Az egyre intenzívebbé váló mezőgazdasági termesztésből adódóan számos kártevő és kórokozó jelent meg az utóbbi években, szükségessé vált a vetőmagkezelési eljárások magasabb szintre való fejlesztése.
A leggyakrabban alkalmazott vetőmagkezelési eljárás mai napig a csávázás.
Csávázás során a vetőmagokat valamilyen kémiai anyaggal kezelik, hogy a mag felületén lévő vagy a talajból fertőző kártevők és kórokozók kártételét megelőzzék, így a kelés és a fejlődés biztonságosabbá válik.
Csávázásra használhatók a növényvédő szer hatóanyagokon kívül termésnövelő anyagok, mikroelemek, hormonok, madárriasztó anyagok és gyomirtó szerek is.
A csávázott vetőmag általában színes, egyrészt a csávázószer színéből adódóan, ha pedig színtelen a csávázószer, színezőanyag kerül hozzáadásra, hogy biztosan észrevehető legyen a kezelés a magon.
A vetőmag csomagolásán minden esetben fel kell tüntetni a csávázásra esetlegesen felhasznált hatóanyagot.
A piaci igényeknek megfelelően már a vetőmagokra egyszerre több csávázószer is juttatható, a folyamat során a hatóanyagokat összekeverve, hagyományos módon, vagy rétegenként juttatják a mag felületére, ezt nevezik inkrusztálásnak. A folyamat végén minden esetben egy lezáró filmréteg kerül a mag felületére. Az eljárás végén a több rétegnek köszönhetően a mag átmérője is változik.
Csávázásra a gyakorlatban leginkább folyamatos üzemű, nedves vagy kombinált csávázógépeket alkalmaznak. A nagy üzemekben általában a magtisztító gépekhez kapcsolva üzemelnek a csávázógépek.
A gépek minden esetben két fázisú fedéssel működnek: a csávázó térben a szórófej által a szer a mag felületére kerül, ez az első fázis, a magok szállítása során pedig összeérnek a magok, a keveredés következtében egyenletessé válik a fedés, egyik magról a másikra jut a szer, ez a második fázis.
Az utóbbi években azonban egyre több csávázásra használható hatóanyag engedélye került megszüntetésre, így nagyon leszűkült a felhasználható hatóanyagok köre.
Nemrégiben a Thiram (TMTD) hatóanyagú, elsősorban csírakori gombás betegségek ellen használható növényvédő szerek forgalomba hozatalát és felhasználási engedélyét szüntették meg.
Ezen csávázószerek forgalmazására 2019. július 31-ig volt lehetőség, a felhasználásra, illetve az ezzel csávázott vetőmag értékesítésére és felhasználására pedig 2020. január 30-ig.
A kivonás 3 készítményt érintett: a Flowsan FS, melyet elsősorban kukorica csávázására használtak, a Royalflo a burgonyafélék, kabakosok, gyökérzöldségek, káposztafélék, levélzöldségek, kukorica, hagymafélék, borsó, bab és egyéb zöldségvetőmagok csávázásához voltak engedélyezve, a Vitavax 2000 pedig a szántóföldi növények csírakori betegségei ellen volt használható.
A nem megfelelően csávázott vetőmagok felhasználásából számos probléma adódhat, elsősorban az ezzel összefüggő méhpusztulás.
A probléma megelőzésére született meg a 2010/21/EU irányelv, mely kimondja, hogy bizonyos rovarölő szer hatóanyaggal történő csávázás csak professzionális csávázóberendezéssel történhet, az elérhető legmodernebb csávázó technológiával. Az irányelv betartása érdekében az Európai Vetőmag Szövetség (ESA) kidolgozta a Vetőmagcsávázás európai minőségbiztosítását (ESTA). A rendszert elsőként kukoricára és repcére dolgozták ki, de a cél az, hogy minden fajra és eljárásra legyen kidolgozott módszer.
Fontos megjegyezni, hogy ökológiai gazdálkodásban nem használható csávázott vetőmag. Ebben az esetben magkezelésre gyakran növényi olajokat, illóolajokat alkalmaznak, valamint az utóbbi években egyre szélesebb körben terjedt el a biológiai védekezés, mely során legfőképp mikoparazita gombákat alkalmaznak pl: Trichoderma spp.
| Legkeresettebb termékek | Cikkajánló
