We can help?
Subscribe to newsletter
Primaq - Prima Mag

We are glad you would like to subscribe to our newsletter. Get first-hand information about our promotions and news!

Home page > Blog > Magvas gondolatok a vetés előtt
Request for quotationDeliveryDelivery
Magvas gondolatok a vetés előtt

MEGÉRI AZ ÁRÁT A FÉMZÁROLT VETŐMAG? IGEN!

1. Csak a fémzárolt vetőmag jelent garantált fajtaazonosságot.
2. Ismert, kipróbált, hazai viszonyok között tesztelt fajtát érdemes választani, mely szennyeződésektől és káros gyommagvaktól mentes.
3. Csak fémzárolt vetőmag használata esetén veheted biztosra, hogy a vetőmagok legalább 85%-a kicsírázik. Hiszen a NÉBIH csak minden szempontból egészséges vetőmagra ad ki Bizonyítványt.
4. A vetőmag-előállításokat független állami szervezet, a NÉBIH ellenőrzi.
5. Széleskörű szántóföldi kísérletek bizonyították, hogy a fémzárolt vetőmaghasználat többlettermést eredményez.
 
Amennyiben SAJÁT ÁRUGABONÁDAT VETED EL, tudatosan vagy tudat alatt lemondasz:
# a nemesítés eredményeiről,
# az élelmiszerbiztonság bizonyításához szükséges származási igazolásról;
Mit jelent a költséghatékonyság a kalászosok vetőmaghasználata során? Első ránézésre a saját árugabona visszavetése valóban olcsóbbnak tűnik. De vajon ezen kívül milyen előnye van, és mennyi kockázatot rejt? Kiszámoltad-e már az árugabona visszavetésével elért tényleges költségmegtakarítást?
 
Számoltál az ezzel együtt járó:
# saját munka többletráfordítással,
# az esetleges minőségvesztéssel,
# az ismeretlen vetőmagminőség miatt megnövelt magmennyiség költségével,
# csávázószer és a csávázás költségével,
# a visszavetett magban előforduló kórokozók és gyommagvak miatt megemelkedett növényvédelmi kockázattal és költségekkel,
# presztízs veszteséggel, melyet a nem megfelelő vetőmag okozhat a növényállománya kultúrállapotának szakmai megítélésében?
 
Tudtad, hogy
# a visszavetésre használt "kombájntiszta", úgynevezett "vetőbúza, vetőárpa" tisztasága nem éri el a 95 %-ot sem,
# a nem megfelelően kezelt őszi búza és a tavaszi árpa állományok vadzab fertőzöttséget mutatnak, emiatt a visszavetésre használt magban fokozott gyomosodás észlelhető,
a maggal terjedő gombák toxinjai a nem megfelelően kezelt állományok termésében jelentős károkat okoznak?
 

A vetőmag maga az élet, a gazdálkodás alapja. Ennek fényében különösen fontos, hogy a lehető legjobb minőségű vetőmagot szerezzék be a gazdálkodók.  A szakma vetőmag alatt egyértelműen a fémzárolt, minősített vetőmagot érti. A fémzárolt vetőmag többszöri szemlén, ellenőrzésen esik át, ennek következtében a gazdálkodó biztos lehet abban, hogy fajtaazonos, jó csírázóképességű vetőmagot vet el, mely vetőmag a sikeres gazdálkodás záloga. A fémzárolt vetőmag használata mellett számos szakmai érv szól.

A búzatermesztés ma már nem lehet öncélú tevékenység. Elsősorban a piaci igények határozzák meg, hogy milyen fajtát és annak végtermékét hol, hogyan és milyen arányban érdemes termelni. Abban az esetben, ha ismerjük a piac igényeit, és ismerjük saját lehetőségeinket, akkor ki kell tudni választani a megfelelő fajtát, és annak ismeretében kialakítani a termesztéstechnológiát. Magyarán meg kell tervezni a jövedelmezőséget, meg kell célozni az állandó, stabil piacokat. 

A gazdálkodó termelőterületének egy részére saját fogásból származó, a gazdálkodó által letisztított, jó esetben csávázott és csírázóképességre vizsgált magot vet el. Területének többi részére államilag ellenőrzött, fémzárolt vetőmagot vásárol. Így a beszerzéssel nem csak frissíti (felújítja) szaporító anyagait, hanem évről évre új fajták termelésbe vonására is lehetősége nyílik. Az elvetésre került teljes mennyiségből a fémzárolt vetőmag részesedését nevezzük felújítási aránynak. Ennek szakmailag elfogadott minimális mértéke 40-50 % körüli, mely hosszú időn keresztül megvalósult a gyakorlatban, az utóbbi 10 évben azonban jóval a kívánatos mérték alatt van (20%). 

Gyakran felmerülő kérdések:
Saját vetőmag - visszavetés árugabonából - esetén a gazdálkodó nem ismeri a vetőmag biológiai értékét (ép csíra %, vigor, 1000 szemtömeg, osztályozottság, tisztaság, kórtani problémák stb.), de esetenként még azt sem, hogy milyen fajtát vet valójában. Káros gyakorlat az, hogy sokszor túlzott a vetőmagnorma, hogy a várható hibákat kivédjék. Így születnek a sűrű vetések, ahol többek között számolhatunk a megdőléssel, a gombabetegségek intenzívebb megjelenésével, az indokolatlanul nagyobb növényvédőszer-használattal, esetenként a szárcsökkentő használatával is. 
Relatíve magasabb a tápanyagfelvétel a nagyobb biológiai tömegből adódóan. 
Megnő a betakarítási energiafelhasználás, nő a nehezen kezelhető szalma mennyisége, ellenben alacsonyabb az 1000 szemtömeg, magasabb a tisztítási (manipulálás) veszteség, nem beszélve arról, hogy kisebb az értékes malmi tömeg, vagyis közvetve alacsonyabb az 1 ha-ról értékesíthető mennyiség, de a gazda számolhat a gyengébb minőségi paraméterekkel is (fizikai és beltartalmi mutatók: fehérje, esésszám, sikérminőség stb.). 
A visszavetett árugabona használata komoly növényvédelmi aggályokat vethet fel. A visszavetésre használt - kombájntiszta-, úgynevezett "vetőbúza, vetőárpa" tisztasága nem éri el a 95 %-ot sem.
A nem megfelelően kezelt őszi búza és a tavaszi árpa állományok vadzab fertőzöttséget mutatnak, emiatt a visszavetésre használt magban fokozott gyomosodás észlelhető.
A maggal terjedő gombák (fuzárium fajok) toxinjai a nem megfelelően kezelt állományok termésében jelentős károkat okoznak. Ez az utóbbi paraméter az utóbbi időben különösen nagy probléma volt a termesztésben.

A csávázás jelentősége
A termelő a fémzárolt vetőmag megvásárlásával a fajtát és az abban rejlő genetikai potenciált veszi meg. Természetesen bízik abban, hogy a fajtában rejlő tudást (termésmennyiség, minőség és ellenállóképesség) a külső környezeti hatások segítségével (vagy negatív esetben annak kivédésével) és az általa alkalmazott technológia betartásával a legnagyobb mértékben ki tudja használni. Mint minden élő szervezet, így a termesztett növények is kitettek a különböző kórokozók támadásának, így az egyik legnagyobb veszélyt jelentő fuzárium fajokénak is. A betegségek egy csoportja ellen kizárólag csávázással tudunk védekezni (üszögök), de más kórokozók ellen is hatékony védelmet biztosíthatunk a vetőmag kezelésével. 
A helyes fajtakiválasztás és az okszerű csávázás a termesztési technológia alapkövei. Egyrészt igyekszünk az ellenállóbb fajtát kiválasztani, másrészt nem tehetjük meg, hogy ennek vetőmagját védelem nélkül engedjük a földbe.

A csávázási kötelezettség nem csupán egy törvényi előírás. Magyarország területén csávázás nélkül nem szabad gabonát vetni, amelyet jogszabály is előír. A csávázatlan vetőmagot használó termesztő a felelőtlen termesztéstechnológia folytatásával nagymértékben kockáztatja termése mennyiségét, minőségét, veszélyeztetve ezzel a termés eladhatóságát (mikotoxin előírások).
A fuzárium elleni védekezés már vetés előtt el kell, hogy kezdődjön, hiszen a vetőmaggal terjedő és csírakorban a talajból fertőző kórokozó ellen a leghatékonyabb és leggazdaságosabb eszköz a csávázás.
A különböző hatóanyagú, formulációjú, egy és több komponensű csávázószerek megoldást jelentenek a hatékony védekezéshez valamennyi termelő számára. 

Csávázás, de mivel?
Szerencsére az elmúlt időszakban történt csávázószer felhasználásra vonatkozó tiltások és korlátozások az őszi kalászos fajokat nem érintették, így a növény védőszerek gazdag választéka áll a termelők rendelkezésére. A csávázószer kiválasztásakor célszerű figyelembe venni, hogy létezik a maghéj alatt rejtőző fuzárium (belső) és a mag felszínén (külső), illetve a talajból fertőző típus. 
A belső fuzáriumok ellen felszívódó (szisztemikus) hatóanyagkörből kell választani, de talán a legszerencsésebb ilyenkor a felszívódó és kontakt hatóanyagok kombinációjának alkalmazása. A szerválasztáskor arra is érdemes odafigyelni, hogy a csávázószer hatóanyaga ne legyen azonos az állománykezelésre is használt gombaölő permetező szerével, ami a szerrezisztencia kialakulásának megelőzése miatt fontos.

A mai csávázószerek minden tekintetben megfelelnek a legmagasabb igényeknek, mivel szerformájukból adódóan a magon egyenletes eloszlást, jó tapadó képességet (minimális leporlást) biztosítanak.
A vetőmaggal "jó viszonyban" vannak, nem csökkentik a csírázóképességet, és a kezelt mag tárolhatóságát sem korlátozzák. 

A csávázás csak szakszerűen kivitelezve hatékony
A termelő számára az a legbiztosabb megoldás, ha a vetőmagot már csávázottan vásárolja, és olyan vetőmagüzem termékét választja, ahol a csávázást profi módon végzik (bevonási egyenletesség, pontos hatóanyag felvitel). A csávázószer szakszerűtlen megválasztása, valamint a szer felvitele munkaegészségügyi és környezetvédelmi problémákkal járhat. A csávázási tevékenység végzése személyi és tárgyi feltételek meglétét igazoló engedélyekhez kötött.

GONDOLD ÁT ÉS DÖNTS OKOSAN!

Forrás: VSZT

Subscribe to newsletter

We are glad you would like to subscribe to our newsletter. Get first-hand information about our promotions and news!

30 év alatt a piacon
Dinamikus növekedés
72 órán belüli szállítás
Széles választék
Message

Questions, messages? Share it with us!

Kiszállítás
Kiszállítás
Kiszállítás
Kiszállítás
Kiszállítás
Kiszállítás
Kiszállítás
Kiszállítás
Kiszállítás
Kiszállítás
Kiszállítás
Kiszállítás
Kiszállítás
Kiszállítás
Kiszállítás