Magvas gondolatok a vetés előtt
Kezdőoldal > Blog > Szakmai cikkek > Magvas gondolatok a vetés előtt

Magvas gondolatok a vetés előtt

,
2016.07.18. | Szakmai cikkek | fémzárolt vetőmag , minősítés , vetőmag ,

MEGÉRI AZ ÁRÁT A FÉMZÁROLT VETŐMAG? IGEN!
 

1. Csak a fémzárolt vetőmag jelent garantált fajtaazonosságot.
2. Ismert, kipróbált, hazai viszonyok között tesztelt fajtát érdemes választani, mely szennyeződésektől és káros gyommagvaktól mentes.
3. Csak fémzárolt vetőmag használata esetén veheted biztosra, hogy a vetőmagok legalább 85%-a kicsírázik. Hiszen a NÉBIH csak minden szempontból egészséges vetőmagra ad ki Bizonyítványt.
4. A vetőmag-előállításokat független állami szervezet, a NÉBIH ellenőrzi.
5. Széleskörű szántóföldi kísérletek bizonyították, hogy a fémzárolt vetőmaghasználat többlettermést eredményez.
 
Amennyiben SAJÁT ÁRUGABONÁDAT VETED EL, tudatosan vagy tudat alatt lemondasz:
 
# a nemesítés eredményeiről,
# az élelmiszerbiztonság bizonyításához szükséges származási igazolásról;
Mit jelent a költséghatékonyság a kalászosok vetőmaghasználata során? Első ránézésre a saját árugabona visszavetése valóban olcsóbbnak tűnik. De vajon ezen kívül milyen előnye van, és mennyi kockázatot rejt? Kiszámoltad-e már az árugabona visszavetésével elért tényleges költségmegtakarítást?
 
Számoltál az ezzel együtt járó:
 
# saját munka többletráfordítással,
# az esetleges minőségvesztéssel,
# az ismeretlen vetőmagminőség miatt megnövelt magmennyiség költségével,
# csávázószer és a csávázás költségével,
# a visszavetett magban előforduló kórokozók és gyommagvak miatt megemelkedett növényvédelmi kockázattal és költségekkel,
# presztízs veszteséggel, melyet a nem megfelelő vetőmag okozhat a növényállománya kultúrállapotának szakmai megítélésében?
 
Tudtad, hogy
 
# a visszavetésre használt "kombájntiszta", úgynevezett "vetőbúza, vetőárpa" tisztasága nem éri el a 95 %-ot sem,
# a nem megfelelően kezelt őszi búza és a tavaszi árpa állományok vadzab fertőzöttséget mutatnak, emiatt a visszavetésre használt magban fokozott gyomosodás észlelhető,
a maggal terjedő gombák toxinjai a nem megfelelően kezelt állományok termésében jelentős károkat okoznak?
 

Megéri az árát a fémzárolt vetőmag  

A vetőmag maga az élet, a gazdálkodás alapja. Ennek fényében különösen fontos, hogy a lehető legjobb minőségű vetőmagot szerezzék be a gazdálkodók.  A szakma vetőmag alatt egyértelműen a fémzárolt, minősített vetőmagot érti. A fémzárolt vetőmag többszöri szemlén, ellenőrzésen esik át, ennek következtében a gazdálkodó biztos lehet abban, hogy fajtaazonos, jó csírázóképességű vetőmagot vet el, mely vetőmag a sikeres gazdálkodás záloga. A fémzárolt vetőmag használata mellett számos szakmai érv szól.

A búzatermesztés ma már nem lehet öncélú tevékenység. Elsősorban a piaci igények határozzák meg, hogy milyen fajtát és annak végtermékét hol, hogyan és milyen arányban érdemes termelni. Abban az esetben, ha ismerjük a piac igényeit, és ismerjük saját lehetőségeinket, akkor ki kell tudni választani a megfelelő fajtát, és annak ismeretében kialakítani a termesztéstechnológiát. Magyarán meg kell tervezni a jövedelmezőséget, meg kell célozni az állandó, stabil piacokat. 

A gazdálkodó termelőterületének egy részére saját fogásból származó, a gazdálkodó által letisztított, jó esetben csávázott és csírázóképességre vizsgált magot vet el. Területének többi részére államilag ellenőrzött, fémzárolt vetőmagot vásárol. Így a beszerzéssel nem csak frissíti (felújítja) szaporító anyagait, hanem évről évre új fajták termelésbe vonására is lehetősége nyílik. Az elvetésre került teljes mennyiségből a fémzárolt vetőmag részesedését nevezzük felújítási aránynak. Ennek szakmailag elfogadott minimális mértéke 40-50 % körüli, mely hosszú időn keresztül megvalósult a gyakorlatban, az utóbbi 10 évben azonban jóval a kívánatos mérték alatt van (20%). 
 

A piacképes áru alapja a minősített vetőmag

 

Gyakran felmerülő kérdések


Saját vetőmag - visszavetés árugabonából - esetén a gazdálkodó nem ismeri a vetőmag biológiai értékét (ép csíra %, vigor, 1000 szemtömeg, osztályozottság, tisztaság, kórtani problémák stb.), de esetenként még azt sem, hogy milyen fajtát vet valójában. Káros gyakorlat az, hogy sokszor túlzott a vetőmagnorma, hogy a várható hibákat kivédjék. Így születnek a sűrű vetések, ahol többek között számolhatunk a megdőléssel, a gombabetegségek intenzívebb megjelenésével, az indokolatlanul nagyobb növényvédőszer-használattal, esetenként a szárcsökkentő használatával is. 
Relatíve magasabb a tápanyagfelvétel a nagyobb biológiai tömegből adódóan. 
Megnő a betakarítási energiafelhasználás, nő a nehezen kezelhető szalma mennyisége, ellenben alacsonyabb az 1000 szemtömeg, magasabb a tisztítási (manipulálás) veszteség, nem beszélve arról, hogy kisebb az értékes malmi tömeg, vagyis közvetve alacsonyabb az 1 ha-ról értékesíthető mennyiség, de a gazda számolhat a gyengébb minőségi paraméterekkel is (fizikai és beltartalmi mutatók: fehérje, esésszám, sikérminőség stb.). 
A visszavetett árugabona használata komoly növényvédelmi aggályokat vethet fel. A visszavetésre használt - kombájntiszta-, úgynevezett "vetőbúza, vetőárpa" tisztasága nem éri el a 95 %-ot sem.
A nem megfelelően kezelt őszi búza és a tavaszi árpa állományok vadzab fertőzöttséget mutatnak, emiatt a visszavetésre használt magban fokozott gyomosodás észlelhető.
A maggal terjedő gombák (fuzárium fajok) toxinjai a nem megfelelően kezelt állományok termésében jelentős károkat okoznak. Ez az utóbbi paraméter az utóbbi időben különösen nagy probléma volt a termesztésben.



A csávázás jelentősége


A termelő a fémzárolt vetőmag megvásárlásával a fajtát és az abban rejlő genetikai potenciált veszi meg. Természetesen bízik abban, hogy a fajtában rejlő tudást (termésmennyiség, minőség és ellenállóképesség) a külső környezeti hatások segítségével (vagy negatív esetben annak kivédésével) és az általa alkalmazott technológia betartásával a legnagyobb mértékben ki tudja használni. Mint minden élő szervezet, így a termesztett növények is kitettek a különböző kórokozók támadásának, így az egyik legnagyobb veszélyt jelentő fuzárium fajokénak is. A betegségek egy csoportja ellen kizárólag csávázással tudunk védekezni (üszögök), de más kórokozók ellen is hatékony védelmet biztosíthatunk a vetőmag kezelésével. 
A helyes fajtakiválasztás és az okszerű csávázás a termesztési technológia alapkövei. Egyrészt igyekszünk az ellenállóbb fajtát kiválasztani, másrészt nem tehetjük meg, hogy ennek vetőmagját védelem nélkül engedjük a földbe.

A csávázási kötelezettség nem csupán egy törvényi előírás. Magyarország területén csávázás nélkül nem szabad gabonát vetni, amelyet jogszabály is előír. A csávázatlan vetőmagot használó termesztő a felelőtlen termesztéstechnológia folytatásával nagymértékben kockáztatja termése mennyiségét, minőségét, veszélyeztetve ezzel a termés eladhatóságát (mikotoxin előírások).
A fuzárium elleni védekezés már vetés előtt el kell, hogy kezdődjön, hiszen a vetőmaggal terjedő és csírakorban a talajból fertőző kórokozó ellen a leghatékonyabb és leggazdaságosabb eszköz a csávázás.
A különböző hatóanyagú, formulációjú, egy és több komponensű csávázószerek megoldást jelentenek a hatékony védekezéshez valamennyi termelő számára. 
 

Csávázás, de mivel?


Szerencsére az elmúlt időszakban történt csávázószer felhasználásra vonatkozó tiltások és korlátozások az őszi kalászos fajokat nem érintették, így a növény védőszerek gazdag választéka áll a termelők rendelkezésére. A csávázószer kiválasztásakor célszerű figyelembe venni, hogy létezik a maghéj alatt rejtőző fuzárium (belső) és a mag felszínén (külső), illetve a talajból fertőző típus. 
A belső fuzáriumok ellen felszívódó (szisztemikus) hatóanyagkörből kell választani, de talán a legszerencsésebb ilyenkor a felszívódó és kontakt hatóanyagok kombinációjának alkalmazása. A szerválasztáskor arra is érdemes odafigyelni, hogy a csávázószer hatóanyaga ne legyen azonos az állománykezelésre is használt gombaölő permetező szerével, ami a szerrezisztencia kialakulásának megelőzése miatt fontos.

A mai csávázószerek minden tekintetben megfelelnek a legmagasabb igényeknek, mivel szerformájukból adódóan a magon egyenletes eloszlást, jó tapadó képességet (minimális leporlást) biztosítanak.
A vetőmaggal "jó viszonyban" vannak, nem csökkentik a csírázóképességet, és a kezelt mag tárolhatóságát sem korlátozzák. 
 

A csávázás csak szakszerűen kivitelezve hatékony


A termelő számára az a legbiztosabb megoldás, ha a vetőmagot már csávázottan vásárolja, és olyan vetőmagüzem termékét választja, ahol a csávázást profi módon végzik (bevonási egyenletesség, pontos hatóanyag felvitel). A csávázószer szakszerűtlen megválasztása, valamint a szer felvitele munkaegészségügyi és környezetvédelmi problémákkal járhat. A csávázási tevékenység végzése személyi és tárgyi feltételek meglétét igazoló engedélyekhez kötött.

GONDOLD ÁT ÉS DÖNTS OKOSAN!

Forrás: VSZT

Kiemelt bejegyzéseink
Termékkínálat
Címkék
adózás AKG AÖP AÖP szerlisták árpa aszály baltacim bevallás bíborhere Big-Bag zsák biogazdálkodás biominősítés biostimulátor biovetőmagok BMR borsó bükköny búza cirok concept családi gazdaság csávázás csicseriborsó csillagfürt deflektor FAO fémzárolt vetőmag földhasználat földtörvény fordított áfa formatartó Q-bag zsák füvesítés gazdálkodási napló gázolajszállítás granulátum gyep gyeptelepítés haszonbérlet helyszíni ellenőrzések hibridbúza IBC jogszabályváltozások jövedelmezőség KAP kárbejelentés kárenyhítési hozzájárulás kármentő tálca kérelem keverési igazolás kölcsönös megfeleltetés köles Kuk kukorica lóbab lombtrágya lucerna Lumino Pro méhlegelő minősítés mohar műtrágya műtrágya tárolás napraforgó NÉBIH növénykondícionálás ökológiai gazdálkodás ökológiai másodvetés olajtök olaszperje oltott lucerna őstermelő őstermelői igazolvány parkfű parlagfű perlit permetezési napló pohánka polipropilén zsák porzáró varrás Posztregisztrációs Fajtakísérlet repce riolittufa rozs somkóró sorköztakaró starter systiva szállítási határidő szarvaskerep szervestrágya szilázs szója szövetsúly szövött PP zsák szudánifű takarmány takarmányborsó takarmánynövény takarmányrepce takarónövény talajbaktérium talajjavítás talajoltás támogatás tanúsítvány tápanyag tarlóbontás tenyészidő termesztés technológia tönkölybúza tőzeg trágyázás tritikálé új előírások UN ünnepi nyitvatartás vetésforgó vetésidő vetőburgonya vetőmag vetőmag szövetség vetőmagnorma vis maior vöröshere vszt zab zöldítés zöldtrágya zöldtrágyázás zöldugar zsák kialakítás
Üzenet
Kérdésed, üzeneted van? Oszd meg velünk!

Figyelem! A Caps Lock bekapcsolva!

+

Legkeresettebb termékek | Legkeresettebb termékek
MAS 27 % 27N
Ajánlatkérés
Műtrágya mono
MAS 27 %
Ajánlás
univerzális
Összetétel
27N
Státusz
Ajánlatkérés
Típus
fejtrágya
Erre a termékre ajánlat kérhető!
Ajánlatot kérek
NPK 6-12-24
Ajánlatkérés
Műtrágya komplex
NPK 6-12-24
Ajánlás
univerzális
Összetétel
10CaO 3 MgO 11SO3
Státusz
Ajánlatkérés
Típus
fejtrágya
Erre a termékre ajánlat kérhető!
Ajánlatot kérek
Floradur csávázott II. fok
Előrendelhető
Durumbúza
Floradur
Ajánlás
malmi
Csávázás
csávázott
Státusz
Előrendelhető
Szap. fok
II. fok
Típus
szálkás
Vetésidő
tavasz
Ez a termék jelenleg előrendelhető!
Előrendelés
Cikkajánló | Cikkajánló
Az innováció szerepe a modern vetőmagok világában
Az innováció szerepe a modern vetőmagok világában
2024.11.01. | Szakmai cikkek
A legújabb vetőmag-technológiák szerepe a mezőgazdaságban.
Tovább olvasok
Változások az új AKG és ÖKO támogatásokban
Változások az új AKG és ÖKO támogatásokban
2024.10.23. | Agrártámogatások
Új AKG-felhívás jelent meg ősszel, jövőre pedig már indul is. Mindez érinti a 2025-ös vetésszerkezeteket is.
Tovább olvasok
Foszfor műtrágya használata és előnyei a növénytermesztésben
Foszfor műtrágya használata és előnyei a növénytermesztésben
2024.10.02. | Szakmai cikkek
A foszfor elősegíti a gyökérképződést és stabilizálja a vízháztartást.
Tovább olvasok