Vetőmagkezelési eljárások
Kezdőoldal > Blog > Szakmai cikkek > Vetőmagkezelési eljárások

Vetőmagkezelési eljárások

,
2020.02.19. | Szakmai cikkek | vetőmag , csávázás ,

Az egyre intenzívebbé váló mezőgazdasági termesztésből adódóan számos kártevő és kórokozó jelent meg az utóbbi években, szükségessé vált a vetőmagkezelési eljárások magasabb szintre való fejlesztése.
A leggyakrabban alkalmazott vetőmagkezelési eljárás mai napig a csávázás. 
 

Csávázott vetőmagok


Csávázás során a vetőmagokat valamilyen kémiai anyaggal kezelik, hogy a mag felületén lévő vagy a talajból fertőző kártevők és kórokozók kártételét megelőzzék, így a kelés és a fejlődés biztonságosabbá válik.

Csávázásra használhatók a növényvédő szer hatóanyagokon kívül termésnövelő anyagok, mikroelemek, hormonok, madárriasztó anyagok és gyomirtó szerek is.

A csávázott vetőmag általában színes, egyrészt a csávázószer színéből adódóan, ha pedig színtelen a csávázószer, színezőanyag kerül hozzáadásra, hogy biztosan észrevehető legyen a kezelés a magon.
A vetőmag csomagolásán minden esetben fel kell tüntetni a csávázásra esetlegesen felhasznált hatóanyagot.

  • A porcsávázás a legrégebb óta alkalmazott eljárás, mely, mint a neve is mutatja, por formában kerül fel a vetőmag felületére, azonban a por tapadóképessége elég gyenge, így csak nagy veszteséggel használható. A mai piaci igényeknek nem felel már meg ez a technológia, a gyakorlatban már nem igazán alkalmazzák.

 

  • A porcsávázás továbbfejlesztett változata a nedvesített porcsávázás, melynek során az előzőleg nedvesített magra kerül a csávázószer, azonban ez is 20-25%-os leporlással jár.
     
  • Legjobb megoldás a nedves csávázás, melynek során a csávázószer folyékony formában kerül a mag felületére. 

A piaci igényeknek megfelelően már a vetőmagokra egyszerre több csávázószer is juttatható, a folyamat során a hatóanyagokat összekeverve, hagyományos módon, vagy rétegenként juttatják a mag felületére, ezt nevezik inkrusztálásnak. A folyamat végén minden esetben egy lezáró filmréteg kerül a mag felületére. Az eljárás végén a több rétegnek köszönhetően a mag átmérője is változik.

Csávázásra a gyakorlatban leginkább folyamatos üzemű, nedves vagy kombinált csávázógépeket alkalmaznak. A nagy üzemekben általában a magtisztító gépekhez kapcsolva üzemelnek a csávázógépek.
A gépek minden esetben két fázisú fedéssel működnek: a csávázó térben a szórófej által a szer a mag felületére kerül, ez az első fázis, a magok szállítása során pedig összeérnek a magok, a keveredés következtében egyenletessé válik a fedés, egyik magról a másikra jut a szer, ez a második fázis.

Az utóbbi években azonban egyre több csávázásra használható hatóanyag engedélye került megszüntetésre, így nagyon leszűkült a felhasználható hatóanyagok köre.
Nemrégiben a Thiram (TMTD) hatóanyagú, elsősorban csírakori gombás betegségek ellen használható növényvédő szerek forgalomba hozatalát és felhasználási engedélyét szüntették meg.
Ezen csávázószerek forgalmazására 2019. július 31-ig volt lehetőség, a felhasználásra, illetve az ezzel csávázott vetőmag értékesítésére és felhasználására pedig 2020. január 30-ig.

A kivonás 3 készítményt érintett: a Flowsan FS, melyet elsősorban kukorica csávázására használtak, a Royalflo a burgonyafélék, kabakosok, gyökérzöldségek, káposztafélék, levélzöldségek, kukorica, hagymafélék, borsó, bab és egyéb zöldségvetőmagok csávázásához voltak engedélyezve, a Vitavax 2000 pedig a szántóföldi növények csírakori betegségei ellen volt használható.

A nem megfelelően csávázott vetőmagok felhasználásából számos probléma adódhat, elsősorban az ezzel összefüggő méhpusztulás.
A probléma megelőzésére született meg a 2010/21/EU irányelv, mely kimondja, hogy bizonyos rovarölő szer hatóanyaggal történő csávázás csak professzionális csávázóberendezéssel történhet, az elérhető legmodernebb csávázó technológiával. Az irányelv betartása érdekében az Európai Vetőmag Szövetség (ESA) kidolgozta a Vetőmagcsávázás európai minőségbiztosítását (ESTA). A rendszert elsőként kukoricára és repcére dolgozták ki, de a cél az, hogy minden fajra és eljárásra legyen kidolgozott módszer.

Fontos megjegyezni, hogy ökológiai gazdálkodásban nem használható csávázott vetőmag. Ebben az esetben magkezelésre gyakran növényi olajokat, illóolajokat alkalmaznak, valamint az utóbbi években egyre szélesebb körben terjedt el a biológiai védekezés, mely során legfőképp mikoparazita gombákat alkalmaznak pl: Trichoderma spp.

  • Másik fontos vetőmagkezelési eljárás a drazsírozás, vagy más néven pillírozás, melyet többnyire apró, vagy formája miatt nehezen vethető magok esetében alkalmaznak.
     
  • Drazsírozás után a magok nagyobb méretűek és gömbölyűek lesznek, a precíziós, szemenkénti vetés lehetővé válik. A drazsírozó anyagok száradás után keménnyé válnak, vetés után a talajnedvesség hatására fognak felnyílni.
Forrás: Agrofórum online

Kiemelt bejegyzéseink
Termékkínálat
Címkék
vetésforgó kölcsönös megfeleltetés AÖP ünnepi nyitvatartás új előírások Posztregisztrációs Fajtakísérlet riolittufa talajjavítás aszály vis maior kárbejelentés zöldítés AKG zöldtrágyázás kárenyhítési hozzájárulás szója gázolajszállítás UN kármentő tálca IBC permetezési napló gazdálkodási napló minősítés tanúsítvány takarónövény műtrágya tárolás termesztés technológia NÉBIH bevallás őstermelő adózás vetőmag zöldugar kérelem műtrágya starter trágyázás tápanyag borsó támogatás jövedelmezőség földtörvény FAO kukorica tenyészidő szállítási határidő repce búza ökológiai másodvetés tritikálé szilázs parlagfű szervestrágya granulátum rozs talajoltás tarlóbontás talajbaktérium helyszíni ellenőrzések földhasználat gyep ökológiai gazdálkodás Lumino Pro formatartó Q-bag zsák BIg-Bag zsák takarmány haszonbérlet biostimulátor növénykondícionálás őstermelői igazolvány concept cirok szudánifű takarmánynövény KAP füvesítés gyeptelepítés BMR jogszabályváltozások vetőburgonya csávázás systiva fordított áfa biominősítés zab olajtök hibridbúza keverési igazolás fémzárolt vetőmag baltacim bíborhere lucerna somkóró csillagfürt olaszperje deflektor oltott lucerna csicseriborsó szarvaskerep lóbab vöröshere takarmányrepce vetőmagnorma zöldtrágya pohánka méhlegelő parkfű köles mohar AÖP szerlisták tőzeg sorköztakaró családi gazdaság árpa tönkölybúza vetésidő napraforgó biogazdálkodás biovetőmagok Kuk bükköny perlit
Üzenet
Kérdésed, üzeneted van? Oszd meg velünk!

Legkeresettebb termékek | Legkeresettebb termékek
P9025
Rendelhető
Kukorica
P9025 csávázott+stimulátor
Kiszerelés:
80 ezer mag/zsák
Nettó egységár:
59 895 Ft/zsák
Kosárba teszem
SY Batanga
Rendelhető
Kukorica
SY Batanga csávázott+stimulátor
Kiszerelés:
50 ezer mag/zsák
Nettó egységár:
30 000 Ft/zsák
Kosárba teszem
P9757
Rendelhető
Kukorica
P9757 csávázott+stimulátor
Kiszerelés:
80 ezer mag/zsák
Nettó egységár:
59 895 Ft/zsák
Kosárba teszem
MV Koppány
Rendelhető
Kukorica
MV Koppány csávázott
Kiszerelés:
70 ezer mag/zsák
Nettó egységár:
40 426 Ft/zsák
Kosárba teszem
Bio-Fer Natúr
Rendelhető
Szervestrágya
Bio-Fer Natúr
Kiszerelés:
1000 kg/big-bag
Nettó egységár:
82.00 Ft/kg
Kosárba teszem
Cikkajánló | Cikkajánló
A csávázott vetőmag: a mezőgazdaság zöld megoldása
A csávázott vetőmag: a mezőgazdaság zöld megoldása
2024.03.26. | Szakmai cikkek
Hogyan segíthet a csávázott vetőmag a mezőgazdaságban a környezetvédelem és a hatékonyság növelésében?
Tovább olvasok
Starter műtrágya: a bőséges termés titka
Starter műtrágya: a bőséges termés titka
2024.03.26. | Szakmai cikkek
A starter műtrágyázás jelentősége a növények korai fejlődésében és hatása a terméshozamra.
Tovább olvasok
A lóbab a mezőgazdaságban: természetes nitrogénforrás
A lóbab a mezőgazdaságban: természetes nitrogénforrás
2024.02.14. | Szakmai cikkek
A lóbab az egyik legrégebbi kultúrnövény, népszerűsége hazánkban is növekszik.
Tovább olvasok