Nagyon jó hatású köztesnövény lehet a takarmányrepce, amit hasonló termesztéstechnológiával, de a gyakorlatban inkább takarmányként kedvelnek az állattartó gazdák.
Zöldtrágya értéke az olajretekhez hasonlóan igen magas. Augusztus első felétől szeptember végéig javasolható a vetése, és takarmányozásra – az első vetésekből – már október elejétől folyamatosan vágható.
Jelentős – 30–35 t zöldhozama igen értékes takarmány tejelő állatok számára. Az állomány feletetése után földben maradó gyökérzet humuszképző és szerkezetjavító hatása önmagában is nagyon értékes.
Kizárólag zöldtrágya céljából vetett takarmányrepce esetében késő ősszel mérsékeltebb energiafelhasználással végezhető el a szántás, és tavasszal könnyen, kevés művelet elvégzésével készíthető jó minőségű vetőágy.
Vetőmagszükséglete: 8–10 kg hektáronként: Javasolt műtrágya adagja 60-100 kg N hatóanyag hektáronként.
Termesztési irány: takarmányként és zöldtrágyaként
Biológiai jellemzők:
Helye a vetésforgóban: Zöldtrágya- vagy takarmánynövényként bármely korán lekerülő növényt követhet. Utána őszi kalászos vagy bármely tavaszi kultúra következhet.
Talajelőkészítés, vetés: A repce a szó szoros értelmében vett „aprómag”, ezért ennek megfelelő magágy-előkészítést igényel 8-10 kg/ha vetőmag felhasználásával.
Tápanyag-igény: Javasolt mûtrágya adagja másodvetésben 60-100 kg nitrogén hatóanyag hektáronként.
Károsítók, ápolás: Kelés után az állomány gyorsan és energikusan fejlődik, a talajt – esélyt sem adva a gyomoknak – rövid idő alatt beborítja.
Kártevői: földi bolha, repcedarázs álhernyó, szárormányos. Gyomirtásra vagy más védekezésre csak magtermesztés esetén lehet szükség.
Betakarítás: 30-35 t/ha zöldtömeget ad. Zöldtrágyázáskor a zöldtermést legkésőbb virágzás kezdetén aprítsuk fel és dolgozzuk a talajba.