We can help?
Subscribe to newsletter
Primaq - Prima Mag

We are glad you would like to subscribe to our newsletter. Get first-hand information about our promotions and news!

Home page > Blog > Hogyan termesszünk szóját?
Request for quotationDeliveryDelivery
Hogyan termesszünk szóját?

Szója technológia 

A szója az egyik legértékesebb, magas fehérjetartalommal rendelkező hüvelyes haszonnövény. Kiváló beltartalmi adottságai miatt emberi étkezésre és takarmányozásra is felhasználják. Szójatechnológiai ismertetőnkből megtudhatja, milyen kritériumok szükségesek ahhoz, hogy a szója termesztése sikeres legyen.

TERÜLETKIVÁLASZTÁS 

  • Legkedvezőbb talaj pH érték: 6,0-6,8. Az optimális szint alatti pH-érték jelentős termésdepressziót okozhat. 
  • A laza homok- és szikes területek kivételével a legtöbb talajon termeszthető. 
  • Biztos és jövedelmező termést a mélyrétegű, jó vízgazdálkodású, tápanyagokban gazdag, középkötött vályogtalajokon várhatunk. 
  • A talajok víztartalékát jól hasznosítja, de a termesztése öntözött körülmények között megbízhatóbb. 
  • Az éghajlatra, a hőmérsékletre és a csapadékra igényes. 
  • Nyáron szereti az egyenletes meleget, virágzáskor és magkötéskor pedig a csapadékot és a páradús levegőt.
  • A szójatermesztésre legalkalmasabb terület:
    • évelő gyomoktól mentes
    • szóját károsító gyomirtószer-maradványoktól mentes 
    • a vetésforgó megtervezésekor számolni kell a szója által megkötött nitrogén talajban visszamaradó mennyiségével
  • a szójatermesztésre kiválasztott terület ne legyen fertőzött évelő kétszikűekkel.

ELHELYEZÉS A VETÉSFORGÓBAN

  • Jó elővetemény: kalászosok
  • Elfogadható elővetemény: kukorica
  • Kerülendő elővetemény: napraforgó, repce, cukorrépa
  • A szója kiváló elővetemény, javítja a talajszerkezetet, a után a táblákon kisebb a gyomosodás, 25-70 kg/ha nitrogént hagy hátra a következő kultúrának. 
  • Korai szójafajtáknál a betakarítás korán elvégezhető, így elég idő marad az őszi kalászosok vetésének előkészítéséhez. 
  • Csak pillangósok alkotta vetésforgó nem célszerű, mivel a megkötött nitrogén nem hasznosul kellőképpen a tápanyagmérlegben.

TALAJELŐKÉSZÍTÉS

  • Korán lekerülő elővetemények (kalászosok) után tarlóhántás és lezárás.
  • A terület gyommentesen tartása.
  • Bizonyos gyomok ellen (pl. aszat, selyemkóró) már az előző évben kell védekezni.
  • Őszi mélyszántás elmunkálása.
  • Tavasszal jól elmunkált, aprómorzsás vetőágy készítése a talajnedvesség megőrzésével.
  • Fontos a talajfelszín egyenletessége, ennek hiányában a betakarítási veszteség jelentősen nő. 
  • A túlságosan tömődött, cserepesedett talaj nehezíti a kelést.

VETŐMAG OLTÁSA 

  • A szója gyökérrendszerén gyökérgümők fejlődnek ki, az ezekben élő Bradirhyzobium japonicum baktériumtörzs képes a légköri nitrogén megkötésére. 
  • A növény nitrogén szükségleteinek nagyrészét képes a gyökérgümők közreműködésével fedezni. 
  • A sikeres termesztés biztosítása érdekében vetés előtt a szója vetőmagot baktériumokkal oltani kell.
  • Az oltott vetőmag használata javíthatja a légköri nitrogén természetes megkötését. 
  • A vetőmag oltását végezheti a vetőmag előállító vagy a termelő. 
  • A gyárilag oltott vetőmagokat a baktérium mellett gombaölő szerrel is kezeljükezzel garantálva a kiváló vetőmag minőséget.

VETÉS 

  • Sortávolság: dupla gabona vagy háromszoros gabona sortáv, illetve szemenkénti vetőgéppel 45-50 cm. 
  • Vetési mélység - a talaj kötöttségétől és nedvességtartalmától függően: 3-5 cm.
  • Optimális tőszám: 350-550 ezer növény/ha. 
  • Korai, kisebb bokrosodási hajlammal rendelkező fajták esetében 500-600 ezer növény/ha. 
  • Középérésű, elágazásokra hajlamosabb fajták esetében 400-550 ezer növény/ha. 
  • Magasabb tőszám esetén a növény megnyurgulására lehet számítani, ennek előnye, hogy az alsó hüvelyek magassága a talajfelszíntől nagyobb. 
  • Kisebb tőszám esetén várható, hogy egy növény sokkal több, hüvelyt is nevelő elágazást fejleszt, de az alsó hüvely elágazása a talajfelszíntől kisebb.
  • Optimális vetésidő: április 15. – május 10., amikor a talajhőmérséklet tartósan eléri a 12°C-ot.

TÁPANYAGIGÉNY

  • A foszfor és kálium kijuttatását a talajelőkészítéssel egybekötve végezzük. 
  • A foszforfelvétel a magtelés és érés között a legintenzívebb. 
  • Káliumra a növénynek a magtelés kezdeti szakaszában van leginkább szüksége. 
  • A szója fajlagos tápanyagigénye 1 tonna termésre vonatkoztatva: 50 kg/t N, 40 kg/t P2O5, 50 kg/t K2O, 10 kg/t MgO
  • A szója alá történő szervestrágyázást kerülni kell. 
  • A szükséges nitrogén-igényének mintegy 40%-át légköri nitrogén megkötésével fedezi. 
  • A nitrogén trágyát az őszi munkálatok során érdemes kijuttatni. 
  • A túlzott nitrogén műtrágyázást kerülni kell, mert erős gyomosodást, késői érést, vagy megdőlést okozhat, valamint fékezheti, meggátolhatja a gümők kifejlődését. 
  • Ha a szójaállományban a kelést követő 1-1,5 hónap után nem találunk gümőt, valószínűleg szükséges a nitrogén pótlása, ami részben lombtrágyával is végezhető.

ÖNTÖZÉS 

  • Vízigénye jelentős, fejlődéséhez és a szükséges páratartalom kialakulásához 400-450 mm vízre van szüksége. 
  • Nagyon jól hasznosítja a talajok víztartalékait. 
  • Bimbózás előtt és érés idején viszonylag szárazságtűrő. 
  • A virágzás és a magtelítődés időszakában fontos a megfelelő vízellátás.

NÖVÉNYVÉDELEM

Gyomszabályozás

  • A szóját az előveteményben alkalmazott herbicidmaradványok károsíthatják.  
  • Mezotrion, tembotrion, aminopilarid, stb. hatóanyagok használatát követő évben ne vessünk szóját.

Főbb gyomnövényei

  • Évelő egyszikűek: fenyércirok, tarackbúza, csillagpázsit.
  • Magról kelő egyszikűek: kakaslábfű, muharfélék, vadköles.
  • Évelő kétszikűek: apró szulák, mezei acat, selyemkóró, fekete üröm.
  • Magról kelő kétszikűek: parlagfű, fehér libatop, disznóparéjfélék, csattanó maszlag, selyemmályva, szerbtövis fajok, szulákfélék, keserűfű-félék, árvakelésű napraforgó.

Vegyszeres gyomirtás 

  • Preemergens (vetés után 3 napon belül) - hatásuk kifejtéséhez két héten belül 10-14 mm bemosó csapadék szükséges

- magról kelő egyszikűek ellen:

dimetenamid-P (Spectrum)

dimetenamid-P + pendimetalin (Wing-P)

pendimetalin (Stomp Super, Stomp Aqua, Sharpen 330 EC, Pendigan 330 EC)

S-metolaklór (Dual Gold 960 EC)

klomazon (Command 48 EC)

- magról kelő kétszikűek ellen:

metribuzin (Sencor, Sencor 600 SC, Mistral)

flumioaxin (Pledge 50 WP)

klomazon (Command 48 EC)

pendimetalin (Stomp Super, Stomp Aqua, Sharpen 330 EC, Pendigan 330 EC)

linuron (Afalon dispersion)
 

  • Posztemergens (a kultúrnövény 2-4 leveles állapotában)

- egy- és kétszikű gyomok ellen:

imazamox (Pulsar 40 SL) (közvetlenül eső után ne alkalmazzuk!)

- kétszikű gyomok ellen:

bentazon (Basagran 480 SL, Benta 480 SL, Troy 480)

tifenszulfuron-metil (Refine 50 SX)

bentazom + imazamox (Corum)

- egyszikű gyomok ellen (később is lehetséges): 

cikloxidim (Focus Ultra)

quizalofop-P (Pantera 40 EC, Leopard 5 EC, Targa Super)

kletodim (Select Super, Select 240 EC)

  • A sorok záródásáig mechanikai gyomirtást is célszerű végezni 

Jelentősebb kórokozók, kártevők 

Vírusbetegségek:

  • vírusos rügyszáradás, 
  • szója sárgamozaik

Védekezés: minimum 4 éves vetésforgó betartása, vektorok irtása engedélyezett készítménnyel

Baktériumos betegségek:

  • barna levélfoltosság, 
  • hólyagos levélfoltosság, 
  • baktériumos szójavész. 

Védekezés: 3 éves vetésváltás, csávázott, fémzárolt vetőmag használata, fertőzött növényi maradványok megsemmisítése, kiegyensúlyozott termesztéstechnológia, kémiai (rezes) védekezés 2-3 leveles kortól

Gombabetegségek:

  • szójaperonoszpóra, 
  • diaportés hüvely- és szárfoltosság, fehérpenészes szárrothadás – bőséges csapadék és nedves mikroklíma következtében
  • fuzáriumos hervadás, 
  • hamuszürke szárkorhadás. 

Védekezés: harmonikus tápanyagellátás, vetésforgó betartása, csávázott, fémzárolt vetőmag használata, fertőzött növényi maradványok megsemmisítése, kémiai védekezés. A vegyszeres védekezést korlátozza az engedélyezett szerek hiánya és a kijuttatás technológiai nehézségei.

Rovarkártevők:

  • pattanóbogarak
  • cserebogarak
  • közönséges / kétfoltos takácsatka – száraz meleg nyarakon komoly károkat okozhat
  • bogáncslepke – minden évben megjelenik, de ritkán okoz komoly kárt
  • csipkézőbogarak
  • akácmoly
  • levéltetvek
  • dohánytripsz / közönséges tripsz
  • bagolylepkék – az érőfélben lévő szóját károsíthatja
  • vándorpoloska – tenyészidőszak végén jelenik meg

Védekezés: vetésváltás betartása, megfelelő agrotechnika, csávázott, fémzárolt vetőmag használata. A kései kártevők elleni védekezést nehezíti, hogy jelenleg nincs engedélyezett rovar-, atkaölőszer szójában. Szükséghelyzeti engedélyt lehet kérni bogáncslepke, takácsatka elleni szerekre.

Amennyiben az őszi, vagy tavaszi felvételezéskor a talajlakó kártevők (drótféreg, cserebogárpajor) egyedszáma a 3 db/m2 egyedszámot eléri, vetés előtt vagy vetéssel egy menetben talajfertőtlenítő alkalmazása indokolt.

BETAKARÍTÁS, TÁROLÁS 

  • A betakarítás megfelelő időpontja: a levelét lehullatta, a csúcsi hüvelyek kiteltek, a magvak elnyerik a fajtára jellemző színt. 
  • Ideális nedvességtartalom: 14-16%, e felett minőségi veszteséggel, alatta mennyiségivel (pergés) számolhatunk.
  • Amennyiben az érés elhúzódik, akkor a szóját deszikálni szükséges. 
  • A kombájn szakszerű beállításával mennyiségi és minőségi nyereséget érhetünk el. 
  • Ha a betakarított termés víztartalma 14-15%-nál magasabb, hideglevegős, kíméletes szárítás javasolt. A szárító levegő hőmérséklete ne haladja meg a 60 °C-ot. 
  • Magas olajtartalma miatt 8-10% szemnedvesség-tartalom mellett kell tárolni, magasabb nedvességtartalom mellett megromolhat, avasodhat. 
  • A tárolás során is rendkívül kíméletesen kell eljárni, mivel a sérült magok avasodhatnak, értékvesztést okoznak.
     

Forrás: Isterra

Subscribe to newsletter

We are glad you would like to subscribe to our newsletter. Get first-hand information about our promotions and news!

Message

Questions, messages? Share it with us!