Mennyire csökkenthető hibridbúza esetén a vetési norma és milyen az ennek megfelelő, gazdaságilag is optimális állománykezelési stratégia?
 
Ahhoz, hogy a lehető legalaposabb ajánlásokat lehessen megtenni, a Saaten-Union e jlesztőcsapata technológiai kísérleteket végez az optimális vetéssűrűség megállapítására.
Ezek a kísérletek számos európai országban arra irányulnak, hogy legalább négy különböző vetéssűrűség (75 és 175 mag/m2 között) alkalmazásával minden egyes hibridnél meghatározzák a gazdasági szempontból is optimális állománysűrűséget. A kísérletek több éven keresztül folynak azért, hogy az évjárathatásokat minimalizálni lehessen, és hogy a hibridek eltérő feltételek mellett vizsgázzanak.

A ritkán vetett hibridek jobban képesek kompenzálni
 

Hogy lehet, hogy a hibridek csökkentett vetéssűrűség esetén is képesek nagyobb terméshozamot biztosítani, mint a normál fajták?

Kísérleteinkben a hibrideket 150 mag/m2, a normál fajtákat 250 mag/m2 sűrűséggel vetettük el. A vetéssűrűség kivételével azonos feltételek mellett a ritkábban vetett hibridek jobb bokrosodásuknak köszönhetően a hagyományos fajták négyzetméterre eső kalászsűrűségét megközelítik.

Egy másik olyan tulajdonság, amely hozzájárul a hibridek jó kompenzációs képességéhez, a nagyfokú kalászfertilitásuk. A kísérletekben ez azt eredményezte, hogy a hibridek kalászonkénti magszáma nagyobb, mint a sűrűbben vetett hagyományos fajtáké.

Az ezermagtömeg vonatkozásában is képesek a hibridek kompenzálni a kisebb vetéssűrűséget, amint azt a kísérletek is igazolják. A 10 kísérleti helyen elvégzett bonitálások során az ezermagtömegük átlagosan 3,1 grammal haladta meg a hagyományos fajtákét. Magasabb kompenzációs képességük miatt – aminek a magasabb vitalitást eredményező heterózishatás az oka – a hibridek termésoptimuma a hagyományos fajtáknál jelentősen alacsonyabb állománysűrűség mellett érhető el. Ennek azonban feltétele a megfelelő állománykezelés, amely néhány ponton különbözik a hagyományos fajtáknál megszokottól.
Ajánlott a 2-3 cm-es vetésmélység és fontos az egyenletes tőtáv.


Mire érdemes figyelni a hibridbúzák vetésénél?

A hibridbúzák nagyfokú vitalitása és a hibridek speciális termesztéstechnológiája a vetéssűrűség jelentős csökkentését teszi lehetővé. Ez nemcsak lehetőség, de a jövedelmezőségi szempontok miatt szükséges is!

Ha a feltételek ideálisak, a gazdaságossági optimum nem lehet 150 mag/m2 fölött. A vetéssűrűségtől, az alkalmazott technológiától és a piaci ártól függően a hibridbúzának legalább 3-5 mázsával nagyobb termést kell hoznia hektáronként, hogy a termelés többletköltségei megtérüljenek.

A vetésnorma további csökkentésével ennél kisebb többlettermés mellett is nyereséges lehet, a gazdaságilag optimális vetéssűrűség hibridspecifikus. Minden egyes hibrid esetében meg kell határozni a vetéssűrűség optimumát, amelynél egyrészt magas termés realizálható, másrészt viszont a többletráfordítás a lehető legalacsonyabb szinten tartható.

A nettó terméshozam az a hozam, amelyből levonjuk a vetőmag többletköltségét (átszámítva mázsára). A kísérletekben eltérő hibridtípusokat azonosítottunk: egyrészt vannak olyan hibridek, amelyek nettó termésoptimuma nagyon alacsony vetéssűrűség esetén érhető el, ezeknél a vetéssűrűség további növelése – bár csak mérsékelten – csökkenő nettó hozamot eredményez.

Más hibridek esetében a nettó hozam optimuma magasabb vetésnorma mellett érhető el. Ezeknél a vetéssűrűség növelése az optimumon felül a nettó hozam erős visszaesését okozza.
Optimális termőhelyi és időjárási feltételek esetén a 175 mag/m2 vetéssűrűség általában túl magas és a hibridbúza jövedelmezőségét csökkenti.
Eltekintve a nehéz körülmények között végzett kései vetéstől az ilyen nagy vetéssűrűségek ritkán jövedelmezőek.

Összefoglalva 

Forrás: Saaten Union Hungária Kft.