Az előrejelzések szerint a következő negyven évben a globális élelmiszer kereslet ugrásszerűen növekedni fog. A terméshozamok alakulásában kulcsszerepet játszik a növények egyoldalú tápanyag felvétele a betegségek és kártevők okozta károk. A növénytermesztési módszereket a magas kihívásoknak megfelelően kell átalakítani, hogy a növényeknek esélyük legyen megbirkózni a klímaváltozással, különös tekintettel az emelkedő hőmérséklettel és a gyakoribb és elhúzódó aszályokkal.
Minden fajta földművelés kisebb-nagyobb mértékben befolyásolja a környezetet és hatása van a talajra és a szomszédos élőhelyekre is. A kedvezőtlen hatások csökkentésére, a mezőgazdasági termelés kezdete óta léteznek hatásos megoldások melyek a növénytermesztés maximalizálását tűzik ki célul a talaj termékenységének megőrzése vagy növelése mellett. A vetésforgó a növények hosszú távú (akár több éves) egymás utáni termesztésén alapul, figyelembe veszi az egyes növények igényeit, és igazodik a talajminőséghez és az éghajlati viszonyokhoz. A megfelelően kialakított vetésforgó az egyik legősibb, és legpraktikusabban alkalmazható termelési módszer mely a talaj termékenységének javításának legolcsóbb módja, és döntő hatással van a növénytermesztés mennyiségének és minőségének növelésére.
A kiegyensúlyozott vetésforgó természetes módon növeli az ásványi anyag tartalmat és javítja a talaj minőségét. A talaj termékenységének fenntartása és javítása befolyásolja a növények fejlődését, a termés minőségét, a ráfordítások hatékonyságát.
Fontos szerepet játszik a növények gyomok elleni védelmében is.
A talajminőség emelkedésével csökken a műtrágyázásra való igény, ezáltal kevesebb lesz az erre fordított költség is. Egyúttal növelheti a termés minőségét, a ráfordítások hatékonyságát.
Sok olyan időszak van, amikor az időjárási körülmények nem különösen kedvezőek, az aszályok száma is növekvő tendenciát mutat. Ezért is különös figyelmet kell fordítani a talaj nedvességének megtartására.
Az időjárási körülmények gyakran kedvezőtlenek, az aszályok száma is növekvő tendenciát mutat. Ezért is különös figyelmet kell fordítani a talaj nedvességének megtartására.
A szárazságtűrő zöldtrágya és talajtakaró növények ültetése védi a talajt a külső hatásoktól, például a kiszáradástól, segítségével csökkenthetők az aszályos időszakokból fakadó károk, csökkenthető a talajerózió mértéke is.
Az sem egészen mellékes szempont, hogy a változatos szerkezetű vetésforgó magasabb hozamot biztosíthat a folyamatos monokultúrához képest.
A vetésforgó alkalmazása csökkenti a betegségek és kártevők terjedésének kockázatát, a növényvédő szerek korlátozott felhasználása szintén pozitív hatással van a környezetre és az előállított mezőgazdasági termékek minőségére.
A gabonafélék monokultúrái negatív hatással vannak a talaj növény-egészségügyi állapotára, megnő a betegségek kockázata. A kórokozók a talajban és a növényi maradványokon keresztül gyorsan terjednek.
A vetésforgó tervezésekor több tényezőt is figyelembe kell venni. Elsősorban saját gazdaságunkhoz, termelésünkhöz kell igazítanunk és a talajnak és a körülményeknek megfelelő növényfajokat kell választanunk.
A jól megtervezett vetésforgónak megfelelő feltételeket kell biztosítania a növények növekedéséhez és fejlődéséhez, egyúttal garantálnia kell a talaj termőképességének szinten tartását.
A termesztett növények tervezését és helyes arányát befolyásolja a vegetációs időszak, a gyökérrendszer fejlettsége, a föld feletti biomassza mennyisége, valamint a kártevők és kórokozókkal szembeni fogékonyság.
A megfelelően kiválasztott növénysornak biztosítania kell a biodiverzitás védelmét, valamint a termesztési rendszer biodinamikus egyensúlyát. Az egészséges szaporítóanyag és ellenálló fajták használata, a helyes talajművelési rendszer, a megfelelő időben végzett, okszerű beavatkozások megválasztása komoly jelentőséggel bír.
A vetésforgóban olyan növénysort alakíthatunk ki mellyel kiküszöbölhetők vagy legalábbis csökkenthetők a káros gyomok, betegségek és kártevők okozta veszélyek.
Bevált növényvédelmi gyakorlat, ha úgy tervezzük meg a vetésforgót, hogy az megszakítsa a legjelentősebb kártevők vagy kórokozók életciklusát. A tábla- és táj színtű biodiverzitás támogatásával kedvező körülményeket teremthetünk a kártevők természetes ellenségeinek és fékezhetjük azok robbanásszerű elszaporodását.