Kezdőoldal > Blog > Szakmai cikkek > Mi is az a FAO-szám?

Mi is az a FAO-szám?

2021.11.10. | Szakmai cikkek | FAO , kukorica , tenyészidő ,

FAO-szám a kukoricánál: jelentése, éréscsoportok és hibridválasztás gazdálkodóknak

A FAO-szám a kukoricahibridek relatív tenyészidejét és éréscsoportját jelölő szám. A gyakorlatban azt segít megítélni, hogy egy hibrid más hibridekhez képest korainak vagy későinek számít-e, és mennyire illeszthető az adott termőtáj hőmérsékleti adottságaihoz, vetésidejéhez és tervezett betakarításához.

Fontos, hogy a FAO-szám nem minden körülmény között azonos naptári napértéket jelent. Ugyanazon hibrid tényleges tenyészideje termőhelyenként és évjáratonként eltérhet; a hibridválasztásnál ezért a FAO-szám mellett a vízleadást, a szárszilárdságot, a termőképességet, a kórtani tulajdonságokat és a helyi kísérleti eredményeket is érdemes értékelni.

Annak érdekében, hogy a világ minden részén azonos módon legyen értelmezhető a kukorica tenyészideje, 1954-ben Rómában, a FAO VII. Kukoricakongresszusán kilenc éréscsoportba sorolták be a világon fellelhető, különböző tenyészidejű fajták és hibridek mindegyikét. A legkorábbi a 100-as, a legkésőbbi a 900-as éréscsoport lett. Minden egyes csoportban kijelöltek egy-egy hibridet, amelyekhez viszonyítva könnyen meghatározható az új hibridek tenyészideje.

A FAO-szám értelmezésénél az alábbi szempontok együttes vizsgálata ad jó alapot:

Termőtáj és hőellátottság: az adott területen rendelkezésre álló hőösszeg és a fagymentes időszak hossza.
Vetésidő: a későbbi vetés csökkentheti a hosszabb tenyészidejű hibrid biztonságos beérésének esélyét.
Hasznosítási cél: szemes vagy silókukorica termesztése, illetve a kívánt betakarítási időpont.
Betakarításkori szemnedvesség és vízleadás: a szárítási költség és a betakarítás tervezhetősége szempontjából.
Termésbiztonság: a FAO-szám mellett a szárszilárdság, a kórtani tulajdonságok és az évjárat-stabilitás.
Helyi kísérleti eredmények: az adott termőtájhoz közeli, több évből származó hivatalos vagy posztregisztrációs adatok.

Magyarországon a szem betakarításkori nedvességtartalmával jellemzik az érés időpontját. Ezt a felfogást megerősítette a szem szárítására fordított energia árának emelkedése. A cél az volt, hogy a kukorica minél alacsonyabb szemnedvességgel legyen betakarítható.

A nemesítés olyan új hibrideket jelentetett meg, amelyek más hibridekhez képest később virágoznak, de gyors vízleadásuk révén, a betakarításkori szemnedvesség alapján valójában korábbiak lettek. Az átlagosnál gyorsabb vízleadás azonban szárszilárdsági gondokat idézhet elő, ezért egyoldalúan a betakarításkori szemnedvességre alapozni a tenyészidő kiszámítását veszélyes lehet. Ebből adódóan a tenyészidő meghatározása még összetettebb feladattá vált. A világban kialakult versenyhelyzet, az objektív, mindenki által egyformán értelmezett fajtakísérletezés megkövetelte a tenyészidő pontos definiálását és mérését.

A hibridkukoricák tenyészidő hosszának ismerete a fajtamegválasztás fontos tényezője. Ezért a kukorica fajtákat és hibrideket 9 érési csoportba sorolják. Az egyes érési csoportok és a csoportba tartozó hibridek tenyészidő szerinti elnevezést és FAO számot kaptnak.

Az érési csoportok és a FAO számok

extra korai FAO 100-199
igen korai FAO 200-299
korai FAO 300-399
középkorai FAO 400-499
középérésű FAO 500-599
középkésői FAO 600-699
késői FAO 700-799
igen késői FAO 800-899
extra késői FAO 900-999

Ismeretes, hogy a hőmérséklet a fajták tenyészidejének hosszát befolyásolja, ezért a hőegység és a tenyészidő közt kapcsolat áll fenn. Hőegység az a hőmennyiség, amely szükséges ahhoz, hogy a kukorica a csírázástól a fiziológiai érettség szakaszába jusson. Ezért a szükséges hőegység értéke jobban használható, mint a tenyészidő hossza napokban, mivel ez utóbbi egyik évről a másikra nagy eltéréseket mutathat még azonos termőhelyeken is. Az utóbbi években terjedni kezd a hibridek tenyészidejének hőegység alapján való besorolása is. Mivel a kukoricák tenyészidejének a hossza relatív tulajdonság, ezért az egy-egy FAO számhoz tartozó hibridek tényleges tenyészideje országonként, de egy adott országban is változó. A FAO szám szerinti csoportosítás jelentős, de csak tájékozódásul szolgálhat.

Az EU bármely tagállamában regisztrált hibrid vetőmagja korlátozás nélkül forgalmazható a többi EU-tagállamban. Ezért, ha egy hibrid előzetes magyarországi kísérlet és tenyészidő-meghatározás nélkül kerül piacra, könnyen előfordul, hogy ugyanaz a hibrid más és más FAO-számmal jelenik meg, ami értelemszerűen zavart jelent a hibrid megítélésében. Az eltérő FAO-számok megjelenése részint a FAO-szám meghatározásának módszertani eltéréséből, részint a környezeti hatások módosító hatásának következménye. Közismert általános tendenciák is érvényesülnek, például egyes országok hibridjeinél a FAO-szám rendszerint vagy magasabb, vagy alacsonyabb.

Hasznos tudnivalók a FAO-számról

Ismeretes, hogy a hőmérséklet a fajták tenyészidejének hosszát befolyásolja, ezért a hőegység és a tenyészidő között kapcsolat áll fenn. Hőegység az a hőmennyiség, amely szükséges ahhoz, hogy a kukorica a csírázástól a fiziológiai érettség szakaszába jusson. Ezért a szükséges hőegység értéke jobban használható, mint a tenyészidő hossza napokban, mivel ez utóbbi egyik évről a másikra nagy eltéréseket mutathat még azonos termőhelyeken is.

Az utóbbi években terjedni kezdett a hibridek tenyészidejének hőegység alapján való besorolása is. Mivel a kukoricák tenyészidejének hossza relatív tulajdonság, ezért az egy-egy FAO-számhoz tartozó hibridek tényleges tenyészideje országonként, de egy adott országban is változó. A FAO-szám szerinti csoportosítás jelentős, de csak tájékozódásul szolgálhat.

A Nébih kezdeményezésére komoly konzultáció előzte meg a ma Magyarországon hivatalosan elfogadott tenyészidő-meghatározási módszert. Ez a metódus magába foglalja az 50 százalékos nővirágzást, a standard hibridek 25-20 százalékos szemnedvességénél mért adatokat és természetesen a betakarítás időpontjában mért szemnedvességet.

A több év kísérleti eredményei alapján kiválasztott standardokhoz való viszonyítás adja meg az új fajták tenyészidejét, amelyet a FAO-számmal fejezünk ki. Egy új hibrid FAO-számát legalább 2 év, több kísérleti helyről származó adatainak felhasználásával határozzák meg. A Nébih ezzel a módszerrel dolgozik az állami elismerésre bejelentett fajtajelöltek kísérleti kiértékelésében. A számítási mód kiállta az utóbbi évek próbáját, megbízhatóan használható.

A hivatalos gazdasági értékvizsgálatban a tenyészidőt FAO-számmal és éréscsoport-megjelöléssel fejezik ki. A hibrid megítélésében ugyanakkor a termőképesség, a szárszilárdság, a kórtani jellemzők és a vízmérési adatok is szerepet kapnak.

Igen korai érésű hibridek: FAO 200-299

Szemes és silóhibridek.
Átlagos tenyészidő hossza kb. 130-140 nap; a FAO-szám szerinti átlaghőmérséklet-igény 14,5-15,5 °C. A várható érési időpont a FAO-számok nagyságától függően augusztus utolsó harmada, szeptember első harmada, szeptember közepe.
Az ország északi és nyugati tájkörzeteiben főnövényként, az ország egyéb termőtalajain búza előveteményeként és másodvetésben termeszthetők. Vetésterületük arányát főleg az ország északi részein célszerű növelni.

Korai érésű hibridek: FAO 300-399

Szemes és silóhibridek.
Átlagos tenyészidő hossza kb. 140-150 nap; a FAO-szám szerinti átlaghőmérsékleti igény 16,5-17,5 °C. A várható érési időpont a FAO-számok nagyságától függően szeptember második harmada, közepe és második fele.
A fő kukoricatermő tájakon búza előveteményként is termeszthetők, de még korai másodvetésre is alkalmasak. Az ország nyugati és északkeleti termőtájainak nagyobb részén ezek a hibridek termeszthetők.

Középérésű hibridek: FAO 400-499

Szemes és silóhibridek.
Átlagos tenyészidő hossza kb. 150-160 nap; a FAO-szám szerinti átlaghőmérséklet 19,5 °C. A várható érési időpontok a FAO-számok nagysága alapján: szeptember második fele, utolsó harmada és október eleje.
Ezek a hibridek a fő kukoricatermesztő tájakon, az ország középső és déli részén termeszthetők. Általában az országos vetésterület 80-85%-án beérnek.

Középkésői érésű hibridek: FAO 500-599

Szemes és silóhibridek.
A csoportba tartozó hibridek átlagos tenyészidő hossza kb. 160-170 nap; a FAO-szám szerinti átlaghőmérsékleti igény 20,5 °C. A várható érési időpontok a FAO-számok nagysága szerint: október első harmada, közepe és második fele.
Nagyobbrészt az ország délebbi termőtájain termeszthetők biztonságosan.

Minden relatív: hogyan értelmezzük a FAO-számot?

A FAO-szám relatív fogalom. A FAO-szám alatt a kukoricahibridek egymáshoz viszonyított, adott helyen, adott időpontban mért adatai alapján számított tenyészidőt értjük.

Mivel a kukoricák tenyészidejének hossza relatív tulajdonság, ezért az egy-egy FAO-számhoz tartozó hibridek tényleges tenyészideje országonként, de egy adott országban is változó. A FAO-szám szerinti csoportosítás jelentős, de csak tájékozódásul szolgálhat.

Magyarországon a 200-599 FAO-számú hibrideknek van jelentősége. A szuperkorai, FAO 100-199 csoport termése kicsi, tőlünk északabbra termesztik, hazánkban gazdasági jelentősége elhanyagolható.
A FAO 500-as csoportnál hosszabb tenyészidejű hibridek Magyarországon nem érnek be. A 700-900 FAO-számú hibridek csak meleg éghajlaton, például az USA-ban, Floridában vagy Louisiana államban, valamint Indiában és Afrikában termeszthetők.
Minden éréscsoportban adott amerikai hibrid tenyészideje jelenti a standardot. Ezen hibridek tenyészideje általában 20-30 nappal is rövidebb az USA-ban, Magyarország, Tápiószele térségéhez viszonyítva.
A hibridek tenyészideje és termőképessége között pozitív korreláció van: a hosszabb tenyészidejű hibridek többet teremnek.
Magyarországon a korai és középérésű, FAO 300-400 hibridek vannak túlsúlyban. Az utóbbi években az igen korai csoport, FAO 200 aránya növekszik, míg a középérésűé csökken. Ennek oka, hogy a száraz, aszályos évek gyakoriságának növekedésével a középérésű hibridek termelési kockázata nőtt. A vízellátás szempontjából kritikus időszak nagy valószínűséggel esik aszályos periódusra Magyarországon a FAO 400-as hibridek esetében.
Az, hogy adott termőhelyen korainak vagy későinek számít-e egy hibrid, mindenekelőtt a hőmérsékleti adottságok függvénye. Egy Magyarországon középérésűnek számító hibrid tőlünk északra későinek, délebbre pedig korainak számíthat.

A FAO-számok összefoglaló táblázata

FAO-szám	Éréscsoport	Tenyészidő hossza (nap)	Várható érési időpont
100-199	szuperkorai	95-105	augusztus közepe
200-299	igen korai	130-140	augusztus vége-szeptember eleje
300-399	korai	140-150	szeptember második fele
400-499	középérésű	150-160	szeptember vége-október eleje
500-599	késői	160-170	október közepe-vége
600-	igen késői	170-180	október vége-november eleje

Miért térhet el ugyanazon hibrid FAO-száma?

Az eltérő FAO-számok megjelenése részint a FAO-szám meghatározásának módszertani eltéréséből, részint a környezeti hatások módosító hatásából következik. Közismert általános tendenciák is érvényesülnek, például egyes országok hibridjeinél a FAO-szám rendszerint magasabb vagy alacsonyabb lehet.

Gyakori kérdések a FAO-számról

Mit jelent a FAO-szám a kukoricánál?

A FAO-szám a kukoricahibridek relatív tenyészidejét és éréscsoportját fejezi ki. A hibrideket standard hibridekhez viszonyítják, ezért a szám elsősorban az egymáshoz képesti koraiság vagy késeiség megítélésére használható.

A magasabb FAO-szám mindig hosszabb tenyészidőt jelent?

Általánosságban igen: a növekvő FAO-szám hosszabb tenyészidőt és későbbi érést jelez. A tényleges tenyészidő azonban termőhelytől, évjárattól, hőmérséklettől és a mérési módszertől is függ.

Átszámítható-e a FAO-szám pontos naptári napokra?

Nem teljes pontossággal. A cikkben szereplő napértékek tájékoztató átlagok, mert ugyanazon hibrid tenyészideje különböző termőhelyeken és évjáratokban eltérhet. A hőegység-igény ezért sok esetben pontosabb támpontot ad.

Mely FAO-számú hibrideknek van jelentőségük Magyarországon?

Elsősorban a FAO 200-599 közötti hibrideknek van jelentőségük, a termesztésben pedig a korai és középérésű, FAO 300-400 csoportok vannak túlsúlyban.

Hogyan határozzák meg a FAO-számot Magyarországon?

A meghatározás standard hibridekhez viszonyítva, több év és több kísérleti hely adatai alapján történik. A módszer figyelembe veszi az 50 százalékos nővirágzást, a meghatározott szemnedvességi szinteknél mért adatokat és a betakarításkori szemnedvességet.

Miért kaphat ugyanaz a hibrid különböző FAO-számot?

A besorolás eltérhet a nemzeti számítási módszerek és a környezeti hatások miatt. Mivel a FAO-szám relatív érték, a hibrid helyi kísérlet nélküli átvétele más országból eltérő besorolást eredményezhet.

Elég-e csak a FAO-szám alapján kukoricahibridet választani?

Nem. A FAO-szám mellett értékelni kell a termőképességet, a vízleadást, a szárszilárdságot, a betegségekkel szembeni viselkedést, a hasznosítási célt és az adott termőtáj többéves kísérleti eredményeit.

Mi a kapcsolat a hőegység és a tenyészidő között?

A kukorica fejlődéséhez meghatározott hőmennyiség szükséges a csírázástól a fiziológiai érettségig. A felhalmozott hőegység jobban követheti a fejlődést, mint a naptári napok száma, mert az évjáratok hőmérséklete jelentősen eltérhet.

Korai vagy késői hibridet érdemes választani?

A választást a termőtáj hőellátottságához, a vetésidőhöz, a betakarítási és szárítási lehetőségekhez, valamint a termelési kockázathoz kell igazítani. A korábbi hibridek beérése általában biztonságosabb, míg a hosszabb tenyészidejű hibridek terméspotenciálja nagyobb lehet.