrideket éréscsoportokba soroljuk. A tenyészidő hosszának meghatározására nemzetközi jelölést vezettek be, a FAO számot. A FAO szám 0-tól 999-ig terjedhet.

  • Magyarországon a 200-599 FAO számú hibrideknek van jelentősége. A szuper korai (FAO 100-199) csoport termése kicsi, tőlünk északabbra termesztik, hazánkban gazdasági jelentősége elhanyagolható.
  • A FAO 500-as csoportnál hosszabb tenyészidejű hibridek Magyarországon nem érnek be. A 700-900 FAO számú hibridek csak meleg éghajlaton, például az USA-ban, Floridában vagy Louisiana államban, valamint Indiában, Afrikában termeszthetők.
  • Minden éréscsoportban adott amerikai hibrid tenyészideje jelenti a sztenderdet. Ezen hibridek tenyészideje általában 20-30 nappal is rövidebb az USA-ban (Magyarország, Tápiószeléhez viszonyítva).
  • A hibridek tenyészideje és termőképessége között pozitív korreláció van, a hosszabb tenyészidejű hibridek többet teremnek.
  • Magyarországon a korai és középérésű (FAO 300-400) hibridek vannak túlsúlyban. Az utóbbi években az igen korai csoport (FAO 200) aránya növekszik, míg a középérésűé csökken. Ennek oka abban keresendő, hogy a száraz, aszályos évek gyakoriságának növekedésével a középérésű hibridek termelési kockázata nőtt. A vízellátás szempontjából kritikus időszak nagy valószínűséggel esik aszályos periódusra Magyarországon a FAO 400-as hibridek esetében.
  • Az, hogy adott termőhelyen korainak vagy későinek számít-e egy hibrid, az mindenekelőtt a hőmérsékleti adottságok függvénye. Például egy Magyarországon középérésűnek számító hibrid tőlünk északra későinek, délebbre pedig korainak számít.

Annak érdekében, hogy a világ minden részén azonos módon legyen értelmezhető a kukorica tenyészideje, 1954-ben Rómában, a FAO VII. Kukoricakongresszusán kilenc éréscsoportba sorolták be a világon fellelhető, különböző tenyészidejű fajták és hibridek mindegyikét. A legkorábbi a 100-as, a legkésőbbi a 900-as éréscsoport lett. Minden egyes csoportban kijelöltek egy-egy hibridet, amelyekhez viszonyítva könnyen meghatározható az új hibridek tenyészideje. Ezt a tenyészidő-jelölést ne­vezték el FAO-számnak, amit a világ számos országában bevezettek.

Magyarországon a szem betakarításkori nedvességtartalmával jellemzik az érés időpontját. Ezt a felfogást megerősítette a szem szárítására fordított energia árának emelkedése. A cél az volt, hogy a kukorica minél alacsonyabb szemnedvességgel legyen betakarítható.

A nemesítés olyan új hibrideket jelentetett meg, amelyek más hibridekhez képest később virágoznak, de gyors vízleadásuk révén, a betakarításkori szemnedvesség alapján valójában korábbiak lettek. Az átlagosnál gyorsabb vízleadás azonban szárszilárdsági gondokat idézhet elő, ezért egyoldalúan a betakarításkori szemnedvességre alapozni a tenyészidő kiszámítását veszélyes lehet. Ebből adódóan a tenyészidő meghatározása még összetettebb feladattá vált. A világban kialakult versenyhelyzet, az objektív, mindenki által egyformán értelmezett fajtakísérletezés megkövetelte a tenyészidő pontos definiálását és mérését.

A Nébih kezdeményezésére komoly konzultáció előzte meg a ma Magyarországon hivatalosan elfogadott tenyész­idő-meghatározási módszert. Ez a metódus magába foglalja az 50 százalékos nővirágzást, a standard hibridek 25–20 százalékos szemnedvességénél mért adatokat és természetesen a betakarítás időpontjában mért szemnedvességet. A több év kísérleti eredményei alapján kiválasztott standardokhoz való viszonyitás adja meg az új fajták tenyészidejét, amit a FAO-számmal fejezünk ki.

Egy új hibrid FAO-számát legalább 2 év több kísérleti helyről származó adatainak felhasználásával határozzák meg.

A Nébih ezzel a módszerrel dolgozik mind az állami elismerésre bejelentett fajtajelöltek, mind a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ) által szervezett kísérletek kiértékelésében A számítási mód kiállta az utóbbi évek próbáját, megbízhatóan használható.

Magyarországon a termelők a termesztésre ajánlott kukoricahibridek FAO-számáról alapvetően két forrásból szerezhetnek információt. Az egyik a fajtatulajdonosok, illetve a forgalmazók promóciós anyaga, a másik a Nébih és a GOSZ kísérleti beszámolói.

Az EU bármely tagállamában regisztrált hibrid vetőmagja korlátozás nélkül forgalmazható a többi EU-tagállamban. Ezért, ha egy hibrid előzetes magyarországi kísérlet és tenyészidő-meghatározás nélkül kerül piacra, könnyen előfordul, hogy ugyanaz a hibrid más és más FAO-számmal jelenik meg, ami értelemszerűen zavart jelent a hibrid megítélésében. Az eltérő FAO-számok megjelenése részint a FAO-szám meghatározásának módszertani eltéréséből, részint a környezeti hatások módosító hatásának következménye. Közismert általános tendenciák is érvényesülnek, például egyes országok hibridjeinél a FAO-szám rendszerint vagy magasabb, vagy alacsonyabb.

Magyarországon a FAO-számmal kapcsolatban a Nébih és a GOSZ által kiadott eredmények alapján mindannyian biztonságosan tájékozódhatunk.

FAO-szám

éréscsoport

tenyészidő hossza (nap)

várható érési időpont

HU (oC)

100-199

szuperkorai

95-105

augusztus közepe

916-972

200-299

igen korai

130-140

augusztus vége-szeptember eleje

1028-1088

300-399

korai

140-150

szeptember második fele

1138-1194

400-499

középérésű

150-160

szeptember vége- október eleje

1250-1305

500-599

késői

160-170

október közepe-vége

1361-1417

600-

igen késői

170-180

október vége- november eleje

1472-1528

 Forrás:  Szél Sándor Magyar Mezőgazdaság 2020

Subscribe to newsletter

We are glad you would like to subscribe to our newsletter. Get first-hand information about our promotions and news!

Message

Questions, messages? Share it with us!