Segíthetünk?
Hírlevél feliratkozás
Primaq - Prima Mag

Örülünk, hogy szeretnél feliratkozni hírlevelünkre. Értesülj Te is első kézből akcióinkról, újdonságainkról!

Kezdőoldal > Blog > LUCERNA termesztés technológia
AjánlatkérésKiszállításKiszállítás
LUCERNA termesztés technológia

Tápanyagellátás
A lucerna tápanyagigényes növény. A lucerna fajlagos tápanyagigénye (100 kg lucernaszéna képzéséhez a talajból felvett mennyiség):

N: 2,7 kg/100 kg
P2O5: 7,0 kg/100 kg
K2O: 1,5 kg/100 kg
CaO: 1,5 kg/100 kg

A trágyaadagokat a talajvizsgálati adatok, a tervezett termés nagysága, a talajból egységnyi terméssel kivont tápanyagok mennyisége és a nitrogéngyűjtő baktériumok tevékenysége figyelembevételével állapítjuk meg. A trágyaadagok meghatározásánál a lucerna teljes élettartamára tervezett terméssel kivont tápanyagok mennyiségét vesszük figyelembe. Ezt a mennyiséget azonban csak középkötött, mély termőrétegű, az átlagosnál jobb tápanyagellátottságú talajokon kaphatja meg egyszerre a telepítés előtt. Ha öntözzük a lucernát, akkor is a megosztott trágyázással ad nagyobb termést.
A lucerna N-igényét csak a kezdeti fejlődés során kell kielégíteni műtrágyázással. Ekkor még a gyökerén később szimbiózisban élő baktériumok felszaporodási folyamata és a gümőképződés zajlik, ami kezdeti „N-éhséget" vált ki. A kezdeti fejlődés elősegítéséhez igényli ennek a makroelemnek a pótlását is a telepítés előtt. Savanyú talajokon hatásos a termő lucerna N-fejtrágyázása is, kora tavasszal illetve kaszálások után megosztva. Ugyanígy történhet az öntözött lucerna N-trágyázása.

A szükséges foszfort és káliumot több évre előre alaptrágyázás formájában juttatjuk ki.
A foszfor hasznosulása a mészben szegény talajokon a legnagyobb mértékű. A szárazanyag-gyarapodáshoz, a fehérje-beépüléshez, és a megfelelő gyökértömeg kialakulásához is nélkülözhetetlen. A kálium a sarjadzás gyorsaságát, a levélterület növekedését, a szénhidrátok transzportját segíti elő, ugyanakkor a sztómák működését is szabályozza.
Gyenge foszforellátottságú talajokon foszfor fejtrágyázás is végezhető kora tavasszal.
A magas káliumigény ellenére sem ajánlatos alaptrágyaként 200 kg/ha fölötti hatóanyagmennyiséget kijuttatni. Az első és második termő év végén zárófejtrágyázás végezhető az e fölötti hatóanyagmennyiség kijuttatására.
A lucerna igényes a mészellátottságra, fajlagos igénye 3,5 kg/100 kg termés. A mésztrágyázás talajvizsgálat alapján történhet, 7 pH alatti talajoknál a javító meszezés mindenképpen szükséges. Nyár végi telepítéskor az elővetemény alá, vagy őszi telepítéskor az alapozó trágyázással együtt 3-6 t/ha CaCO3 kijuttatása javasolt. A talajszerkezet javítására 1-1,5 t/ha sekélyen bedolgozott mészkőpor megfelelő.

Vetésváltás
Az elővetemény megválasztásánál figyelembe kell vennünk az évelő kultúra speciális igényeit, valamint a telepítés idejét, az utóvetemény megválasztásakor a lucerna kedvező elővetemény-értékét, valamint azt, hogy a lucerna nagy vízfogyasztású növény.
A tavaszi telepítésnél nem elsődleges szempont az elővetemény lekerülési ideje, a nyár végén vetett lucerna előveteményének megválasztása azonban nagyobb körültekintést igényel. Csak korán lekerülő elővetemények után biztosítható a megfelelő talaj előkészítés, pl. a periodikus mélyművelés. Legjobb előveteményei a kalászos növények, jónak számítanak még az őszi és tavaszi keveréktakarmányok, a repce, korai burgonya stb. A korán lekerülő elővetemények után tavaszi telepítés esetén is kedvezőbbek a feltételek jó minőségű magágy kialakításához.
Önmaga után annyi ideig nem célszerű vetni, ameddig a területen volt. Rossz előveteményei a pillangósvirágú növények.
A lucerna kedvező elővetemény-hatása a feltörést követően több évig is tapasztalható. A második kaszálás után feltört lucerna jó előveteménye az őszi búzának.
 

Talajelőkészítés
A lucerna mélyen művelt talajt, a telepítéshez pedig aprómorzsás, ülepedett magágyat igényel, amely alkalmas az aprómag sekély, egyenletes mélységű elvetésére. A talajelőkészítés során figyelembe kell venni, hogy álló kultúra lévén, a munkaműveletek hatásának több évre kell kihatnia (pl. talajlazítás). Az egyes műveletek megtervezését a talaj típusa, kultúrállapota, és az elővetemény sajátosságai szerint végezzük. A telepítés ideje is döntő módon meghatározhatja a talajelőkészítés lépéseit. A lucerna igényes a talajművelés mélységére, az altalajlazítást igényli és meghálálja.
 

Nyár végi telepítés talajelőkészítése kalászosok után
Tarlóhántás + zárás: korai elővetemények, kalászosok után következhet a betakarítás után minél rövidebb időn belül, sekélyen (10-12 cm) járatott tárcsával. Fogassal és gyűrűshengerrel munkáljuk el és zárjuk le. Célja a vízmegőrzés és a talaj beéredésének elősegítése, valamint a gyom és árvakelés irtása.

Alapozó talajművelés: nyári szántás, mely előtt az alapműtrágyákat ki kell juttatni. Akkor végezzük, amikor a tarlóhántás vagy a hántott tarló ápolása után a talaj beéredése folyamatban van vagy kigyomosodott a talaj.  Ennek elmunkálása majd zárása ekéhez kapcsolt hengerrel vagy gyűrűs mélytömörítő illetve rögtörő hengerrel a talaj kiszáradásának csökkentése érdekében is szükséges.

Kötöttebb talajokon a tarlóhántást követően fokozatos mélyítéssel 2-3 menetben nehéztárcsával legalább 20 cm-es mélységig műveljük meg a talajt, majd gyűrűs hengerrel vagy rögtörő hengerrel zárjuk.

Magágykészítés: a magágyat a megszántott, lezárt és megülepedett talajon közvetlenül a vetés előtt kell elkészíteni, sekélyen porhanyító és tömörítő eszközök kombinációjával, lehetőség szerint egy menetben. Eszközei a kombinátor és az ásóborona.
 

Tavaszi telepítés talajelőkészítése kalászosok után
Tarlóhántás + zárás

Tarlóápolás: tárcsával vagy szántóföldi kultivátorral a hántott, kizöldült tarlón végezzük, célja a gyomok és árvakelés gyérítése, a kelő gyomnövények magérlelésének megakadályozása az alapozó talajművelésig eltelt időszakban. A nehéztárcsával történő fokozatos mélyítés a talaj beéredését megyorsítja. Nyirkosabb talajállapot mellett a forgó- vagy ásóborona használata kedvezőbb. A tarlóápolási munkákat is zárjuk gyűrűshengerrel.

Őszi szántás és annak elmunkálása: a lucerna alá őszi mélyszántást, vagy altalajlazítást és őszi szántást végzünk. A barázdabehúzást követően talajállapottól függően rögtörő hengert vagy fogast járatunk. Csernozjom jellegű talajokon finoman, kötöttebb talajokon durva elmunkálás végezhető, laza szerkezetű talajokon az elmunkálás elmaradhat.

Magágykészítés: a tavaszi magágykészítéskor fokozottan ügyelni kell a felesleges taposás elkerülésére. Először simítóval elegyengetjük a talajfelszínt, majd sekélyen járatott kombinátorral magágyat készítünk. A talajfelszín alatt 2-3 cm-re tömörödött, szerkezetes rétegnek kell lennie a vetéskor, hogy az egyenletes vetésmelységet tartani lehessen.
 

Tavaszi telepítés talajelőkészítése kapásnövények után
Szármaradványok bedolgozása a talajba + zárás: középkötött, száraz talajon az elővetemény szármaradványait 2-3 tárcsázással a talajba kell dolgozni, majd hengerrel a talajt le kell zárni. Ezt követheti a tarló kizöldülése után a mélyítő tárcsázás majd annak zárása. Későn lekerülő elővetemények esetén kötött és középkötött talajon a szármaradványokat egy vagy két menetben nehéztárcsával fel kell aprítani, majd ezt követően szántani.

Őszi szántás és annak elmunkálása

Magágykészítés
 

Telepítés
A lucerna telepíthető tavasszal, vagy nyár végén. A tavaszi telepítés a talaj nedvességtartalma miatt biztonságosabb, a nyár végi a következő évben több termést ad. Magyarországon döntően a tavaszi telepítés sikeres, nyár végén csak az ország dunántúli, csapadékosabb területein biztosított általában a keléshez szükséges csapadék. A tavaszi telepítés a késői kitavaszodás, a nyár végi telepítés a magágyelőkészítésre kedvezőtlen időjárás miatt elhúzódhat. A nyár végi telepítés során azonban törekedni kell arra, hogy a tél beállta előtt kellően gyökeresedjen az állomány.

A lucerna telepítés módjai

A lucernát lehet tisztán vagy takarónövénnyel társítva telepíteni. A telepítés módja nagyban befolyásolja a kaszálások számát és a termésmennyiséget.
Tiszta telepítés: ma már leginkább ezt a telepítési módot alkalmazzák az üzemek, mivel a lucerna biológiai igényeinek ez a telepítési mód felel meg leginkább. A keményhéjúság miatt előfordulhat a vontatott kelés, de a tiszta telepítéskor a később kikelő növényeket nem hátráltatja a konkurens takarónövény. Mind a nyár végi, mind a tavaszi telepítés során előnyösebbnek tekinthető. Egyenletesebb és sűrűbb állományt eredményez, mint a takarónövényes vetés.
A tavaszi telepítést március második, harmadik dekádjában, az augusztusi telepítést augusztus második, harmadik dekádjában kell elvégezni. A vetés gabona-sortávolságra történik, 15-20 kg/ha vetőmagmennyiséggel, ami legalább 10 millió csíraszámot jelent hektáronként. A vetőmagmennyiség megállapításánál figyelembe kell venni a vetőmag használati értékét, ami a lucernamag esetében a keményhéjúság gyakori előfordulása miatt nagyobb hangsúlyt kap.
Takarónövényes telepítés: alkalmazása csapadékosabb viszonyok között vagy olyan talajtípusokon fordul elő, ahol a laza talajszerkezet miatt a defláció veszélye fennáll, és emellett a homokverés a lucernát is károsíthatja. A takarónövény tehát a talajvédelemben betöltött szerepe miatt előnyös lehet, emellett a gyomokat elnyomja, és a termését is hasznosíthatjuk. A lucerna takarónövénye lehet a csökkentett magmennyiséggel vetett tavaszi árpa, vagy fél magmennyiséggel vetett és zölden betakarítható borsó.
 

Betakarítás
A kaszálások száma évente 4-6, a kaszálások idejének és számának meghatározásánál azonban több tényezőt is figyelembe kell venni:

  • a terület ökológiai adottságait, a telepítés idejét,
  • az esetleges öntözést (öntözött lucernát a második évben 5-6-szor kaszálhatunk),
  • a lucerna biológiai igényeit (a rizóma tartalék tápanyagainak feltöltődése a zöldbimbós állapotban kezdődik és a virágzás kezdetéig tart),
  • a felhasználási módot.


Kaszálási rend:
Egy növedék vegetatív fejlődése 32-38 napig tart. Az előzőekben tárgyalt ismeretek alapján meghatározható az egyes növedékek betakarításának ideje. Általában 4-6 hetente tervezzük a kaszálásokat.

Tavaszi telepítésű lucerna kaszálási rendje:

  1. év:         1. kaszálás: július vége-augusztus eleje
                  2. kaszálás: szeptember

       2. év:         1. kaszálás: május eleje
                         2. kaszálás: június közepe-vége
                         3. kaszálás: július vége
                         4. kaszálás: szeptember

A harmadik, esetleg a negyedik év kaszálásainak ütemezése a második évhez hasonló.  Az augusztus végi telepítés a következő évben már közel teljes termést adhat, általában háromszor kaszálható.
A negyedik vagy ötödik évben a második kaszálás után sekély szántással feltörik a lucernát, ezt tömörítik, hogy a nagy tömegű gyökér elbomlását és a talaj beéredését elősegítsék, majd mélyszántással aláforgatják.

Növényvédelem
A lucerna betegségei:

  • A lucerna vírusbetegségei

Lucernamozaik (Alfalfa mosaic virus)

Világszerte ismert betegség. A beteg növény alacsonyabb, törpenövésű, levelei mozaikosan foltosak és ráncosak. A kórokozó vírusvektor levéltetvek útján terjed. A védekezési lehetőségek közül fontos a térbeli izoláció azon kultúráktól, melyeket a kórokozó szintén fertőzi (burgonyafélék, borsó, bab, szója). Korábbi kaszálással a betegség elterjedése csökkenthető.
 

  • A lucerna gombabetegségei

Ibolyaszínű gyökérölő penész (Helicobasidium purpureum)
A kórokozó mindenütt elterjedt faj, főleg idősödő lucernaállományokban okozhat nagyobb kárt. Szinte kizárólag csak a mélyfekvésű, vízállásos területeken jelenik meg. A betegség tünetei: Nyár elején a táblán a lucernanövények kör alakú foltokban sárgulnak, hervadnak, majd fokozatosan elhalnak. A beteg növények talajból történő kiemelésekor a karógyökéren ibolyás színű penészbevonat látható. Nedves környezetben a fertőzött növény nyálkásan rothad, míg szárazabb körülmények között korhad. 
Védekezési lehetőségek: Kerülni kell a mélyfekvésű táblák lucernával történő bevetését, illetve belvíz megjelenésekor törekedni kell a gyors vízelvezetésre.

Lucerna fertőző hervadása 
Az egyik legjelentősebb hervadást okozó gombafaj a Fusarium oxysporum var. medicaginis, de hasonló tüneteket okozhat a Verticillium albo-atrum gombafaj is. Az általuk okozott tőpusztulás mértéke szélsőséges esetben elérheti az 50%-ot is, illetve a lucerna idő előtti kiritkulásában is nagy szerepet játszanak.  A betegség tünetei: A kelőfélben lévő növény hervad, később elszárad, a talajból könnyen kihúzható. Kifejlett növény esetében szintén hervadás jelentkezik, ami egy tövön belül szárról szárra terjed, míg végül az egész növény elpusztul. A beteg növény a talajból könnyen kihúzható, a karógyökér elkorhad.
Védekezési lehetőségek: A kórokozók polifág talajlakó gombák, így az ellenük való védekezés nehéz. Lehetőség szerint kerüljük a vetési sorrendben az egyéb pillangósokat.

Lucernalisztharmat (Erysiphe communis f. sp. medicaginis)
A lucerna gyakori kórokozója, kártétele inkább minőségi, mintsem mennyiségi. Az általa fertőzött szénát az állatok nem fogyasztják szívesen. A betegség tünetei: A leveleken piszkosfehér micélium szövedék jelenik meg, ezekben később apró fekete termőtestek, peritéciumok jelennek meg. 

Védekezési lehetőségek: A gyakorlatban a kórokozó ellen ritkán történik kémiai állománykezelés, a tünetek megjelenési időszakában végzett kaszálás eredményes lehet. A lucerna lomb- és szárbetegségei ellen végzett állománykezelések kivitelezését az nehezíti, hogy állati takarmányként történő felhasználása miatt az élelmezés-egészségügyi határidőket szigorúan be kell tartani.

Lucerna levélragya (Pseudopeziza medicaginis)
A lucerna egyik legsúlyosabb levélbetegsége. Viszonylag gyakori betegség, az általa előidézett levélhullás nagy terméskiesést okozhat. A betegség tünetei: A leveleken kerek, sötétbarna foltok jelennek meg (109. ábra), a fertőzés súlyosbodásával a levél elszárad, majd lehull. Védekezési lehetőségek: Megegyezik a lisztharmatnál tárgyaltakkal, azzal a különbséggel, hogy a kórokozó a vetőmaggal is terjed, ezért szisztemikus gombaölő szerrel végzett csávázás is szükséges.

Lucerna fenésedés (Colletotrichum trifolii
A lucerna egyik legsúlyosabb betegsége, jelentőségét növeli, hogy a nagyértékű levél mellett a szárat is megtámadja. A betegség tünetei: A levélen illetve a száron hosszúkás, barna szegélyű, világos közepű folt jelenik meg, mely a növényi szövetbe mélyen belemaródik. A világos folt közepén apró fekete pontokként megjelennek a gomba termőtestjei. Védekezési lehetőségek: A kórokozó elsősorban fertőzött növényi maradványokon marad fenn, így fontos azok talajba forgatása. Magfogás esetén fertőzött tábláról ne takarítsuk be a vetőmagot, illetve ellenkező esetben a vetőmag csávázása felszívódó gombaölő szerrel elengedhetetlen. A tünetek megjelenésének kezdetén alkalmazhatunk vegyszeres állománykezelést is, kontakt illetve erősebb fertőzések esetén szisztemikus fungicidekkel.

Lucernarozsda (Uromyces striatus)
A lucerna gyakori, de kisebb károkat okozó betegsége. A betegség tünetei: A leveleken és a száron nyár elejétől jelennek meg a vörös színű uredotelepek, melyek később fekete színű teleutotelepekké alakulnak át. A fertőzött levelek összeszáradnak, majd lehullanak. Védekezési lehetőségek: Korábbi kaszálás, illetve a köztesgazda irtása. A fajták között vannak a kórokozóval szemben jó rezisztenciális tulajdonságokkal bírók.

Lucerna pszeudopezizás levélfoltosága (Pseudopeziza medicaginis)
Világszerte elterjedt kórokozó, jelentős lombvesztést okozhat. A leveleken apró, sárga szegélyű, barna majd barnásfekete közepű foltok jelennek meg. A fertőzött levelek sárgulnak, majd lehullnak. A levélhullás mindig alulról kezdődik. A betegség járványos fellépése esetén a korábbi kaszálás eredményes lehet, súlyosabb esetben kaszálás után, 10-15 cm-es állományban vegyszeres védekezést kell alkalmazni.

 

 

  • A lucerna kártevői

Mezei pocok (Microtus arvalis)
Magyarországon mindenütt gyakori, 3-6 évente szaporodik fel oly mértékben, hogy jelentős gazdasági kárt okoz. Károsítás: Folyamatos rágásával sok növényt tönkretesz, elsősorban a zöld részeket rágja meg, ami miatt a növény újrahajt, ezáltal tartalék tápanyagait éli fel. A több évig bolygatatlan talaj kiváló lehetőséget nyújt felszaporodásának. Védekezési lehetőségek: Álló lucernában a talajművelési eljárásokkal nem gyéríthető. Vegyszeres úton a pocokjáratok gázosításával, illetve csalétekkel irthatjuk.
 

Hamvas vincellérbogár (Otiorrhynchus ligustici)
Magyarországon mindenütt gyakori kártevő, károsításával minden évben kisebb-nagyobb mértékben számolni kell. Károsítás: A lárva a növény főgyökerét és az oldalgyökereket rágja meg, ennek következtében a károsított lucerna gyengén fejlődik, télállósága csökken. Az imágó a levélen szabálytalan karéjozást végez, ez elsősorban kelő lucernánál okozhat nagy problémát. Védekezési lehetőségek: A pillangós előveteményt feltétlenül kerülni kell. A kelő lucerna védelme érdekében szájon át ható inszekticidekkel állománypermetezést kell végezni, amit szükség szerint meg kell ismételni.
 

Zöldborsó- ill. lucerna-levéltetű (Acyrtosiphon pisum)
A lucerna hajtásnövekedése leáll, a fiatal növényi részek felületén megjelenik a levéltetvek jelenlétére utaló csillogó, ragacsos váladék ("mézharmat") Maglucernán szívogatásuk hatására virághullás következik be. Védekezni felszívódó rovarölőszerrel kell.
 

Lucernapoloska (Adelphocoris lineolatus)
A lucerna magtermesztésben az egyik legveszélyesebb kártevő, de a takarmánytermő állományban is nagy kárt okozhat. Károsítás: Szívogatása nyomán a megsebzett szárrész felett a hajtások elhervadnak, a bimbók és a virágok elfonnyadnak, lehullanak. Magtermő lucernánál a csiga alakú hüvelytermés is elszárad. Védekezési lehetőségek: Tömeges elszaporodásuk esetén egyedszámuk csökkentésére rovarölő szeres állománypermetezést kell alkalmazni.
 

Lucernaböde (Subcoccinella vigintiquatorpunctata
Magyarországon általánosan elterjedt faj, főként az imágó, illetve a lárvakártétel nyomán a szénatermésnek akár 50%-a is elpusztulhat. Magtermesztésben is jelentős károkat okoz a hajtás és a virágok rágásával. Károsítás: Az imágók hosszanti hámozgatást végeznek, főleg a felső leveleken. A lárvák kedvelik a növény fiatal hajtásait. Az erősen károsított levelek elszáradnak, lehullanak, a kártétel foltokban jelentkezik. Védekezési lehetőségek: Korai kaszálással az imágók által okozott kár mérsékelhető. Április első felében a tojásrakó nőstények ellen, az első kaszálás után a kelő lárvák ellen rovarölő szerekkel kell védekezni.
 

Lucernabogár (Phytodecta fornicata)
Hazánkban a lucerna egyik legjelentősebb kártevője. Elsősorban az Alföldön és a Tiszántúlon okoz nagy károkat. Károsítás: Az imágó egyaránt károsítja a sarjhajtásokat, a leveleket karéjozzák, néha a levélnyelet is elrágják. Súlyosabb esetben a levélrügyeket, bimbókat és a virágokat is megrágják. A megrágott növényekről a levelek lehullanak. Védekezési lehetőségek: A korai kaszálással a nagy gazdasági kár megelőzhető. Fontos az új telepítésű lucerna védelme, tavaszi telepítés esetén az előrajzó imágók ellen inszekticidekkel védekezni kell szükség esetén.
 

Lucerna-csipkézőbarkó (Sitona humeralis
Gyakori kártevője a lucernának, elsősorban a kelőfélben lévő állományokon okozhat nagy kárt, szélsőséges esetben újravetés is előfordulhat kártétele nyomán. Károsítás: Az imágók jellegzetes, U alakú rágása látható a levél szélén. A rágások egymás mellett vannak, a csipkézéshez hasonlít. A lárvák a gyökereken lévő nitrogéngyűjtő gümőket rágják, jelentős közvetett kárt okozva. Védekezéi lehetőségek: Fontos a növény kezdeti gyors fejlődésének elősegítése, így a növény hamar kinő a károsítással szemben érzékeny fázisból. A felszívódó rovarölő szerekkel történő csávázás, illetve a talajfertőtlenítő szerek hatásosak a kártevővel szemben.
 

Lucerna-ormányos (Phytonomus variabilis
Gyakori faj, kártétele változó mértékű, egyes évjáratokban szaporodik fel. Károsítás: A lárva a rügyeket odvasítja, később a felső leveleken hámozgat. A károsítás nyomán a virágbimbók egy része lehullik, az oldalhajtások mérete csökken. A bogarak a leveleken és a száron rágnak, főként az első növedéken és az első sarjúhajtáson. Védekezési lehetőségek: Korábbi kaszálással a felszaporodás és a nagyobb kártétel megelőzhető. Nagy egyedszám esetén kaszálás után inszekticidekkel kell védekezni.
 

Lucerna-magormányos (Tychius flavus)
Hazánkban is gyakori, kártétele változó mértékű. A lárva magkártétele jelentősebb. Károsítás: Az imágó a hajtásvégeket, a fiatal levél- és virágrügyeket megrágja, a felső leveleket és rügyeket lyuggatja. A lárva a hüvelyben rág, az általa megrágott mag félhold alakú lesz, csírázóképessége romlik. Védekezési lehetőségek: Leghatásosabb a vegyszeres védekezés az imágók ellen, a hüvelybe bejutott lárva rovarölő szerekkel már kevésbé irtható.
 

Lucernabimbó-gubacsszúnyog (Contarinia medicaginis
Egymást követő csapadékos években óriási károkat okozhat a magtermő lucernán. Károsítás: A károsított virágbimbó nem nyílik ki, gubaccsá torzul, lila színű lesz. Később a gubacs elszárad, és a talajra hull. Védekezési lehetőségek: A rendszeresen végzett korai kaszálás csökkenti egyedszámukat, a takarmánylucernát ne hagyjuk elvirágozni. Kémiai védekezés már a virágok megjelenésekor szükségessé válhat a magtermesztésben.
 

Lucerna magdarázs (Bruchophagus roddi)
A lucerna-magtermesztés gyakori kártevője. A nőstény a lucerna zöld hüvelyének magjába rakja a tojását. A kifejlett darázs nyomát a magon kerek, apró nyílás jelzi. A zöld lucernamag foltos, később márványos lesz. Az agrotechnikai rendszabályok betartásával mérsékelhető a kártétel.
 

  • A lucerna gyomnövényei

A lucernát 3-5 évig ugyanazon a területen termesztjük, ez alapvetően - a talajművelés hiánya miatt - meghatározza a terület gyomösszetételét. A lassú csírázás, valamint a vontatott korai fejlődés miatt gyenge a korai gyomelnyomó képessége, nem tudja felvenni a versenyt a T3-T4 -es gyomokkal. Ha elmarad a vegyszeres gyomirtás, tömegesen csírázhat a vadrepce (Sinapis arvensis), mely árnyékoló hatása miatt foltosan kipusztíthatja a lucernát. A vadrepce mellett a telepítés tavaszán gondot okozhatnak még a fehér libatop (Chenopodium album), a szőrös disznóparéj (Amaranthus retroflexus), a keserűfű-fajok (Polygonum spp.) és a parlagfű (Ambrosia artemisiifolia).

Kritikus időszak a gyomirtásban a telepítés évében az őszi-téli időszak, amikor a lucerna nyugalmi állapotban van. A tyúkhúr (Stellaria media), a pásztortáska (Capsella bursa-pastoris), az árvacsalánfajok (Lamium spp.) és a veronikafélék (Veronica spp.) ilyenkor tömegesen csíráznak. A második évtől a talajművelés hiánya miatt elkezdődik az évelő pongyola pitypang (Taraxacum officinale), a vasfű (Verbena officinalis), a sóskafajok (Rumex spp.), az útifűfélék (Plantago spp.), illetve a mezei katáng (Cichorium intybus ) elszaporodása.

A 3-4. évben, az elöregedés stádiumában egyre nagyobb foltokban jelennek meg az évelő egyszikű fajok, mint a tarackbúza (Elymus repens), a csillagpázsit (Cynodon dactylon), az angol perje (Lolium perenne), a rozsnokfajok (Bromus spp.) és a fenyércirok (Sorghum halepense).
 

Herefélék arankái
azánkban az aranka fajok közül nagy jelentőséggel bír a kis aranka (Cuscuta trifolii) és a nagy aranka (Cuscuta campestris). A lucerna legjelentősebb élősködő növénye évente 5-10% kipusztulást is okozhat. Az arankafélék jelentőségét tovább növeli, hogy magja a vetőmagtételeket nagymértékben szennyezi, és az aranka magjának eltávolítása ­- a nagyfokú hasonlóság miatt - problémát okoz. Magjuk a talajban 8-10 évig is csírázóképes marad. Ha a fertőzött foltokat a lucernában nem semmisítik meg, ki kell zárni a területet a magfogásból. A károsítás jellegzetes, messziről is szembetűnik, ugyanis az aranka élénksárga kacsszerű szára az egész lucerna növényt behálózza, majd koncentrikusan terjed a táblán belül. Az élősködő növény a lucerna tápanyagait és nedvességtartalmát felhasználva élősködik, melynek nyomán a tápnövény elpusztul. 

Védekezési lehetőségek: fertőzött tábláról ne fogjunk magot, illetve csak fémzárolt, arankamentes vetőmagot vessünk. Lucerna feltörése után a szántás minél mélyebb legyen. Amennyiben az élősködő a táblán megjelenik, abban az esetben a fertőzött foltot kaszálás után totális gyomirtóval megsemmisítjük.
 

Felhasználása
A lucerna felhasználható zöldtakarmányozásra, szénakészítésre, erjesztéses tartósításra (silózásra), valamint ipari feldolgozásra.
Zöldtakarmányozás: a zöldetetés az egyik legrégebbi felhasználási mód. A szénakészítés vesztesége nélkül felhasználható, és magas beltartalmi értéke miatt a fenntartó és a termelő takarmányszükséglet kielégítésében is szerepet játszik. Etethető szálasan vagy szecskázott állapotban. A zöldlucerna a kérődző állatokra puffasztó hatású, emiatt a rendre vágást követően előfonnyasztás szükséges.
Szénakészítés: a lucerna leggyakoribb tartósítási módja, amely a természetes szárításon alapul.

A szénakészítési módok:
- hagyományos, renden szárított szénakészítés,
- hideglevegős, szellőztetéses szárítással készített széna,
- meleglevegős szénaszárítás.

Erjesztéses tartósítás (silózás): a silózás a takarmányok erjesztéses tartósítása az erjesztés révén keletkező savak, illetve egyéb tartósítóanyagok felhasználásával. Előnye, hogy kisebb a tartósítási veszteség, mint szénakészítéskor, időjárásnak kevésbé kitett, a karotinveszteség jóval kisebb, mint szárításkor, a takarmányadagolás jól gépesíthető.

A lucerna önmagában nehezen silózható a kedvezőtlen C-N arány miatt. A természetes erjedőképességét azonban javítani lehet fonnyasztással illetve adalékanyagok alkalmazásával. A 30%-os szárazanyag-tartalmat meghaladó erjesztett szálastakarmányokat szenázsnak nevezik. A lucernaszenázs-bála készítéshez a lábon álló anyagot zöldbimbós állapotában lekaszálják. A rendrevágáskor 10-20% szárazanyag-tartalommal rendelkező növedéket az 55-65% nedvességtartalomra történő leszáradásig bolygatatlanul hagyjuk. A bálázást követően max. 6 órán belül el kell zárni a környezeti levegőtől, vagyis be kell csomagolni. A hengeres bálakészítés esetén a bálákat a táblán is becsomagolhatjuk közvetlenül a bálázást követően. 

Iparszerű feldolgozás: ezek az eljárások a lucerna beltartalmának lehető legkisebb veszteségét célozzák. A termékek alkalmasak lehetnek arra is, hogy abrakfogyasztó állatoknál is pótolják a takarmány fehérjetartalmát. Ilyen eljárás lehet a lucernaliszt-készítés, a préselés illetve a levélleválasztás. A forrólevegős lucernaliszt-készítő üzemek tevékenysége a növekvő energiaárak miatt visszaszorult.

Hírlevél feliratkozás

Örülünk, hogy szeretnél feliratkozni hírlevelünkre. Értesülj Te is első kézből akcióinkról, újdonságainkról!

30 év alatt a piacon
Dinamikus növekedés
72 órán belüli szállítás
Széles választék
Üzenet

Kérdésed, üzeneted van? Oszd meg velünk!

Kiszállítás
Kiszállítás
Kiszállítás
Kiszállítás
Kiszállítás
Kiszállítás
Kiszállítás
Kiszállítás
Kiszállítás
Kiszállítás
Kiszállítás
Kiszállítás
Kiszállítás
Kiszállítás
Kiszállítás