A gazdaságos növénytermesztéshez fontos a fenntartható talajjavítás, ennek érdekében azonban fontos lépéseket kell tenni a jobb minőségű termőföldért. A talajjavítás során a genetikai adottságokat nem tudjuk megváltoztatni, ellenben a szervesanyagtartalmat és a humusztartalmat lehetőségünk van feljavítani.
A talaj fizikai textúrája a művelés hatására ugyan nem változik, azonban a művelési mód befolyásolja. A fizikai összetétel magába foglalja a talaj szemcseösszetételét, a homokot, iszapot és anyag frakció arányát. Humusznak nevezzük a talaj legsajátosabb és legcsodálatosabb alkotórészét. A szerves anyag visszapótlás kifejezetten fontos a vízmegtartást, energiaraktározást és termőképességet tekintve. A savanyú talaj javítására és termelékenység növekedés érdekében szinten kell tartani a talaj pH értékét. Használhatunk különböző talajjavító anyagokat is, amelyek elősegítik a talaj termelékenységét.
Mindenképpen szükséges a talaj szerves anyag tartalmának fenntartása, nem véletlenül alkalmaznak a gazdák szerves trágyát és zöldtrágyát. A humuszképződés alapanyagai több számos anyagcsoportot tartalmaznak, ilyenek a lignin, egyéb szénhidrátok, aminosavak, valamint fehérjeszerű anyagok.
A műtrágyák alternatívájaként ajánlják a mikrobiális anyagcsere termékeket, amelyek a talajok stabilitásáért felelnek. A szerves anyagok minden esetben kulcsfontosságúak. A jótékony hatású mikrobák közül a növénynövekedést serkentő gyökérkapcsolt baktériumokat emelnénk ki, melyek biostimulátorként alkalmazhatóak.
A talaj pH száma, kémhatása a talaj lúgosságát, illetve savasságát jelzi. A pH-érték egy olyan kémiai tulajdonság, mely a növény fejlődését tekintve meghatározó, hiszen befolyásolja a tápanyag felszívódását. A talaj kémhatása az alapkőzettől függ, ugyanis ebből alakul ki maga a talaj. Például, ha az alapkőzet savanyú volt, akkor savanyú talaj jöhet létre. Ezzel szemben bázikus alapkőzeten bázikus talaj alakul ki. Ilyenek a dolomit, mészkő, bazalt stb. Csapadékos térségben savassá válik a talaj, ilyenkor emelni kell a talaj pH értékét. Erre a célra a legmegfelelőbb anyag a mész, de mennyiségét tekintve figyelembe kell venni a növényfajt. A kertészek előszeretettel alkalmaznak mészkőport, ugyanis felszívódása miatt gyors hatást vált ki. Továbbá alkalmazhatunk fahamut is a talaj pH értékének növelésére. A tőzeg virágok földjébe keverve képes nagy mennyiségben tárolni a vizet, javítja a talaj fizikai szerkezetét. Érdemes megemlíteni az alginitet, ugyanis sok szerves anyagot tartalmaz, amely a kerti talajok javítására alkalmas. Mondhatni az biotermelés ígéretes segédanyaga.
A kertészetekre pozitív hatással lehetnek a szerkezetjavító, tápanyaggazdálkodást segítő talajjavítók, ilyenek az alginit, bentonit, bazalt stb. melyek a talaj vízgazdálkodásának javítását és tápanyagellátását szolgálják. Az ásványi talajjavítók szerepet vállalnak a hatékony növénytermesztésben. A szervesanyag bevitelen túl, a zöldtrágya, szervestrágya mind javítja a víz-tápanyagszolgáltató képességet.
A mezőgazdaságban a fenntarthatóság egy összetett feladat, amihez a gazdaságoknak a természetes rendszerekre és erőforrásokra kell támaszkodniuk. A talajjavítás irányába tett törekvések és a fokozódó növényvédőszerek háttérbeszorítása mind jótékony hatással vannak a környezetre.
A növénytermesztés célja a terméseredmények folyamatos szinten tartása és a kiváló minőségű alapanyag előállítása. Az ökológiai tényezők között kiemelt szerepet vállal a talajok kémiai, fizikai és biológiai tulajdonságai. A talajjavítás segít a termelékenység fenntartásában, és alappillére az eredményes gazdálkodásnak.
Az elmúlt évek arra ösztönözték a gazdákat, hogy a talajok szerkezetének megóvása kiemelt feladat. A megszokáson alapuló gazdálkodás már nem elegendő, új technológiákat kell bevetni. A termelőknek olyan készítményeket használniuk, amelyek hosszú távon pozitív változásokat hoznak a talaj minőségének javítása és a tápanyag-vízszolgáltató képesség szempontjából. Egyfajta szemléletmód váltásra van szükség ahhoz, hogy talajközpontú gondolkodás alakulhasson ki. Figyelembe kell venni a területek sajátosságait, és különböző talajjavító stratégiákat szükséges alkalmazni a hatékony gazdálkodás érdekében.