Mi is az a FAO-szám?
Kezdőoldal > Blog > Szakmai cikkek > Mi is az a FAO-szám?

Mi is az a FAO-szám?

,
2021.11.10. | Szakmai cikkek | FAO , kukorica , tenyészidő ,

A FAO-szám relatív fogalom. A FAO-szám alatt a kukorica hibridek egymáshoz viszonyított, adott helyen, adott időpontban mért adatai alapján számított tenyészidőt értjük.

A kukorica hibrideket éréscsoportokba soroljuk. A tenyészidő hosszának meghatározására nemzetközi jelölést vezettek be, a FAO számot. A FAO szám 0-tól 999-ig terjedhet.

  • Magyarországon a 200-599 FAO számú hibrideknek van jelentősége. A szuper korai (FAO 100-199) csoport termése kicsi, tőlünk északabbra termesztik, hazánkban gazdasági jelentősége elhanyagolható.
  • A FAO 500-as csoportnál hosszabb tenyészidejű hibridek Magyarországon nem érnek be. A 700-900 FAO számú hibridek csak meleg éghajlaton, például az USA-ban, Floridában vagy Louisiana államban, valamint Indiában, Afrikában termeszthetők.
  • Minden éréscsoportban adott amerikai hibrid tenyészideje jelenti a sztenderdet. Ezen hibridek tenyészideje általában 20-30 nappal is rövidebb az USA-ban (Magyarország, Tápiószeléhez viszonyítva).
  • A hibridek tenyészideje és termőképessége között pozitív korreláció van, a hosszabb tenyészidejű hibridek többet teremnek.
  • Magyarországon a korai és középérésű (FAO 300-400) hibridek vannak túlsúlyban. Az utóbbi években az igen korai csoport (FAO 200) aránya növekszik, míg a középérésűé csökken. Ennek oka abban keresendő, hogy a száraz, aszályos évek gyakoriságának növekedésével a középérésű hibridek termelési kockázata nőtt. A vízellátás szempontjából kritikus időszak nagy valószínűséggel esik aszályos periódusra Magyarországon a FAO 400-as hibridek esetében.
  • Az, hogy adott termőhelyen korainak vagy későinek számít-e egy hibrid, az mindenekelőtt a hőmérsékleti adottságok függvénye. Például egy Magyarországon középérésűnek számító hibrid tőlünk északra későinek, délebbre pedig korainak számít.

Annak érdekében, hogy a világ minden részén azonos módon legyen értelmezhető a kukorica tenyészideje, 1954-ben Rómában, a FAO VII. Kukoricakongresszusán kilenc éréscsoportba sorolták be a világon fellelhető, különböző tenyészidejű fajták és hibridek mindegyikét. A legkorábbi a 100-as, a legkésőbbi a 900-as éréscsoport lett. Minden egyes csoportban kijelöltek egy-egy hibridet, amelyekhez viszonyítva könnyen meghatározható az új hibridek tenyészideje. Ezt a tenyészidő-jelölést ne­vezték el FAO-számnak, amit a világ számos országában bevezettek.

Magyarországon a szem betakarításkori nedvességtartalmával jellemzik az érés időpontját. Ezt a felfogást megerősítette a szem szárítására fordított energia árának emelkedése. A cél az volt, hogy a kukorica minél alacsonyabb szemnedvességgel legyen betakarítható.

A nemesítés olyan új hibrideket jelentetett meg, amelyek más hibridekhez képest később virágoznak, de gyors vízleadásuk révén, a betakarításkori szemnedvesség alapján valójában korábbiak lettek. Az átlagosnál gyorsabb vízleadás azonban szárszilárdsági gondokat idézhet elő, ezért egyoldalúan a betakarításkori szemnedvességre alapozni a tenyészidő kiszámítását veszélyes lehet. Ebből adódóan a tenyészidő meghatározása még összetettebb feladattá vált. A világban kialakult versenyhelyzet, az objektív, mindenki által egyformán értelmezett fajtakísérletezés megkövetelte a tenyészidő pontos definiálását és mérését.

A Nébih kezdeményezésére komoly konzultáció előzte meg a ma Magyarországon hivatalosan elfogadott tenyész­idő-meghatározási módszert. Ez a metódus magába foglalja az 50 százalékos nővirágzást, a standard hibridek 25–20 százalékos szemnedvességénél mért adatokat és természetesen a betakarítás időpontjában mért szemnedvességet. A több év kísérleti eredményei alapján kiválasztott standardokhoz való viszonyitás adja meg az új fajták tenyészidejét, amit a FAO-számmal fejezünk ki.

Egy új hibrid FAO-számát legalább 2 év több kísérleti helyről származó adatainak felhasználásával határozzák meg.

A Nébih ezzel a módszerrel dolgozik mind az állami elismerésre bejelentett fajtajelöltek, mind a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ) által szervezett kísérletek kiértékelésében A számítási mód kiállta az utóbbi évek próbáját, megbízhatóan használható.

Magyarországon a termelők a termesztésre ajánlott kukoricahibridek FAO-számáról alapvetően két forrásból szerezhetnek információt. Az egyik a fajtatulajdonosok, illetve a forgalmazók promóciós anyaga, a másik a Nébih és a GOSZ kísérleti beszámolói.

Az EU bármely tagállamában regisztrált hibrid vetőmagja korlátozás nélkül forgalmazható a többi EU-tagállamban. Ezért, ha egy hibrid előzetes magyarországi kísérlet és tenyészidő-meghatározás nélkül kerül piacra, könnyen előfordul, hogy ugyanaz a hibrid más és más FAO-számmal jelenik meg, ami értelemszerűen zavart jelent a hibrid megítélésében. Az eltérő FAO-számok megjelenése részint a FAO-szám meghatározásának módszertani eltéréséből, részint a környezeti hatások módosító hatásának következménye. Közismert általános tendenciák is érvényesülnek, például egyes országok hibridjeinél a FAO-szám rendszerint vagy magasabb, vagy alacsonyabb.

Magyarországon a FAO-számmal kapcsolatban a Nébih és a GOSZ által kiadott eredmények alapján mindannyian biztonságosan tájékozódhatunk.
 

FAO-szám

éréscsoport

tenyészidő hossza (nap)

várható érési időpont

HU (oC)

100-199

szuperkorai

95-105

augusztus közepe

916-972

200-299

igen korai

130-140

augusztus vége-szeptember eleje

1028-1088

300-399

korai

140-150

szeptember második fele

1138-1194

400-499

középérésű

150-160

szeptember vége- október eleje

1250-1305

500-599

késői

160-170

október közepe-vége

1361-1417

600-

igen késői

170-180

október vége- november eleje

1472-1528

 Forrás:  Szél Sándor Magyar Mezőgazdaság 2020

Kiemelt bejegyzéseink
Kategóriák
Címkék
adózás AKG AÖP AÖP szerlisták árpa aszály baltacim bevallás bíborhere BIg-Bag zsák biogazdálkodás biominősítés biostimulátor biovetőmagok BMR borsó búza cirok concept családi gazdaság csávázás csicseriborsó csillagfürt deflektor FAO fémzárolt vetőmag földhasználat földtörvény fordított áfa formatartó Q-bag zsák füvesítés gazdálkodási napló gázolajszállítás granulátum gyep gyeptelepítés haszonbérlet helyszíni ellenőrzések hibridbúza IBC jogszabályváltozások jövedelmezőség KAP kárbejelentés kárenyhítési hozzájárulás kármentő tálca kérelem keverési igazolás kölcsönös megfeleltetés köles kukorica lóbab lucerna Lumino Pro méhlegelő minősítés mohar műtrágya műtrágya tárolás napraforgó NÉBIH növénykondícionálás ökológiai gazdálkodás ökológiai másodvetés olajtök olaszperje oltott lucerna őstermelő őstermelői igazolvány parkfű parlagfű permetezési napló pohánka Posztregisztrációs Fajtakísérlet repce riolittufa rozs somkóró sorköztakaró starter systiva szállítási határidő szarvaskerep szervestrágya szilázs szója szudánifű takarmány takarmánynövény takarmányrepce takarónövény talajbaktérium talajjavítás talajoltás támogatás tanúsítvány tápanyag tarlóbontás tenyészidő termesztés technológia tönkölybúza tőzeg trágyázás tritikálé új előírások UN ünnepi nyitvatartás vetésforgó vetésidő vetőburgonya vetőmag vetőmagnorma vis maior vöröshere zab zöldítés zöldtrágya zöldtrágyázás zöldugar
Üzenet
Kérdésed, üzeneted van? Oszd meg velünk!

 | Legkeresettebb termékek
BactoFil Cell
Rendelhető
Talajbaktérium
BactoFil Cell
Kiszerelés:
10 liter/kanna
Nettó egységár:
13 352 Ft/liter
Kosárba teszem
NaturKáli NPK 0-5-28
Rendelhető
Szervestrágya
NaturKáli NPK 0-5-28
Kiszerelés:
600 kg/big-bag
Nettó egységár:
297 Ft/kg
Kosárba teszem
Marha-Jó
Rendelhető
Szervestrágya
Marha-Jó
Kiszerelés:
25 kg/zsák
Nettó egységár:
147.50 Ft/kg
Kosárba teszem
Méhlegelő 3.
Rendelhető
Méhlegelő keverék
Méhlegelő 3. csávázatlan
Kiszerelés:
10 kg/zsák
Nettó egységár:
1 742 Ft/kg
Kosárba teszem
Madivo
Legjobb ajánlatok
Rendelhető
Kukorica
Madivo csávázott
Kiszerelés:
70 ezer mag/zsák
Nettó egységár:
27 439 Ft/zsák
Kosárba teszem
 | Cikkajánló
Készülhetnek a gazdák: tovább nő 2024-től az ökológiai gazdálkodás támogatása
Készülhetnek a gazdák: tovább nő 2024-től az ökológiai gazdálkodás támogatása
2023.12.02. | Szakmai cikkek
2024-től bővül a biogazdaságok támogatása.
Tovább olvasok
Az ökológiai gazdálkodás új dimenziói
Az ökológiai gazdálkodás új dimenziói
2023.11.30. | Szakmai cikkek
A biogazdálkodás a jövő útja: környezetbarát gazdálkodási technikák és az egészséges élelmiszertermelés ötvözete.
Tovább olvasok
Gazdálkodási Napló - Friss infók
Gazdálkodási Napló - Friss infók
2023.11.22. | Agrártámogatások
2024-ben is lesz lehetőség a Gazdálkodási Napló egyszeri elektronikus feltöltésére!
Tovább olvasok