A FAO-szám a kukoricahibridek relatív tenyészidejét és éréscsoportját jelölő szám. A gyakorlatban azt segít megítélni, hogy egy hibrid más hibridekhez képest korainak vagy későinek számít-e, és mennyire illeszthető az adott termőtáj hőmérsékleti adottságaihoz, vetésidejéhez és tervezett betakarításához.
Fontos, hogy a FAO-szám nem minden körülmény között azonos naptári napértéket jelent. Ugyanazon hibrid tényleges tenyészideje termőhelyenként és évjáratonként eltérhet; a hibridválasztásnál ezért a FAO-szám mellett a vízleadást, a szárszilárdságot, a termőképességet, a kórtani tulajdonságokat és a helyi kísérleti eredményeket is érdemes értékelni.
Annak érdekében, hogy a világ minden részén azonos módon legyen értelmezhető a kukorica tenyészideje, 1954-ben Rómában, a FAO VII. Kukoricakongresszusán kilenc éréscsoportba sorolták be a világon fellelhető, különböző tenyészidejű fajták és hibridek mindegyikét. A legkorábbi a 100-as, a legkésőbbi a 900-as éréscsoport lett. Minden egyes csoportban kijelöltek egy-egy hibridet, amelyekhez viszonyítva könnyen meghatározható az új hibridek tenyészideje.
A FAO-szám értelmezésénél az alábbi szempontok együttes vizsgálata ad jó alapot:
Termőtáj és hőellátottság: az adott területen rendelkezésre álló hőösszeg és a fagymentes időszak hossza.
Vetésidő: a későbbi vetés csökkentheti a hosszabb tenyészidejű hibrid biztonságos beérésének esélyét.
Hasznosítási cél: szemes vagy silókukorica termesztése, illetve a kívánt betakarítási időpont.
Betakarításkori szemnedvesség és vízleadás: a szárítási költség és a betakarítás tervezhetősége szempontjából.
Termésbiztonság: a FAO-szám mellett a szárszilárdság, a kórtani tulajdonságok és az évjárat-stabilitás.
Helyi kísérleti eredmények: az adott termőtájhoz közeli, több évből származó hivatalos vagy posztregisztrációs adatok.
Magyarországon a szem betakarításkori nedvességtartalmával jellemzik az érés időpontját. Ezt a felfogást megerősítette a szem szárítására fordított energia árának emelkedése. A cél az volt, hogy a kukorica minél alacsonyabb szemnedvességgel legyen betakarítható.
A nemesítés olyan új hibrideket jelentetett meg, amelyek más hibridekhez képest később virágoznak, de gyors vízleadásuk révén, a betakarításkori szemnedvesség alapján valójában korábbiak lettek. Az átlagosnál gyorsabb vízleadás azonban szárszilárdsági gondokat idézhet elő, ezért egyoldalúan a betakarításkori szemnedvességre alapozni a tenyészidő kiszámítását veszélyes lehet. Ebből adódóan a tenyészidő meghatározása még összetettebb feladattá vált. A világban kialakult versenyhelyzet, az objektív, mindenki által egyformán értelmezett fajtakísérletezés megkövetelte a tenyészidő pontos definiálását és mérését.
A hibridkukoricák tenyészidő hosszának ismerete a fajtamegválasztás fontos tényezője. Ezért a kukorica fajtákat és hibrideket 9 érési csoportba sorolják. Az egyes érési csoportok és a csoportba tartozó hibridek tenyészidő szerinti elnevezést és FAO számot kaptnak.
Ismeretes, hogy a hőmérséklet a fajták tenyészidejének hosszát befolyásolja, ezért a hőegység és a tenyészidő közt kapcsolat áll fenn. Hőegység az a hőmennyiség, amely szükséges ahhoz, hogy a kukorica a csírázástól a fiziológiai érettség szakaszába jusson. Ezért a szükséges hőegység értéke jobban használható, mint a tenyészidő hossza napokban, mivel ez utóbbi egyik évről a másikra nagy eltéréseket mutathat még azonos termőhelyeken is. Az utóbbi években terjedni kezd a hibridek tenyészidejének hőegység alapján való besorolása is. Mivel a kukoricák tenyészidejének a hossza relatív tulajdonság, ezért az egy-egy FAO számhoz tartozó hibridek tényleges tenyészideje országonként, de egy adott országban is változó. A FAO szám szerinti csoportosítás jelentős, de csak tájékozódásul szolgálhat.
Az EU bármely tagállamában regisztrált hibrid vetőmagja korlátozás nélkül forgalmazható a többi EU-tagállamban. Ezért, ha egy hibrid előzetes magyarországi kísérlet és tenyészidő-meghatározás nélkül kerül piacra, könnyen előfordul, hogy ugyanaz a hibrid más és más FAO-számmal jelenik meg, ami értelemszerűen zavart jelent a hibrid megítélésében. Az eltérő FAO-számok megjelenése részint a FAO-szám meghatározásának módszertani eltéréséből, részint a környezeti hatások módosító hatásának következménye. Közismert általános tendenciák is érvényesülnek, például egyes országok hibridjeinél a FAO-szám rendszerint vagy magasabb, vagy alacsonyabb.
Ismeretes, hogy a hőmérséklet a fajták tenyészidejének hosszát befolyásolja, ezért a hőegység és a tenyészidő között kapcsolat áll fenn. Hőegység az a hőmennyiség, amely szükséges ahhoz, hogy a kukorica a csírázástól a fiziológiai érettség szakaszába jusson. Ezért a szükséges hőegység értéke jobban használható, mint a tenyészidő hossza napokban, mivel ez utóbbi egyik évről a másikra nagy eltéréseket mutathat még azonos termőhelyeken is.
Az utóbbi években terjedni kezdett a hibridek tenyészidejének hőegység alapján való besorolása is. Mivel a kukoricák tenyészidejének hossza relatív tulajdonság, ezért az egy-egy FAO-számhoz tartozó hibridek tényleges tenyészideje országonként, de egy adott országban is változó. A FAO-szám szerinti csoportosítás jelentős, de csak tájékozódásul szolgálhat.
A Nébih kezdeményezésére komoly konzultáció előzte meg a ma Magyarországon hivatalosan elfogadott tenyészidő-meghatározási módszert. Ez a metódus magába foglalja az 50 százalékos nővirágzást, a standard hibridek 25-20 százalékos szemnedvességénél mért adatokat és természetesen a betakarítás időpontjában mért szemnedvességet.
A több év kísérleti eredményei alapján kiválasztott standardokhoz való viszonyítás adja meg az új fajták tenyészidejét, amelyet a FAO-számmal fejezünk ki. Egy új hibrid FAO-számát legalább 2 év, több kísérleti helyről származó adatainak felhasználásával határozzák meg. A Nébih ezzel a módszerrel dolgozik az állami elismerésre bejelentett fajtajelöltek kísérleti kiértékelésében. A számítási mód kiállta az utóbbi évek próbáját, megbízhatóan használható.
A hivatalos gazdasági értékvizsgálatban a tenyészidőt FAO-számmal és éréscsoport-megjelöléssel fejezik ki. A hibrid megítélésében ugyanakkor a termőképesség, a szárszilárdság, a kórtani jellemzők és a vízmérési adatok is szerepet kapnak.
A FAO-szám relatív fogalom. A FAO-szám alatt a kukoricahibridek egymáshoz viszonyított, adott helyen, adott időpontban mért adatai alapján számított tenyészidőt értjük.
Mivel a kukoricák tenyészidejének hossza relatív tulajdonság, ezért az egy-egy FAO-számhoz tartozó hibridek tényleges tenyészideje országonként, de egy adott országban is változó. A FAO-szám szerinti csoportosítás jelentős, de csak tájékozódásul szolgálhat.
Magyarországon a 200-599 FAO-számú hibrideknek van jelentősége. A szuperkorai, FAO 100-199 csoport termése kicsi, tőlünk északabbra termesztik, hazánkban gazdasági jelentősége elhanyagolható.
A FAO 500-as csoportnál hosszabb tenyészidejű hibridek Magyarországon nem érnek be. A 700-900 FAO-számú hibridek csak meleg éghajlaton, például az USA-ban, Floridában vagy Louisiana államban, valamint Indiában és Afrikában termeszthetők.
Minden éréscsoportban adott amerikai hibrid tenyészideje jelenti a standardot. Ezen hibridek tenyészideje általában 20-30 nappal is rövidebb az USA-ban, Magyarország, Tápiószele térségéhez viszonyítva.
A hibridek tenyészideje és termőképessége között pozitív korreláció van: a hosszabb tenyészidejű hibridek többet teremnek.
Magyarországon a korai és középérésű, FAO 300-400 hibridek vannak túlsúlyban. Az utóbbi években az igen korai csoport, FAO 200 aránya növekszik, míg a középérésűé csökken. Ennek oka, hogy a száraz, aszályos évek gyakoriságának növekedésével a középérésű hibridek termelési kockázata nőtt. A vízellátás szempontjából kritikus időszak nagy valószínűséggel esik aszályos periódusra Magyarországon a FAO 400-as hibridek esetében.
Az, hogy adott termőhelyen korainak vagy későinek számít-e egy hibrid, mindenekelőtt a hőmérsékleti adottságok függvénye. Egy Magyarországon középérésűnek számító hibrid tőlünk északra későinek, délebbre pedig korainak számíthat.
|
FAO-szám |
Éréscsoport |
Tenyészidő hossza (nap) |
Várható érési időpont |
|
100-199 |
szuperkorai |
95-105 |
augusztus közepe |
|
200-299 |
igen korai |
130-140 |
augusztus vége-szeptember eleje |
|
300-399 |
korai |
140-150 |
szeptember második fele |
|
400-499 |
középérésű |
150-160 |
szeptember vége-október eleje |
|
500-599 |
késői |
160-170 |
október közepe-vége |
|
600- |
igen késői |
170-180 |
október vége-november eleje |
Az EU bármely tagállamában regisztrált hibrid vetőmagja korlátozás nélkül forgalmazható a többi EU-tagállamban. Ezért, ha egy hibrid előzetes magyarországi kísérlet és tenyészidő-meghatározás nélkül kerül piacra, könnyen előfordul, hogy ugyanaz a hibrid más és más FAO-számmal jelenik meg, ami zavart jelenthet a hibrid megítélésében.
Az eltérő FAO-számok megjelenése részint a FAO-szám meghatározásának módszertani eltéréséből, részint a környezeti hatások módosító hatásából következik. Közismert általános tendenciák is érvényesülnek, például egyes országok hibridjeinél a FAO-szám rendszerint magasabb vagy alacsonyabb lehet.
A FAO-szám a kukoricahibridek relatív tenyészidejét és éréscsoportját fejezi ki. A hibrideket standard hibridekhez viszonyítják, ezért a szám elsősorban az egymáshoz képesti koraiság vagy késeiség megítélésére használható.
Általánosságban igen: a növekvő FAO-szám hosszabb tenyészidőt és későbbi érést jelez. A tényleges tenyészidő azonban termőhelytől, évjárattól, hőmérséklettől és a mérési módszertől is függ.
Nem teljes pontossággal. A cikkben szereplő napértékek tájékoztató átlagok, mert ugyanazon hibrid tenyészideje különböző termőhelyeken és évjáratokban eltérhet. A hőegység-igény ezért sok esetben pontosabb támpontot ad.
Elsősorban a FAO 200-599 közötti hibrideknek van jelentőségük, a termesztésben pedig a korai és középérésű, FAO 300-400 csoportok vannak túlsúlyban.
A meghatározás standard hibridekhez viszonyítva, több év és több kísérleti hely adatai alapján történik. A módszer figyelembe veszi az 50 százalékos nővirágzást, a meghatározott szemnedvességi szinteknél mért adatokat és a betakarításkori szemnedvességet.
A besorolás eltérhet a nemzeti számítási módszerek és a környezeti hatások miatt. Mivel a FAO-szám relatív érték, a hibrid helyi kísérlet nélküli átvétele más országból eltérő besorolást eredményezhet.
Nem. A FAO-szám mellett értékelni kell a termőképességet, a vízleadást, a szárszilárdságot, a betegségekkel szembeni viselkedést, a hasznosítási célt és az adott termőtáj többéves kísérleti eredményeit.
A kukorica fejlődéséhez meghatározott hőmennyiség szükséges a csírázástól a fiziológiai érettségig. A felhalmozott hőegység jobban követheti a fejlődést, mint a naptári napok száma, mert az évjáratok hőmérséklete jelentősen eltérhet.
A választást a termőtáj hőellátottságához, a vetésidőhöz, a betakarítási és szárítási lehetőségekhez, valamint a termelési kockázathoz kell igazítani. A korábbi hibridek beérése általában biztonságosabb, míg a hosszabb tenyészidejű hibridek terméspotenciálja nagyobb lehet.
Nébih - Kukorica kísérleti módszertan
https://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/74900/Kukorica_20130424.pdf/5913b557-dd87-421c-b982-7cdaf1ce8876
Nébih - Gazdasági értékvizsgálatok bemutatása, kukorica- és cirokfélék
https://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/1650220396/Gazdasagi-ertekvizsgalatok-bemutatasa_Nebih_Magazin-2025.pdf
Magyar Mezőgazdaság - Beszéljünk a FAO-számról! A kukorica tenyészideje
https://magyarmezogazdasag.hu/2020/11/13/beszeljunk-fao-szamrol/
Agro Napló - A kukorica tenyészideje
https://www.agronaplo.hu/agrofokusz/20140423/a-kukorica-tenyeszideje-34892
FAO AGRIS - Guidelines for comparisons among different maize maturity rating systems
https://agris.fao.org/search/en/providers/122535/records/65df2c654c5aef494fe075a2
University of Minnesota Extension - Selecting corn hybrids for grain production
https://extension.umn.edu/corn-hybrid-selection/selecting-corn-hybrids-grain-production