Magvas gondolatok a vetés előtt
Kezdőoldal > Blog > Szakmai cikkek > Magvas gondolatok a vetés előtt

Magvas gondolatok a vetés előtt

,
2016.07.18. | Szakmai cikkek | fémzárolt vetőmag , minősítés , vetőmag ,

MEGÉRI AZ ÁRÁT A FÉMZÁROLT VETŐMAG? IGEN!
 

1. Csak a fémzárolt vetőmag jelent garantált fajtaazonosságot.
2. Ismert, kipróbált, hazai viszonyok között tesztelt fajtát érdemes választani, mely szennyeződésektől és káros gyommagvaktól mentes.
3. Csak fémzárolt vetőmag használata esetén veheted biztosra, hogy a vetőmagok legalább 85%-a kicsírázik. Hiszen a NÉBIH csak minden szempontból egészséges vetőmagra ad ki Bizonyítványt.
4. A vetőmag-előállításokat független állami szervezet, a NÉBIH ellenőrzi.
5. Széleskörű szántóföldi kísérletek bizonyították, hogy a fémzárolt vetőmaghasználat többlettermést eredményez.
 
Amennyiben SAJÁT ÁRUGABONÁDAT VETED EL, tudatosan vagy tudat alatt lemondasz:
 
# a nemesítés eredményeiről,
# az élelmiszerbiztonság bizonyításához szükséges származási igazolásról;
Mit jelent a költséghatékonyság a kalászosok vetőmaghasználata során? Első ránézésre a saját árugabona visszavetése valóban olcsóbbnak tűnik. De vajon ezen kívül milyen előnye van, és mennyi kockázatot rejt? Kiszámoltad-e már az árugabona visszavetésével elért tényleges költségmegtakarítást?
 
Számoltál az ezzel együtt járó:
 
# saját munka többletráfordítással,
# az esetleges minőségvesztéssel,
# az ismeretlen vetőmagminőség miatt megnövelt magmennyiség költségével,
# csávázószer és a csávázás költségével,
# a visszavetett magban előforduló kórokozók és gyommagvak miatt megemelkedett növényvédelmi kockázattal és költségekkel,
# presztízs veszteséggel, melyet a nem megfelelő vetőmag okozhat a növényállománya kultúrállapotának szakmai megítélésében?
 
Tudtad, hogy
 
# a visszavetésre használt "kombájntiszta", úgynevezett "vetőbúza, vetőárpa" tisztasága nem éri el a 95 %-ot sem,
# a nem megfelelően kezelt őszi búza és a tavaszi árpa állományok vadzab fertőzöttséget mutatnak, emiatt a visszavetésre használt magban fokozott gyomosodás észlelhető,
a maggal terjedő gombák toxinjai a nem megfelelően kezelt állományok termésében jelentős károkat okoznak?
 

Megéri az árát a fémzárolt vetőmag  

A vetőmag maga az élet, a gazdálkodás alapja. Ennek fényében különösen fontos, hogy a lehető legjobb minőségű vetőmagot szerezzék be a gazdálkodók.  A szakma vetőmag alatt egyértelműen a fémzárolt, minősített vetőmagot érti. A fémzárolt vetőmag többszöri szemlén, ellenőrzésen esik át, ennek következtében a gazdálkodó biztos lehet abban, hogy fajtaazonos, jó csírázóképességű vetőmagot vet el, mely vetőmag a sikeres gazdálkodás záloga. A fémzárolt vetőmag használata mellett számos szakmai érv szól.

A búzatermesztés ma már nem lehet öncélú tevékenység. Elsősorban a piaci igények határozzák meg, hogy milyen fajtát és annak végtermékét hol, hogyan és milyen arányban érdemes termelni. Abban az esetben, ha ismerjük a piac igényeit, és ismerjük saját lehetőségeinket, akkor ki kell tudni választani a megfelelő fajtát, és annak ismeretében kialakítani a termesztéstechnológiát. Magyarán meg kell tervezni a jövedelmezőséget, meg kell célozni az állandó, stabil piacokat. 

A gazdálkodó termelőterületének egy részére saját fogásból származó, a gazdálkodó által letisztított, jó esetben csávázott és csírázóképességre vizsgált magot vet el. Területének többi részére államilag ellenőrzött, fémzárolt vetőmagot vásárol. Így a beszerzéssel nem csak frissíti (felújítja) szaporító anyagait, hanem évről évre új fajták termelésbe vonására is lehetősége nyílik. Az elvetésre került teljes mennyiségből a fémzárolt vetőmag részesedését nevezzük felújítási aránynak. Ennek szakmailag elfogadott minimális mértéke 40-50 % körüli, mely hosszú időn keresztül megvalósult a gyakorlatban, az utóbbi 10 évben azonban jóval a kívánatos mérték alatt van (20%). 
 

A piacképes áru alapja a minősített vetőmag

 

Gyakran felmerülő kérdések


Saját vetőmag - visszavetés árugabonából - esetén a gazdálkodó nem ismeri a vetőmag biológiai értékét (ép csíra %, vigor, 1000 szemtömeg, osztályozottság, tisztaság, kórtani problémák stb.), de esetenként még azt sem, hogy milyen fajtát vet valójában. Káros gyakorlat az, hogy sokszor túlzott a vetőmagnorma, hogy a várható hibákat kivédjék. Így születnek a sűrű vetések, ahol többek között számolhatunk a megdőléssel, a gombabetegségek intenzívebb megjelenésével, az indokolatlanul nagyobb növényvédőszer-használattal, esetenként a szárcsökkentő használatával is. 
Relatíve magasabb a tápanyagfelvétel a nagyobb biológiai tömegből adódóan. 
Megnő a betakarítási energiafelhasználás, nő a nehezen kezelhető szalma mennyisége, ellenben alacsonyabb az 1000 szemtömeg, magasabb a tisztítási (manipulálás) veszteség, nem beszélve arról, hogy kisebb az értékes malmi tömeg, vagyis közvetve alacsonyabb az 1 ha-ról értékesíthető mennyiség, de a gazda számolhat a gyengébb minőségi paraméterekkel is (fizikai és beltartalmi mutatók: fehérje, esésszám, sikérminőség stb.). 
A visszavetett árugabona használata komoly növényvédelmi aggályokat vethet fel. A visszavetésre használt - kombájntiszta-, úgynevezett "vetőbúza, vetőárpa" tisztasága nem éri el a 95 %-ot sem.
A nem megfelelően kezelt őszi búza és a tavaszi árpa állományok vadzab fertőzöttséget mutatnak, emiatt a visszavetésre használt magban fokozott gyomosodás észlelhető.
A maggal terjedő gombák (fuzárium fajok) toxinjai a nem megfelelően kezelt állományok termésében jelentős károkat okoznak. Ez az utóbbi paraméter az utóbbi időben különösen nagy probléma volt a termesztésben.



A csávázás jelentősége


A termelő a fémzárolt vetőmag megvásárlásával a fajtát és az abban rejlő genetikai potenciált veszi meg. Természetesen bízik abban, hogy a fajtában rejlő tudást (termésmennyiség, minőség és ellenállóképesség) a külső környezeti hatások segítségével (vagy negatív esetben annak kivédésével) és az általa alkalmazott technológia betartásával a legnagyobb mértékben ki tudja használni. Mint minden élő szervezet, így a termesztett növények is kitettek a különböző kórokozók támadásának, így az egyik legnagyobb veszélyt jelentő fuzárium fajokénak is. A betegségek egy csoportja ellen kizárólag csávázással tudunk védekezni (üszögök), de más kórokozók ellen is hatékony védelmet biztosíthatunk a vetőmag kezelésével. 
A helyes fajtakiválasztás és az okszerű csávázás a termesztési technológia alapkövei. Egyrészt igyekszünk az ellenállóbb fajtát kiválasztani, másrészt nem tehetjük meg, hogy ennek vetőmagját védelem nélkül engedjük a földbe.

A csávázási kötelezettség nem csupán egy törvényi előírás. Magyarország területén csávázás nélkül nem szabad gabonát vetni, amelyet jogszabály is előír. A csávázatlan vetőmagot használó termesztő a felelőtlen termesztéstechnológia folytatásával nagymértékben kockáztatja termése mennyiségét, minőségét, veszélyeztetve ezzel a termés eladhatóságát (mikotoxin előírások).
A fuzárium elleni védekezés már vetés előtt el kell, hogy kezdődjön, hiszen a vetőmaggal terjedő és csírakorban a talajból fertőző kórokozó ellen a leghatékonyabb és leggazdaságosabb eszköz a csávázás.
A különböző hatóanyagú, formulációjú, egy és több komponensű csávázószerek megoldást jelentenek a hatékony védekezéshez valamennyi termelő számára. 
 

Csávázás, de mivel?


Szerencsére az elmúlt időszakban történt csávázószer felhasználásra vonatkozó tiltások és korlátozások az őszi kalászos fajokat nem érintették, így a növény védőszerek gazdag választéka áll a termelők rendelkezésére. A csávázószer kiválasztásakor célszerű figyelembe venni, hogy létezik a maghéj alatt rejtőző fuzárium (belső) és a mag felszínén (külső), illetve a talajból fertőző típus. 
A belső fuzáriumok ellen felszívódó (szisztemikus) hatóanyagkörből kell választani, de talán a legszerencsésebb ilyenkor a felszívódó és kontakt hatóanyagok kombinációjának alkalmazása. A szerválasztáskor arra is érdemes odafigyelni, hogy a csávázószer hatóanyaga ne legyen azonos az állománykezelésre is használt gombaölő permetező szerével, ami a szerrezisztencia kialakulásának megelőzése miatt fontos.

A mai csávázószerek minden tekintetben megfelelnek a legmagasabb igényeknek, mivel szerformájukból adódóan a magon egyenletes eloszlást, jó tapadó képességet (minimális leporlást) biztosítanak.
A vetőmaggal "jó viszonyban" vannak, nem csökkentik a csírázóképességet, és a kezelt mag tárolhatóságát sem korlátozzák. 
 

A csávázás csak szakszerűen kivitelezve hatékony


A termelő számára az a legbiztosabb megoldás, ha a vetőmagot már csávázottan vásárolja, és olyan vetőmagüzem termékét választja, ahol a csávázást profi módon végzik (bevonási egyenletesség, pontos hatóanyag felvitel). A csávázószer szakszerűtlen megválasztása, valamint a szer felvitele munkaegészségügyi és környezetvédelmi problémákkal járhat. A csávázási tevékenység végzése személyi és tárgyi feltételek meglétét igazoló engedélyekhez kötött.

GONDOLD ÁT ÉS DÖNTS OKOSAN!

Forrás: VSZT

Kiemelt bejegyzéseink
Termékkínálat
Címkék
adózás AKG AÖP AÖP szerlisták árpa aszály baltacim bevallás bíborhere Big-Bag zsák biogazdálkodás biominősítés biostimulátor biovetőmagok BMR borsó bükköny búza cirok concept családi gazdaság csávázás csicseriborsó csíkos napraforgó csillagfürt deflektor FAO fémzárolt vetőmag földhasználat földtörvény fordított áfa formatartó Q-bag zsák füvesítés gazdálkodási napló gázolajszállítás granulátum gyep gyeptelepítés gyógynövény haszonbérlet helyszíni ellenőrzések hibridbúza IBC jogszabályváltozások jövedelmezőség KAP kárbejelentés kárenyhítési hozzájárulás kármentő tálca kérelem kertészet keverési igazolás kölcsönös megfeleltetés köles Kuk kukorica lóbab lombtrágya lucerna Lumino Pro madáreleség méhlegelő minősítés mohar műtrágya műtrágya tárolás napraforgó NÉBIH növénykondícionálás ökológiai gazdálkodás ökológiai másodvetés olajtök olaszperje oltott lucerna őstermelő őstermelői igazolvány pályázat parkfű parlagfű perlit permetezési napló pohánka polipropilén zsák porzáró varrás Posztregisztrációs Fajtakísérlet repce riolittufa rozs somkóró sorköztakaró starter systiva szállítási határidő szarvaskerep szervestrágya szilázs szója szövetsúly szövött PP zsák szudánifű takarmány takarmányborsó takarmánynövény takarmányrepce takarónövény talajbaktérium talajjavítás talajoltás támogatás tanúsítvány tápanyag tarlóbontás tenyészidő termesztés technológia tönkölybúza tőzeg trágyázás tritikálé új előírások UN ünnepi nyitvatartás vetésforgó vetésidő vetőburgonya vetőmag vetőmag szövetség vetőmagnorma vis maior vöröshere vszt zab zöldítés zöldtrágya zöldtrágyázás zöldugar zsák kialakítás
Üzenet
Kérdésed, üzeneted van? Oszd meg velünk!

Figyelem! A Caps Lock bekapcsolva!

+

Legkeresettebb termékek | Legkeresettebb termékek
NPK 6-12-24
Rendelhető
Műtrágya komplex
NPK 6-12-24
Ajánlás
univerzális
Összetétel
10CaO 3 MgO 11SO3
Státusz
Rendelhető
Típus
fejtrágya
Kiszerelés:
25 kg/zsák
Nettó egységár:
213 Ft/kg
Kosárba teszem
Kardinal csávázatlan
Rendelhető
Bíborhere
Kardinal
Ajánlás
zöldítés
AKG
AKG
Csávázás
csávázatlan
Norma
25 kg/ha
Státusz
Rendelhető
Kiszerelés:
25 kg/zsák
Nettó egységár:
928 Ft/kg
Kosárba teszem
Szárazságtűrő Kentaur csávázatlan
Rendelhető
Parkfű keverék
Szárazságtűrő Kentaur
Ajánlás
díszkert
Csávázás
csávázatlan
Státusz
Rendelhető
Összetevők
60% nádképű csenkesz
25% angol perje
15% vörös csenkesz
Kiszerelés:
10 kg/zsák
Nettó egységár:
1 744 Ft/kg
Kosárba teszem
GK Bajnok csávázott
Rendelhető
Kukorica
GK Bajnok
Ajánlás
szemes
Csávázás
csávázott
Nemesítő
GKI
Státusz
Rendelhető
Tenyészidő
FAO300-399
Kiszerelés:
70 ezer mag/zsák
Nettó egységár:
65 432 Ft/zsák
Kosárba teszem
LG 34.90 csávázott+stimulátor
Rendelhető
Kukorica
LG 34.90
Ajánlás
siló
Csávázás
csávázott+stimulátor
Nemesítő
Limagrain
Státusz
Rendelhető
Tenyészidő
FAO400-499
Kiszerelés:
50 ezer mag/zsák
Nettó egységár:
43 878 Ft/zsák
Kosárba teszem
Cikkajánló | Cikkajánló
Csíkos napraforgó: A ropogós arany, ami a földeken terem
Csíkos napraforgó: A ropogós arany, ami a földeken terem
2025.02.08. | Szakmai cikkek
A csíkos napraforgó nemcsak a madarak kedvence, hanem az emberi táplálkozásban is fontos szerepet tölt be.
Tovább olvasok
A szója, mint alternatíva
A szója, mint alternatíva
2025.01.26. | Szakmai cikkek
Éghajlatváltozás - előtérben az alternatív növények, mint például a szója.
Tovább olvasok
A muskotályzsálya, mint alternatív bevételi forrás
A muskotályzsálya, mint alternatív bevételi forrás
2025.01.23. | Szakmai cikkek
Tudd meg, hogyan használható, hiszen nem csak gyógynövényként ismert.
Tovább olvasok