A magyar gazdák véleménye alapján a búza maga az élet. A mindennapi kenyér ebből a hasznos gabonaféléből készül. Az őszi búza vetési ideje maga a termés kulcsa. A megtermelt búzát főként őrlésre és takarmányozásra használjuk, kevesebb részét pedig vetőmagnak. Nem utolsó sorban pedig fontos megemlíteni az ipari célú felhasználását is.
Az őszi búza termesztésénél sok dologra kell odafigyelni, ha célunk a megfelelő termésátlag elérése. Kardinális dolog lehet a vetésidő és az ebből adódó számos probléma kezelése. Vannak, akik az őszi búza vetésére rutin feladatként tekintenek, azonban ez hatalmas tévedés. Sőt, a nem megfelelő időben történő búza vetőmag földbe helyezése veszélyeztetheti a következő évi termést. Korábban úgy vélték, hogy október 16-ai héten érdemes vetni, azonban a mai tankönyvek kicsit tágabbra teszik az őszi búza vetésidejét: október 5-25 között optimális a magvakat elvetni.
Az alapművelés módja függ a talaj típustól, nedvességtartalomtól és természetesen a rendelkezésre álló eszközöktől. Főként tavasztól fordulnak elő nagyobb számban az őszi búzára veszélyt jelentő kártevők, így ezek ellen csávázással lehet védekezni.
Az őszi búzafajták intenzív termesztéstechnológia hatására megdőlhetnek. A megdőlés komoly károkat okozhat, mivel jelentős minőségromlással kell számolni. Az őszi búza-termesztés utolsó technikai eleme nem más, mint a betakarítás. A betakarítás optimális időpontját ahhoz kötjük, amikor elérkezik a teljes érés fázisa, és a szemek nedvességtartalma 15 % körül mozog. Ügyeljünk arra, hogy az állomány ne menjen át a holtérés állapotába, hiszen akkor a termésmennyiség és a minőség is csökken.
A megfelelő dátum kiválasztásán kívül, fontos az időjárással és a hőmérséklettel is összhangba hozni a vetés időpontját. Továbbá az sem elenyésző szempont, hogy milyen fajta magjait szeretnénk a földbe vetni. Északon, ahol hidegebb van, rendszerint október 1-20 között intézik a vetést, ahol melegebb az időjárás, ott október 10-20 közé teszik a vetés idejét. A vetési időpontot úgy kell kiválasztani, hogy a búza a téli fagyokig meg tudjon kellőképpen erősödni, és legyen képes sértetlenül áttelelni.
Figyelem! Túl korai vetés esetén a búza túl lépheti az átteleléshez ideális 5 leveles állapotot. Így sajnos könnyebben kifagyhat a fiatal búzanövény.
A vetés mélységét meghatározza a talajok kötöttsége, a magágy minősége és a fajták igénye. Ülepedett és kötöttebb talajokon 4-5 cm, ellenben a lazább talajokon 5-7 cm a búza optimális vetés mélysége. Továbbá nem elhanyagolható szabály, hogy száraz ősszel mélyebbre kell vetni, azonban nedves, hűvös ősszel pedig sekélyebbre. Ennek oka, hogy a bokrosodási csomó így képes az optimális 4 cm körüli mélységben kialakulni.
A búzát a gyakorlatban 12 cm „gabona távolságra” vetjük. De vethető kisebb (10,5 cm), vagy akár nagyobb (15 cm) sortávolságra is. Egyre nagyobb népszerűségnek örvend a 15,2 cm-es sortávolságú, valamint a művelőutas vetés. Ugyanis, az intenzívebb gabonatermesztés által szükséges ápolási munkák, többször végzett trágyázás, károkozók elleni védelem mind csökkenthető. Szórvavetéssel a vetőmagot a szórógéppel a talaj felszínére juttatják, majd tárcsával takarják. Ennek a vetési eljárásnak az előnye, hogy a szikes és egyéb okokból nehezen megmunkálható talajokon gyorsabban, költséghatékonyan elvethető a búza.
A nagy búzatermések fontos tényezője a termesztett fajták egyedi igényeinek megfelelő állománysűrűség kialakítása. Az optimális állománysűrűség pedig nagyrészt a vetőmag mennyiségével szabályozható. A vetőmag mennyiségét a körülmények és a fajták igényei határozzák meg. Általános irányelvként használható, hogy annyi csíraképes magot szükséges elvetni, hogy m2-enként legalább 500-550 azonos időben beérett kalász teremjen. A vetőmag mennyiségek megállapítása érdekében a megadott csíraszám alapján a vetőmag használati értékének megfelelő súly korrekciót kell végeznünk. Általánosan elmondható, hogy a kedvezőtlen körülmények miatt, gondolhatunk itt a megkésett vetésre, száraz magágyra stb., kb 10 %-os vetőmag ráadással célszerű vetni a búzát.
A sikeres búzatermesztés alapfeltétele a fentebb leírtak betartása. Fontos hangsúlyozni, hogy minden esetben ép és magas csírázóképességű fajtaazonos vetőmagot használjunk. Érdemes 2-3 évente a vetőmag készletet felújítanunk. Előfordul sajnos, hogy tisztítatlan, néha csávázatlan vetőmag kerül a földbe, ami pedig a búza gombás megbetegedéseihez vezet. A sikeres búzavetés érdekében mindig tartsuk be a legfontosabb szabályokat.