Kövess minket a Facebookon
Lájkold a Facebook oldalunkat és értesülj elsőként eseményeinkről, akcióinkról és újdonságainkról.
A napraforgó azon túl, hogy gyönyörű, rendkívül sokoldalú növény. Bármilyen céllal választanád a napraforgót, a vetése kulcsfontosságú a siker eléréséhez. Ebben a cikkben utánajárunk a vetési technika rejtelmeinek, és annak, hogy hogyan érhető el a bőséges termés!
A mai talajművelési technikákat tekintve a magágykészítésre rengeteg eszköz áll rendelkezésesünkre. A talaj-előkészítéssel elért talajállapot meghatározza, hogy melyik magágykészítő eszköz a legalkalmasabb az optimális magágy készítésére. A napraforgó vetőmag esetében érdemes odafigyelnünk néhány alapvető feltételre. Egyik fontos tényező, hogy jó időben és jó minőségben készítsük elő a magágyat, amely vizet képes megtartani, és gondoskodni arról, hogy a nedvesség ott legyen az elvetett mag körül. A napraforgó tulajdonságait figyelembe véve kevésbé szerencsés, hogy a magot tesszük mélyebbre a talajba, hiszen egyre nagyobb talajréteget kellene felemelnie, hogy a felszínre tudjon törni. A napraforgóval ellentétesen a kukorica könnyebben kifúrja magát. A vetésmélység minden esetben csak a könnyű talajokon lehet 3 cm alatti.
A gyökerekkel átszőtt talajréteg korlátozza a napraforgó víz beszerzését és tápanyag felvételi lehetőségét. További gondokat okozhat a sekély gyökérzet miatti megdőlés, kidőlés, viharkár. Ezek mind a talajelőkészítéssel eldőlhetnek!
A napraforgónál komolyabban kell venni az eketalp és a gyökérzettel kapcsolatos problémákat. Amikor a talaj nedves, akkor a talp átjárható a gyökerek számára, ellenben amikor száraz, a betonhoz hasonlítható. A napraforgó nem tud gondoskodni magáról sekély talaj rétegből, akkor tud teremni, ha gyökere mélyre tud nyúlni. Van különbség, hogy eltűri a szárazságot és nem hatol mélyebbre a gyökere, vagy mélyre ható gyökérzettel terem. A gyökérzettel kapcsolatos kihívások nem egyszerűek, azonban nem lehetetlen feladat!
A vetésidő megválasztására nehéz egyöntetűen jó választ adni, pedig gyakran felmerülő kérdésről van szó. Ott, ahol a talaj szerkezete csak korlátozott időszakban áll rendelkezésünkre, ott biztosan a talaj diktál. A napraforgó széles időintervallumban vethető, azonban a melegebb talajba történő vetés gyorsabb kelést eredményez. A korai vetésnek kevés helyen van előnye. Abban az esetben, ha a vetésidőt és gyomirtást az érkező esőhöz igazítjuk, és van gépi kapacitásunk, ez esetben jobb esélyt adhatunk a vetésnek.
A feldolgozóipari tervezés miatt, a zöldborsónál alkalmazott hőösszeg számítást a kukoricánál is megtaláljuk, ahol a 10 oC feletti napi közép hőmérsékleteteket használjuk a tenyészidő követését figyelembe véve. A napraforgónál is göngyölhetjük a hasznos hőösszeget, de a kb 7 oC feletti értékeket adjuk össze. Amikor eléri a 85-105 oC megtörténik a kelés, ami fontos, hogy negatív számokkal nem dolgozunk. Ennek értelmében, amikor a napi átlag 6-7 oC érték alatt van, akkor azt nullának vesszük.
A napraforgó hibridekre jellemző a stressztűrés és állóképesség, és a meghatározó betegségekkel szemben átlagon felül képes felvenni a harcot. Homogén, jól kezelhető, közepesen magas állományt fejleszt. Egy középérésű napraforgó hibrid átlagon felüli ezerkaszat-tömeggel és magas olajtartalommal takarítható be. Alkalmazkodó képessége a termőhelyhez jelentős. Ellenálló képessége meghatározó például a szklerotíniával szemben, ami lehetővé teszi a sűrűbb állományt.
A napraforgó termesztés technikájának egyik legkritikusabb eleme nem más, mint a vetés, mert az ott elkövetett hibák később már nem kompenzálhatók. A jó vetéstechnika megköveteli a vetésidő helyes megválasztását, a megfelelő magágyat, és az optimális termőtőszám meghatározását. Jelentős szerepet játszik a jó technikai állapotú vetőgép alkalmazása és a pontos vetés. Vannak alapvető szabályok, amelyeket a napraforgó vetésének gyakorlati megvalósításához feltétlenül be kell tartanunk.
| Legkeresettebb termékek | Cikkajánló
