Mikor érdemes füvesíteni?

Az átmeneti évszakok tekinthetőek a legjobb időzítésre a füvesítésre, azaz a tavasz és az ősz, amikor a talaj hőmérséklete és a páratartalom optimális a magok csírázásához és a gyökerek kialakulásához. 
A tavasz ott ideális a füvesítésre, ahol hidegebb télre számíthatunk, ám tavasszal a fokozott gyomosodásra is fel kell készülni. A fűmagok általában csak akkor kezdenek csírázni, ha a talaj hőmérséklete legalább 10 fok, így márciustól májusig bármikor füvesíthetünk, ha már megfelelő a hőmérséklet. 
Nálunk az  ősz  a legtöbb helyen ideálisabb időszak a fűmagvetésre, mivel az időjárás általában nedvesebb és hűvösebb, ami elősegíti a magvak csírázását és a gyökerek növekedését, még a hideg időszak beállta előtt.
Az őszi füvesítésnél még arra is több az esély, hogy tavaszra a fű megerősödjön annyira, hogy képes legyen versenybe szállni a tavasszal megjelenő gyomnövényekkel.
 

A megfelelő fűmagkeverék kiválasztása

A megfelelő fűmag kiválasztása kulcsfontosságú a sikeres füvesítéshez. Először is, gondoljuk át, hogy milyen célra használjuk majd a füvesített területet. játszótér, pihenőhely, sportpálya vagy díszkert céljából kívánjuk-e füvesíteni.
A talaj típusa is fontos tényező a fűmag kiválasztásakor, a homokos talajokhoz más fajta fűmagok kellenek, mint a meszes talajokhoz, árnyékos helyeken más fajtájú fűmagkeverékre van szükség, mint napos területeken.
Számos különböző fűmagkeverék létezik, a fűmagkeverékek összetétele és minősége eltérő lehet, és érdemes alaposan tájékozódni a választás előtt, hogy kiválasszuk a legmegfelelőbb fűmagkeveréket az adott terület igényeihez.
 

 A leggyakoribb típusok a következők:

• Általános fűmagkeverék: Különböző fűfajokból áll, mint például angolperje, vörös csenkesz, réti perje, felemáslevelű csenkesz, alkalmas az átlagos talaj- és éghajlati körülményekhez.

• Árnyéktűrő fűmagkeverék: Ha a kertünk árnyékos helyen található, akkor érdemes ilyen fűmagkeveréket választani, amelyek tartalmaznak olyan fűfajokat, amelyek jól növekednek árnyékos körülmények között, mint például a vörös csenkesz.

• Szárazságtűrő fűmagkeverék: Ez a fűmagkeverék olyan fűfajokat tartalmaz, amelyek jól növekednek szárazabb körülmények között, mint az angolperje, a juhcsenkesz a nádképű csenkesz, vagy a vörös csenkesz.

• Sport fűmagkeverék: Ez a fűmagkeverék alkalmas a nagy terhelést kapó területekre, például sportpályákra, játszóterekre. Tartalmazhat olyan fűfajokat, amelyek gyorsan regenerálódnak és ellenállnak a terhelésnek ilyen az angolperje és a vörös csenkesz.
   

Előkészület a füvesítéshez
 

• A füvesítés előtt érdemes átgondolni milyen céllal használjuk majd a füvesített területet, vegyük figyelembe a kert tájolását, a fix kertelemeket, a környező épületeket és nagyobb kerti bútorokat, melyek árnyékot vetnek a füvesített területre.
   
• Tervezzük meg, hogy a füvesítést követően milyen további építkezéseket vagy átalakításokat tervezünk.
   
• Ha mindezekre odafigyelünk, akkor könnyebb lesz meghatározni, hogy milyen föld munkát kell elvégezni a füvesítés előtt, milyen típusú fűmagot vásároljunk, és milyen segédeszközökre lesz szükségünk a feladat elvégzéséhez. 

Hogyan vessük el a fűmagot?
 

• Győződjünk meg róla, hogy a terület tiszta és sima, azaz nincsenek rajta nagyobb akadályok, például kövek vagy faágak. Ha szükséges, végezzünk földmunkát, és egyengessük el a talajt.

• Ha kisebb területről van szó, akkor az egyszerűbb és hatékonyabb megoldás lehet kézzel elvetni a fűmagot. Ha nagyobb területről van szó, akkor érdemes lehet a fűmagvetőgép használata.

• Az elvetni kívánt fűmagot két részre osztjuk. Az egyik részt elosztjuk a területen egyik végétől a másikig, majd azután az egyik oldalon, ahol az első adagot elvetettük, keresztirányban átvágunk, és az így keletkező területen elvetjük a második adag fűmagot.

• A fűmagokat óvatosan gereblyézzük bele a talajba,  hengerezzük simára a talajt, majd locsoljuk meg alaposan, mert fűmagoknak vízre van szüksége a csírázáshoz. A kicsírázott fűnek az első néhány hétben szüksége van bőséges locsolásra, hogy megfelelően fejlődjön. 

• A gépi fűmagvetés általában nagyobb területek esetén indokolt , mely lehetővé teszi a gyors vetést. A fűmagvető gépek két fő típusa a kézi és a gépi fűmagvető.

• A kézi fűmagvetők kézzel vagy vállon hordozhatóan használhatóak, és egyszerűen felhasználhatóak kis területeken, mint például az udvaron vagy a kisebb kertekben.

• A nagyobb területeken a gépi fűmagvetők hatékonyabbak. A gépi fűmagvetők lehetnek vontatott vagy önjáró gépek. Az önjáró gépek kisebb területeken használhatóak és általában könnyebbek és mozgékonyabbak.